Széleskörű tájékoztatás

Agrárkamara: pályázati monitoring

Azok a gazdaságok, vagy gazdálkodók, akik nem adják le időben, vagy teljes körűen a gazdálkodásukkal kapcsolatos adatokat, akár félmilliós bírságot is fizethetnek – olvasható az Agrárkamara felhívásában. Az úgynevezett monitoring adatszolgáltatási kötelezettségnek március 16-ig lehet eleget tenni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal portálján keresztül.

2007. január 1-jével kezdődött meg az Európai Mezőgazdasági ás Vidékfejlesztési Alaphoz kapcsolódó pályázatok, támogatási kérelmek benyújtása. Azok a termelők, akik 2009. december 31-ig bármilyen jogcímen támogatási határozatot kaptak, azoknak jelen pillanatban monitoring adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ezt február 15-e és március 16-a között tehetik meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal portálján keresztül, kizárólag elektronikus formában. Akiknek ezzel kapcsolatban segítségre van szükségük a Heves Megyei Agrárkamara tanácsadói hálózatához, vagy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal falugazdász hálózatához fordulhatnak.
Akik nem tesznek ennek eleget, vagy hibás adatokat szolgáltatnak, akár fél millió forintos bírságra is számíthatnak.
Az adatszolgáltatás azt a célt szolgálja, hogy a támogatást felügyelő szervezetek képet kapjanak arról, hogy a szubvenció mennyire segítette a gazdálkodók tevékenységét, hogyan valósult meg az uniós források igénybevétele.

http://www.tveger.hu/hirekreszlet.php?hir=746

Átalakuló agrárpolitika

Négy év múlva, a következő uniós költségvetési periódusban jelentősen változhat az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere.

Ez azt is jelentheti, hogy 2013-tól csökken az uniós támogatás. Ezt elfogadhatatlannak tartják a magyar mezőgazdasági szervezetek. A Közös Agrárpolitika reformjáról ma Nádudvaron rendeztek tanácskozást. Óriási károkat okoