Kiváló hazai élelmek a pápai agrárexpón

A Dunántúl legnagyobb seregszemléje a hétvégén már tizennegyedszer megrendezett Szent György-napi mezőgazdasági kiállítás és vásár, melyet ezúttal az időjárás is kegyeibe fogadott, eső nem esett.

Dr. Kovács Zoltán, a város polgármestere, országgyűlési képviselő máig nagyon jó döntésnek tartja, hogy a Veszprém Megyei Agrárkamarával karöltve kitalálták és meg is szervezték ezt a rendezvényt, hiszen Pápa kiváló a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Az ország minden tájáról és több szomszédos országból is könnyen megközelíthető. A vásáron mindig arra törekednek, hogy bemutassák az újdonságokat, de áttekintsék az utóbbi év fejlődését is. A legjobbakat jutalmazzák a vásári díjakkal. A helyi kiválóságra utal, hogy az élelmiszer-ipari feldolgozók közül első díjat nyert a Pápai Hús 1913 Kft., amely cég megkapta Pápa különdíját is.
Végig nagyon sokan látogatták a kiállítást. A nyitónapon a borászok kapták meg a vásár kísérő rendezvényeként tizenharmadszor megszervezett palackos borok megyei versenyének díjait. A fődíjat az idei egyetlen nagy aranyérmes termelő a nyitóünnepségen vehette át. Borbély Gyula, a badacsonyi családi pincészet vezetője több aranyéremmel is gazdagodott és a cég bemutatkozhatott a szombati Zamatok világa programon.

A szombati napot a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának szentelték. Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára, a megyei szervezet elnöke meggyőződése, hogy a jövőben Magyarországon az agráriumban nem érhet el jó gazdasági eredményeket az, aki nem elég képzett az agrártudományokban. A tanulást a kamara segíti szakkönyvekkel és a szakmai képzések irányításával. Szombaton délelőtt az agrártudományi előadások sorát dr. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta, aki adatokkal támasztotta alá, hogy Magyarország igen jó helyzetben van a mezőgazdaság által hasznosítható területek arányában, de azt is, hogy rosszul bánunk ezzel a kinccsel. A továbbiakban a Pannon Egyetem Georgikon Karának oktatói mutatták be azokat a kutatásaikat, melyek eredményei már most is remekül hasznosíthatók a gyakorlatban. A vásár egész időtartama alatt segítettek a gazdáknak a pályázatok elkészítésében és ezt szombaton délután a közös agrárpolitika támogatásainak igénybevételével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat összegző konferenciával fejelték meg.
A vasárnap sem szűkölködött családi és szakmai programokban és ekkor rendezték meg a Veszprém megyei vadásznapot is. Nem csoda, hogy szinte a zárásig sorba kelett állni a bejáratnál, és mindenütt sokan nézelődtek. A vadásztársaságok főzőversenyén elkészített jobbnál jobb ételeket bárki megkóstolhatta. Igen látványos volt az elejttett vad előtt tisztelgő Hubertus-mise és ehhez a vásárhoz már hozzátartozik a vadászkürtösök bemutatója is. A vadásznapon díjazottak névsorát egy későbbi számunkban ismertetjük.
A szabadban a legnagyobb területet a gépek foglalták el. Míg korábban rendre arról számolhattunk be, hogy a Szent György-napi expón minden gép elkelt, most nem dicsekedhetünk ilyen eredményekkel. Az állatbemutatóra rengetegen voltak kíváncsiak. A csarnokban legtöbben a borászok, a húsüzemek, a sajtkészítők és az üdítőgyártók standjainál álltak meg. Naőlo-online

http://gazdakor.szie.hu/hirek/kivalo_hazai_elelmek_a_papai_agrarexpon

 

 

Mi lesz a magyar termőfölddel?

Egyre több híradás szól arról, hogy az Európai Unióval kötött Csatlakozási Szerződésben elért, a magyar termőföldre vonatkozó, a külföldi magán és jogi személyeknek szóló, vásárlási moratórium 2011-ben lejár. Politikusok, a média kongatja a vészharangot – joggal –, hogy mi lesz azután, mit lehet tenni.

Nézzük meg először is a jogi helyzetet.
A Szerződés X. számú melléklete, a 3. tőke szabad mozgása fejezet, (2) bekezdése a következőket tartalmazza.
„… Magyarország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az ezen okmány aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat.”
„Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az előzőalbekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni.”
„Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Magyarországon a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság Magyarország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.”
Vagyis mit jelent ez a hétköznapok nyelvén? Mivel a csatlakozáskor olyan földtörvény volt érvényben, amely nem tette lehetővé külföldi magán és jogi személy, illetve hazai jogi személy földtulajdonlását, az EU-val kötött alku ennek fenntartását tette lehetővé hét plusz három opcionális évig. Ez a hét év telik le 2011. május 1-én. (Milyen fintora a történelemnek az időpont, amely más történelmi üzenetet hordoz.)
Tehát elvileg a hét év, újabb hárommal meghosszabítható. Ennek a hároméves hosszabbításnak a kérésével valamennyi párt, bocsánat az egyik, a liberális kivételével, egyetért. Erre vonatkozóan a kormány a szükséges lépéseket megteszi. Arról, hogy milyen döntést hozhat az Európai Bizottság, megoszlanak a vélemények. Én magam is a pesszimisták közé tartozom. Sok függ azonban attól, milyen szakszerű indoklását adjuk kérelmünknek.
A földkérdést mindjárt folytatom. Ez a kérdés azonban – természetesen – nem elválasztható az agrárpolitika egészétől.
A magyar agrárpolitika, agrártermelés sem az EU, pláne nem a világgazdaság folyamataira nincsen hatással, sajnos még regionális szerepet sem tölt be. Ebből adódóan elsősorban alkalmazkodási stratégiát választhatunk.
    
Sürgősen el kell döntenünk a legfőbb stratégiai kérdéseket, például:
•    melyik utat választjuk az agrártermelés legnagyobb szerkezeti problémájának, a gabona-kérdésnek a megoldására;
•    milyen módon őrizzük meg, fejlesztjük a hazai feldolgozóipart, tartjuk meg, illetve növeljük annak hazai piaci részesedését;
•    milyen módon állítható meg az állattenyésztés visszafejlődése, hogyan növelhető hazai piaci részesedése;
•    milyen módon lehetne kihasználni kedvező adottságainkat a kertészeti termelés bővítésére, a feldolgozottság foka, a hozzáadott érték növelésére. És még sorolható.
Támogassuk kiemelten a kis- és középüzemeket, vagy a nagygazdaságokat, szól a két évtizedes dilemma és vita, az e kérdésben szembenállók között.
Az utóbbi utat támogatók azt gondolják, hogy részt kell vennünk a globális kihívás támasztotta hatékonysági versenyben. Versenyeznünk kell a leghatékonyabban termelő EU tagállamokkal, a világpiacot meghatározó országok hatékonysági mutatóival.
A másik oldal álláspontjában is sok ráció van, nézeteiben azonban gyakran sok a nosztalgikus, érzelmi elem, kevésbé vannak tisztában, a képviselt álláspont realitásait, illetve főleg az ahhoz vezető út tennivalóit illetően.
Álláspontom szerint értelmetlen a két cél- és eszközrendszer szembeállítása. Ágazatonként, térségenként eltérőek a lehetőségek.
Fenn kell tartani a hatékony nagyüzemi növénytermesztést, feltéve, ha ennek piaci oldalról megvan a háttere. Csak biztos piaccal rendelkező, piacra jutási képességgel rendelkező és árversenyképes termelésnek van létjogosultsága.
Lényegesen kell fejleszteni ugyanakkor a kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek a nagybani árutermelés mellett:
•    hagyományos, regionális élelmiszert állítanak elő;
•    jelentős a szerepük a családi és a helyi foglalkoztatásban;
•    alternatív értékesítési csatornákat hoznak létre, és
•    hozzájárulnak a vidék fenntartásához, a települési szerkezet fennmaradásához és megerősödéséhez.
Térjünk vissza a földmoratórium kérdéséhez. A legsürgetőbb feladat az átmeneti időszak alatt (2011. május 1-ig) tehető, teendő intézkedések számbavétele.
Ehhez először tisztázni kell a célt:
•    A termőföld vagyonnak a hazai agrár- és vidékpolitikai célok teljesülését kell szolgálnia. Ez közérdek.
•    Az átmeneti időszakban megtett intézkedések nem lehetnek ellentétesek a közösségi joggal és fenntarthatónak kell lenniük az azt követő időszakra is.
•    Szakértők szerint bármely szabályozás (korlátozás) csak akkor egyeztethető össze a közösségi joggal, ha a korlátozás közérdekkel indokolható, megfelel az arányosság, valamint a helyettesíthetőség követelményeinek. És ez a lényeg. Csak ebben az esetben számíthatunk arra, hogy egy megfelelően módosított magyar földtörvény nem lesz támadható más EU tagállamok vagy állampolgárai részéről.
A tőke szabad áramlására vonatkozó rendelkezések, korlátozhatóak például a következő, közérdekre való hivatkozással:
•    a vidéki népesség megtartása,
•    a mezőgazdasági termelők életminőségének javítása,
•    a termőföld méltányos elosztása,
•    a termőföldek megvásárlására vonatkozó spekulációs nyomás visszaszorítása,
•    a táj megőrzése,
•    az életképes méretű gazdaságok létrejötte,
•    a mezőgazdasági termelés fenntartása,
•    a kis- és közepes méretű gazdaságok létrejöttének elősegítése.

Tehát a fő szempont nem a külföldiek földszerzésének megakadályozása, legalábbis a kommunikációban, a közbeszédben erre kell gondolni, hanem a magyar közérdek képviselete.
S a magyar érdekeket az Unióban nem hangoskodással, szólamokkal kell, lehet megvédeni, hanem az érdekek pontos meghatározásával, és mint ebben az esetben látjuk, azok olyan eszközökkel történő védelmével, amelyek a későbbiekben is támadhatatlanok és lehetővé teszik hosszú távú érdekeink védelmét. Vagyis azt, hogy a magyar termőföld a magyar gazdálkodókat és a magyar fogyasztókat szolgálja.
Minél több életerős agrárgazdaságra, kisvállalkozásra lenne szükség ahhoz, hogy a vidéki emberek helyben maradjanak. Ezt a falvak, kisebb települések polgármesterei állítják, tudósít erről egy internetes portál.
Hiába építenek játszóteret, járdát, orvosi rendelőt az önkormányzatok vezetői, ha nem marad helyben a fiatalság, mert nem köti oda őket semmi. A termőföld helybentartó erejét ma azért nem érzi senki, mert évek óta még a ráfordított költséget is alig tudja kitermelni rajta a gazdálkodó, mondta dr. Hadházy Árpád, a Tolna megyei Agrárkamara alelnöke.
Tolna megyében Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében többet adnak a gazdák a bérleti díjért is, ami jelenleg 30-40 ezer forint körül van hektáronként.
Többen befektetési szándékkal nézegetik a földeket, aszerint, hogy hány aranykoronás és jól megközelíthető-e, könnyű-e bérbe adni. Jelenleg a megyében a termőföld vételi ára 600-800 ezer forint hektáronként. Az elmúlt néhány évben a szőlő felvásárlási árának visszaesése miatt egyre többen szabadulnának az ültetvényüktől. Eladni nehéz, így marad a kivágási támogatás, amely hektáronként egymillió forintot hoz a tulajdonosának.
Kettősség jellemzi a jelenlegi helyzetet, mondta Gelencsér András, a mezőgazdasági termelők megyei szövetségének vezetője. Egyrészt földéhség van, például a gazdálkodó szervezetek, állattenyésztő telepek vennék a területet, de ez a réteg nem teheti, a 94-es földtörvény miatt, amely kizárta a földvásárlásból a társas vállalkozásokat. Másrészt pedig nem mozdul a földvásárlás évek óta, hiszen a családi gazdálkodóknak nincs tartalékuk, amiből ezt megtehetnék, így ára sincs nagyon a földnek.
Az elszegényedő falusi réteg viszont szabadulna a szántójától, de nincs, aki megvegye. Sajátosan magyar jelenség az is, hogy míg a termőföldnek nyomott az ára, addig a földbérleti díj viszonylag magas. Ennek az az oka, hogy a földbérlet nem az árhoz, a földből megtermelt haszonhoz, hanem a támogatásokhoz kötődik.
A legnagyobb gond, hogy a földpiac azért is nem mozog, mert kiszolgáltatott helyzetbe sodródtak a hitelcsapdában vergődő agrártermelők. A búzának, kukoricának, gyümölcsnek, szőlőnek nincs ára, a termelésből nincs haszna a gazdának.
Bátaszéken, a polgármesteri hivatalban, tavaly 57 kifüggesztést kértek a tulajdonosok a termőföldek értékesítési szándéka miatt. Dr. Bozsolik Róbert jegyző elmondta, ebből 32 esetben adás-vételi-, míg 25 esetben haszonbérleti szerződés miatt függesztették ki az iratokat. Az értékesítésnél 3 gyümölcsös kivételével mind szántó volt, melyek hektárjáért 400-750 ezer forintot fizetett a vevő.
A haszonbérleti szerződésekben pedig átlagos díjként, aranykoronánként 40 kiló búza árát jelölik meg. Ez a jobb minőségű földeknél 40 ezer forintot, míg a gyengébbeknél 20 ezer forintot jelent hektáronként.
A munkanélküliség elképesztő méreteket öltött, ezért az emberek az utolsó értékeiket élik fel - mondta az agrárkamara alelnöke. Végső megoldásként a szántó vagy egyéb termőterület eladása jöhet szóba. Átérzem az emberek helyzetét, de szerintem aki eladja a földjét, az a jövőjét értékesíti. Sok tekintetben a bérbeadás még mindig jobb, mint az, ha valaki megszabadul a földjétől.
Tavaly Tolna megyében 8350 hektár termőföld cserélt gazdát, 4.973 földtulajdonos adta el a földjét. A legtöbb adás-vételt júniusban és decemberben bonyolították le.
Nos, ez az igazi veszély. Ha lehetőség lenne nem magyar, nem földművelő személyeknek, társaságoknak földet venni, sajnos a kiszolgáltatott helyzetben lévő, elszegényedett vidéki lakosság el is adná földjét, pestiesen szólva bagóért. Ezt kell megakadályozni!
http://www.agrarhaszon.hu/product/5311/

 

 

Új struktúrát ad a Fidesz az agráriumnak

A Fidesz szerint csak a kis- és közepes méretű birtokokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud megélhetést és utánpótlást, valamint megfelelő jövőképet biztosítani a fiatal gazdáknak. A kormányzásra készülő párt az egész agrárium megújítását tervezi. Kiemelt helyen szerepel a programban a helyi piacok elterjesztése, fejlesztése.

Egymillió új munkahely kell ahhoz, hogy fenntarthatóan növekvő, pénzügyileg is kiegyensúlyozott pályára lehessen állítani a magyar gazdaságot. Ehhez elsősorban az alacsony képzettségűeknek kell munkát adni, mert az ő körükben a legtöbb az állásnélküli vagy az inaktív. Az építőipar és a turizmus mellett a mezőgazdaságban van a legtöbb esély a foglalkoztatásukra, ezért ha a Fidesz kormányt alakít, kiemelt figyelmet fordít mindhárom területre. Feladat lesz bőven, hiszen az elmúlt időszakban pont az építőiparból és a mezőgazdaságból bocsátották el a legtöbb embert.

Ahhoz azonban, hogy az agrá­rium­ban jelentős számú új munkahelyet lehessen létrehozni, a jelenlegi gazdaság- és birtokpolitikában kell fordulatot végrehajtani. Az elsősorban a nagybirtokokat támogató politikával szemben a Fidesz szerint csak összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud sokaknak megélhetést adni s kellő jövőképet, utánpótlást biztosítani a fiatal gazdáknak. A kisebb „építőelemekből” szerveződő szerkezet a piaci versenyben csak akkor indul jobb eséllyel, ha államilag is támogatott, önkéntes beszerzési, termelési, feldolgozási, valamint értékesítési társulások jönnek létre.

A Fidesz szerint az agrárium legfontosabb piacai itthon, illetve a termelők közvetlen környezetében találhatók. A helyi piaci lehetőségek bővülése lehetőséget ad arra, hogy a helyben termelt, illetve ott előállított élelmiszereket közvetlenül értékesíteni lehessen. Előbb azonban meg kell teremteni a kisebb piacok működésének biztonságos és gazdaságos feltételeit. Ezek működőképesek akkor lesznek, ha fellendülhetnek a helyi kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozások, feldolgozóüzemek. Ezt belső és uniós forrásokkal kell elősegíteni. A Fidesz szerint az agráriumban kiutat jelenhetnek a hungarikumaink, amelyeket kiemelt támogatásban kell részesíteni.

A kormányzásra készülő párt hangsúlyozza, hogy erősebbé és hatékonyabbá kell tenni az élelmiszer-biztonság és élelmezés-egészségügy intézményrendszerét. Ki kell szorítani a hazai kereskedelemből a megbízhatatlan eredetű, egészségkárosító árukat. Ide tartozik annak hangsúlyozása is, hogy továbbra is fontos megőrizni Magyarország GMO-mentes állapotát. A mezőgazdaság megújítása önmagában nemcsak az agráriumra korlátozódik, hanem a vidékfejlesztésre is. Nagyobb figyelmet kell fordítani a környezet- és tájgazdálkodásra is, mert így lehet előállítani a természetet legkevésbé terhelő egészséges és biztonságos élelmiszereket. Fel kell használni a helyi energiaforrásokat, a nyersanyagokat, de meg kell őrizni a talaj minőségét és az ivóvízkészle­teinket is.

Ami a magyar termőföld megőrzését illeti, a kormány – ellenzéki nyomásra – már benyújtotta a külföl­diek földvásárlásáról szóló, jövő április végén lejáró, a moratórium meghosszabbítása iránti kérelmét az Európai Bizottsághoz. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az elmúlt időszakban többször is azt mondta: bárhogy is dönt a brüsszeli bizottság a moratórium hároméves kitolásáról, ha ők kerülnek kormányra, hazánkban annyi földet vesznek a majd a külföldiek, mint mi Dániában vagy Franciaországban.

-------------------------------------------------
Fókuszban a versenyképesség
Az új kormány egyik legfontosabb feladata lesz a gazdaság versenyképességének helyreállítása – mondta Járai Zsigmond volt jegybankelnök hétfőn Miskolc-Tapolcán, ahol Nagy Kálmánnal, a körzet Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltjével tartott sajtótájékoztatót. A gazdaság dinamizálása érdekében az adóterhek csökkentését, az államapparátus leépítését és az oktatási reformot emelte ki Járai. Szerinte egy év alatt új gazdasági környezet teremthető, tíz év alatt pedig az a lemaradás is behozható, amely az elmúlt nyolc év rossz kormányzásának következménye. Járai Zsigmond megnevezett négy területet, amelyre irreálisan sokat költ az állam. A bürokrácia és az államigazgatás fenntartása, a szociális juttatások, az állami beruházások, valamint a kamatok kiadásai terhelik rendkívüli módon a költségvetést. Nagy Kálmán az eseményen elmondta, hogy a miskolci szocialista vezetők a Gyurcsány-kormány leghűségesebb kiszolgálói voltak, ez mégsem szolgálta a borsodi megyeszékhely érdekeit. „Ki kell deríteni, hogy kik a felelősei Miskolc súlyos eladósodásának, Miskolc-Tapolca rendkívüli leépülésének, valamint a Fészekrakó programból eredő tömeges visszaéléseknek, ezek ugyanis mind fokozták a város gazdasági mélyrepülését.” magyar hírlap

http://www.agrarhirek.hu/agrarpolitika/6633.html

 

Tabajdi: A gazdákat meg kell óvni a piaci áringadozásoktól!

A szocialista Európai Parlamenti képviselő szerint a 'Közös Agrárpolitika megkerülhetetlen feladata, hogy haladéktalanul reagáljon a mezőgazdasági árak ingadozására, volatilitására. Tabajdi Csaba azt is mondta, hogy a KAP jelenlegi állapotában nem felel meg ennek a kritériumnak.
Az Európai Bizottság az elmúlt ciklusban fokozatosan leépítette a korábbi intervenciós rendszereket, ám helyettük nem alakított ki egy új piacszabályozási rendszert. Ezzel a feladattal az új Bizottság nem várhat 2014-ig, az új Közös Agrárpolitika életbe lépéséig' - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja.
A szocialista delegáció vezetője szerint az egyik kínálkozó lehetőség az intervenciós rendszer újbóli életbe léptetése lehetne. Már a francia elnökség alatt is voltak javaslatok egy uniós ármegfigyelő-rendszer létrehozására. 'Fontolóra kell venni a francia kormány javaslatát is, amely az amerikai minta alapján egy anticiklikus rendszert vezetne be. Ennek lényege, hogy piacszabályozási forrásokat csak a kritikus időszakokban bocsátanak a termelők rendelkezésére. Kérdés, hogy ez mennyire alkalmazható az európai viszonyokra' - mondta.
A másik lehetőség a határidős ügyletek tőzsdei gyakorlata, amely jelenleg a közép-európai és balti új tagállamok gazdálkodói számára ismeretlen és teljes mértékben elérhetetlen rendszer. 'Megfontolást igényelnek az olaszországi online árutőzsde, a Borsa Merci Telematrica Italiana működése során összegyűlt tapasztalatok, mely rendszer egyszerre teremt átláthatóságot és ad megfelelő információt a termelőknek, így jelentős mértékben meg tudja óvni őket a spekulációtól'. Szükséges megvizsgálni, hogy az olasz BMTI rendszere használható-e az unió egészében, bár ez a rendszer elsősorban a minőségi, speciális termékekre alkalmazható.
Az anticiklikus rendszeren és a tőzsdén kívül felmerült egy további javaslat, amely a zöldség-gyümölcs reform analógiájára hozna létre egy olyan alapot, amelyből az áringadozások miatti veszteségek egy részét kompenzálnák a termelőknek. Ám gondot okozhat, hogy a gabonafélék esetében nagyságrenddel jelentősebb összegű uniós alapot kellene képezni, mint a zöldség-gyümölcs ágazat esetében.
Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy a biztosítási rendszer Európa nyugati felén jól működik, ugyanakkor az új tagállamokban ez ma még rendkívül kezdetleges állapotban van. Olyan uniós biztosítási rendszer megteremtését sürgette, lehetőleg még ebben a költségvetési ciklusban, amely képes az áringadozások egy részét a termelőknek gyorsan, rugalmasan és minél kisebb adminisztráció mellett kompenzálni.

http://www.orientpress.hu/63119/RSS

 

Újabb mezőgazdasági támogatásokra lehet pályázni májusban

Májusban újabb támogatásokra pályázhatnak a gazdálkodók az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA)- közölte Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke az MTI-vel.

Pályázatot lehet benyújtani például a kertészeti ültetvények korszerűsítésére és telepítésére, illetve a mezőgazdasági területek erdősítésére.

A kertészeti ültetvények telepítésére a korábbi, 2008-as benyújtási időszakban 139 támogatási kérelem érkezett az MVH-hoz, amiből 112-t támogattak. Finanszírozásukra csaknem 2 milliárd forintot különített el a hivatal. Tavaly 49 kifizetési kérelmet adtak be a gazdák, ezek feldolgozása jelenleg is folyik. A támogatás összege évente és gazdálkodónként legfeljebb 100 millió forint lehet.

A mezőgazdasági területek erdősítésére tavaly 599 támogatási kérelem érkezett, amiből 544 nyert. Ezekre mintegy 4 milliárd forint finanszírozási összeget különítettek el.

http://www.agrarhirek.hu/gyakorlat/6635.html

 

Jót tett az őszi kalászosoknak az eső

Az őszi vetésű kalászos gabonák számára kedvező volt az elmúlt napok csapadékos időjárása - mondta az MTI-nek Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezető titkára.

A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy az esős idő miatt a termelők költségei várhatóan megnőnek, mert a gombabetegségek ellen fokozottan kell védekezniük a gazdálkodóknak.
Jelezte azt is: ha a gabona két-három napig víz alatt van, az még alapvetően nem károsítja a növényt. Ha azonban például ez az időszak kitolódik egy hétre, az már semmiképpen sem jó, mivel a tartós belvízborítás kipusztítja a növényt. Ezután pedig egy évig nemigen lehet vetni az adott területre semmit.
Magyarországon őszi kalászos gabonát 1,05-1,1 millió hektáron vetettek. A tavasziak közül a napraforgó vetése már befejeződött a GOSZ titkárának tudomása szerint.
Hozzátette: a gond inkább a kukorica vetése körül van. E területen jelentős a csúszás, ám azt Petőházi Tamás pontosan nem tudta még megmondani, hogy a vetésterület hány százalékán került földbe a mag. A gazdálkodók szándéka szerint az idén 1,2 millió hektáron vetnek kukoricát.
A szakember aláhúzta, amennyiben az időjárás kedvezőre fordul, azaz a gépekkel rá lehet menni a felszáradt talajra, úgy a gazdálkodók a hétvégeken is dolgoznak majd.

http://www.privatbankar.hu/frisshir/hircentrum/jot_tett_az_oszi_kalaszosoknak_az_eso_86090

 

Veszélyezteti a hozamokat a csapadékos időjárás

Jelentős terméscsökkenéssel számolhatnak a gazdák, amennyiben a csapadékos idő még 10-15 napig eltart, illetve két-három száraz, csapadékmentes hétre lenne szükség a mezőgazdaságban, hogy az esők miatti vontatott munkatempó felgyorsulhasson, a növényi vegetáció pedig behozhassa a csapadékos idő miatti elmaradását – állítja Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A szakember szerint nemcsak a növények fejlődése, hanem az időszerű talajmunkák és a növényvédelmi feladatok elvégzése is vontatottan halad a csapadékos időjárás miatt – tudósított az MTI. A gépekkel az átázott talajra helyenként egyáltalán nem, vagy csak nehezen lehet rámenni. A MOSZ információi szerint a földeken a belvíz-borítás nagyobb területet érint, mint a hivatalosan közzé tett 36 ezer hektár. Vannak ugyanis olyan térségek az ország középső és keleti részén, ahol korábban nem volt belvíz, most pedig a vetések víz alatt állnak.

http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/262-veszelyezteti-a-hozamokat-a-csapadekos-idjaras

 

Most megmondhatja, milyen legyen Európa mezőgazdasága!

Több, mint 400 millióan szólhatnak hozzá

Az Európai Bizottság (EB) Idén közzéteszi azt a szakpolitikai dokumentumot, amivel a közös agrárpolitikáját kívánja megreformálni 2013 után. Ehhez mindenki hozzászólhat, elmondhatja javaslatait. Vagyis több, mint 400 millió ember véleménye számíthat!

Az Unió közös agrárpolitikáját megreformálná az EB 2013 után. Már idén közzéteszik azt a szakpolitikai dokumentumot, ami a létrejövő közös agrárpolitika alapjául szolgálhat. Ezzel párhuzamosan nyilvános megbeszélést kezdeményezett az ügyben.
A konzultációról Dacian Ciolos vidékfejlesztési főbiztos a következőket mondta. A vitára nem csak a mezőgazdaságban tevékenykedőket várják, hanem mindazokat, akiket érdekel az európai mezőgazdaság jövőjének alakulása és véleménye, jó ötlete van. Mindenkit várnak, aki szívesen segít a közös agrárpolitika kialakításában. A mezőgazdaság mellett érinti a környezetvédelem, munkalehetőségek és az éghajlatváltozás témaköreit is többek között.
Vegyen részt Ön is a konzultáción! A vitához 2010. júniusáig szólhat hozzá az alábbi oldalon:
http://ec.europa.eu/agriculture/cap-debate
Kiemelt kérdéskörök:
- Miért van szüksége Európának közös agrárpolitikára?
- Mit várnak az európai polgárok a mezőgazdaságtól?
- Miért kell a közös agrárpolitikát megreformálni?
- Milyen eszközökre van szükségünk a holnap közös agrárpolitikájának sikeréhez?

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/most_megmondhatja_milyen_legyen_europa_mezogazdasaga

 

Indiában a növekvő élelmiszerárak ellen tüntetnek

Több ezer ember gyűlt össze az indiai főváros, Újdelhi utcáin, hogy részt vegyenek egy, az ellenzéki Bharatiya Janata Párt (BJP) által szervezett tüntetésen. Az összegyűltek az egyre gyorsabban emelkedő élelmiszerárak csökkentését követelik. A tömeg jelentős fennakadásokat okozott a főváros közlekedésében.

A párt vezetői a BBC-nek elmondták: körülbelül 300 000 embert várnak a Ramlila térre, innen később aktivisták ezrei vezetnek menetet a parlamenthez. Az ok: az elmúlt egy évben közel 20 százalékkal emelték meg az élelmiszerek árát.
Sushma Swaraj, a BJP egyik vezetője szerint több százezer ember érkezett a fővárosba az ország legkülönbözőbb területeiről, hogy részt vegyen az összejövetelen. Az áremelés nem természeti katasztrófa vagy aszály velejárója, sokkal inkább a kormány rossz döntéseinek következménye - tette hozzá.
Bár tény, hogy az utóbbi időben szárazság, majd heves esőzések sújtották India több területét is, az áremeléseket az emberek képtelenek megemészteni. Az utcán összegyűlt tömeg által okozott közlekedési káoszt rendőrök ezrei próbálják megszüntetni, emellett arra is figyelnek, hogy ne történjen rendbontás.

http://www.orientpress.hu/63099/RSS

 

Nyereségesek a nagybani piacok

A szeged-kiskundorozsmai nagybani piac példája azt mutatja, hogy lehet nyereségesen működtetni a nagybani piacokat, mint logisztikai rendszereket - mondta a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán Szeged-Kiskundorozsmán, a helyi nagybani piacon tett látogatásán.

Gráf József hangsúlyozta: az ország második legnagyobb - az első a budapesti ilyen létesítménye rendkívüli fejlesztéseket hajtott végre a közelmúltban, felismerte a lehetőségeket, s új partnereket talált már a határon túl is.
A miniszter emlékeztetett: Magyarországon az egyik legnagyobb jövő előtt álló ágazat a gyümölcs-és zöldség, így a jövőben a cél, hogy megduplázódjon az üvegház- és fóliafelület. Ehhez azonban a logisztikát is fejleszteni kell, erre példa az országban egyedülállóan Dorozsmán végbement változás.
A jövőben elsősorban a hűtőházakra, csomagolókra lesz szükség, a friss termékek iránt megnőtt kereslet kielégítésére. Siker, hogy ebben az ágazatban több mint 40 milliárdért pályáztak a dolgozók az elmúlt években. Nehezebben megy viszont a termelői értékesítő csoportok, a tészek létrehozása.
Ma Magyarországon a termelőknek csak 16-17 százaléka tagja ilyen szervezetnek, míg például Hollandiában a 90 százalékuk. A logisztikai támogatások nagy része kizárólag ezeken a szervezeteken keresztül érkezhet - hívta fel a figyelmet a miniszter.
A dorozsmai friss zöldség-gyümölcs piacra a több mint 50 ezer termelő érkezik, főleg a Dél-Alföldről. A kereskedői érdeklődés azonban nemzetközi, egyre nagyobb számban vannak román és szerb partnerek. Elsősorban kis- és nagykereskedők vásárolnak, de növekvő arányt képvisel a vendéglátói kör is.
2009-ben csaknem 350 ezer szállító járművel 400 ezer tonna áru került a Dorozsmai Nagybani Piacra, amelynek területén 550 nyílt termelői hely biztosítja az 1.100 kiskereskedelmi vállalkozás, és a naponta piacozó mintegy 700 termelő üzletkötését.
Az utóbbi években 850 millió forintos fejlesztés valósult meg. A 7,5 hektáros piacon épült két korszerű csarnokkomplexum 3700 négyzetméteren - raktárakkal, hűtőtárolókkal, csomagoló helyiségekkel -, illetve több göngyölegraktár. A megrakott járművek forgalmát egy kétsávos bekötőút kapcsolja össze az M5-ös autópálya bevezető szakaszával.
Törökné Szántó Katalin, a piac igazgatója elmondta: jelenleg három nemzetközi együttműködésben várják az eredményeket. Temesvárral két pályázatot indítottak. Az egyikben, amely 1,4 millió eurós, az első fordulón már túljutottak. A harmadik fejlesztési pályázatot Szabadkával közösen adták be. Elmondta: a feladat, hogy a jövőben a termelőknek is legyenek olyan felépítményeik, amelyekben tárolhatnak és hűthetnek. mti

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=651457

 

Felélednek a mezővárosok

A Dél-Alföld térségeiben az elmúlt 30 évben új életre kelt a térség mezővárosaira jellemző helyi polgári kezdeményező készség, a kis- és középvárosok kommunális és infrastruktúrafejlesztő politikája – írta a Mezőváros és vidéke című szerdai konferencia előszavában Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke.

Az akadémikus rámutatott: a magyar mezőváros hagyományosan sajátos településfejlődési egység, amely szerves kapcsolatban áll környékével, az ellátórendszerek, a kis- és középipari vállalkozások és a városi-piaci életforma sajátos együttese. A Mezőváros és vidéke konferenciasorozat még délelőtt Hódmezővásárhelyen kezdődött, majd délután Szarvason folytatódott.
Babák Mihály, a 17,5 ezer lakosú vendéglátó város polgármestere előadása elején ugyan a rendszerváltás vesztesének nevezte városát és a tágabb térséget, mert leépült a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszer-feldolgozó vertikum, ám azt is hozzátette: jó néhány vállalkozás túlélte az átmenetet, és ma már a kibontakozás lehetőségét keresi. Ilyennek nevezte a baromfiipart, a fémipart, de szerinte hasonló lehetőségek előtt áll a Körösökre épülő turizmus és haltenyésztés is. A város első embere kiemelte: Szarvas mint mezőváros valóban ellát térségi szerepet, és ezt a környező települések egyenrangú bevonásával teszi. A város mindazonáltal központi szerepet játszik a környéken, hiszen például az egészségügyi szakellátás és a központi orvosi ügyeletet költséghatékony módon nem lehet diverzifikálni. Hasonlóan kiemelt szerepet lát el Szarvas a közép- és felsőfokú oktatás területén is.
Domokos László, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke előadásában egy nagyobb egység, Békés megye egésze szempontjából közelítette meg a térségi feladatok lehetséges ellátását. Emlékeztetett: 2005 végén kidolgoztak ugyan egy Körösök Völgye Fejlesztési Tervet, ami egyebek mellett az úthálózat, az idegenforgalom, a vízgazdálkodás, a turizmus és a környezetvédelem integrált fejlesztésével foglalkozott, ám azt a kormány 2006-ban „lesöpörte”. Így a megyei önkormányzat, elsősorban a gazdasági válságra válaszként növekedésorientált fejlesztési programot dolgozott ki, amellyel mérsékelni próbálja a megyét ért központi elvonások hatásait. Ezért bocsátottak ki 2008 végén 9,4 milliárd forint értékben kötvényt, amelyből eddig már legalább négy milliárd értékben előrehoztak fejlesztési programokat. Például saját forrásból tudásházzá építették át a megyei könyvtárat, folyamatosan korszerűsítik a szakképző intézményeiket és azok kollégiumait úgy, hogy képesek legyenek olyan szolgáltatásokat is nyújtani, ami árbevételt eredményez.
Az elnök kiemelte: az önkormányzat a megye egészében gondolkodik, védi és képviseli az itt élők érdekeit, ugyanakkor intézményein keresztül olyan szolgáltatásokat kíván nyújtani a teljes lakosságnak, amelyek megfelelnek a kor és a hatékonyság igényének. (MTI)

http://www.mno.hu/portal/708717

 

A vidéktudományok erősödő bázisa a Kecskeméti Főiskola

Már minden végzett hallgatónak van állása azok közül, akik először kaptak diplomát a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karának legújabb alapszakán, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakon.

Ez is jelzi, hogy valós igényeket elégített ki a főiskola, amikor 2005-ben beindította a képzést – hangzott el a „Párbeszéd a vidékért” című konferencián, amelynek középpontjában az intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete közötti együttműködés kérdései szerepeltek.  

Prof. Dr. Lévai Péter, a kar dékánja példaértékűnek nevezte a főiskola és az akadémiai kutatóintézet együttműködését, amelyhez hasonló nincs a magyar felsőoktatásban, az MTA RKK ATI 2007 óta ugyanis a főiskola kihelyezett tanszékeként vesz részt az oktatásban.

Csatári Bálint, a kihelyezett tanszék vezetője hangsúlyozta, az adott helyen kell megtermelni azt a tudást, amely segít abban, hogy a vidék elviselhetőbb és jobb világ lehessen.  A mezőgazdaság és a vidéki társadalom jövőjéről közösen kell gondolkodni. Kecskemét egy olyan „meeting point”, minta találkozási pont lehet, ahol  jelen van a főiskola, a szaktanácsadás, a szőlészeti kutatóintézet, az MTA és más vidékfejlesztési szervezetek is.

Gaborjákné Dr. Vidareny Klára és Kanalas Imre, a kutatóintézet munkatársai az oktatási tapasztalatokon túl beszámoltak az együttműködés változatos formáiról is.  Az intézet nyílt tudományos napot szervez vidékfejlesztési szakos hallgatóknak, nyári szakmai gyakorlatra fogadják a főiskolásokat, segítenek a szakdolgozatok elkészítésében, ugyanakkor a dákok közreműködnek a kutatási programokban.

A Kecskemét-Méntelek vidékkutatási programban a szak hallgatói kérdezőbiztosként vettek részt – erről már Kovács András Donát tudományos munkatárs beszélt a konferencia közönségének.  A Kecskeméttől 12 km-re fekvő, de közigazgatásilag a városhoz tartozó tanyás település mezőgazdasági jelentősége csökkent, de természeti értékeit megtartotta, az idill és az elmaradottság kettősége jellemzi.  A munkaerő képzése, helyi termékeke előállítása, a falusi turizmus fejlesztése, a civil társadalom, a lokális közösség megerősítése – többek között ezeket az ajánlásokat tették a kutatók a döntéshozók számára a hallgatók bevonásával lefolytatott kutatás eredményei alapján.

Farkas Jenő Zsolt tudományos munkatárs arról beszélt, hogy a kilencvenes években új koncepció fogalmazódott meg a vidékkel kapcsolatban.  A mezőgazdaság mennyiségi szempontú fejlesztése ugyanis már nem volt tartható.  Előtérbe került a multifunkcionális mezőgazdaság kérdése, amely nem korlátozódik pusztán az élelemtermelésre, hanem olyan nem piaci jellegű közszolgáltatási feladatokat is ellát, mint amilyen a táj és az épített környezet védelme vagy az árvízi védekezés.  Ennek fényében a közösségi agrárpolitika reformjára is szükség van. Az új irány mindenképpen a vidékfejlesztés lesz, ami térségi alapú támogatásokban ölt formát. 

A térség igényeire reagált a Kecskeméti Főiskola, amikor beindította a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzést – emelte ki prof. dr. Ferencz Árpád, a szak felelőse.  A főiskolán gyakorlatiasabb a képzés, mint az egyetemek hasonló szakjain, ugyanakkor olyan tárgyakat is oktatunk, amelyek több helyen csak az MSc képzés keretében jelennek meg.   Mi is szeretnénk a közeljövőben beindítani a mesterképzést.  A szak oktatásában a kertészeti kar munkatársain kívül részt vesznek a másik két kar oktatói, az MTA, valamint az MVH és az Agrárkamara szakemberei is, tehát egy olyan szakmai összefogásnak lehetünk tanúi, amely valóban a vidéktudományok bázisává teszi a Kecskeméti Főiskolát – hangsúlyozta prof.dr. Ferencz Árpád. 

http://kecskemetilapok.hu/hun/s_!news/i_8/i_24942/index.html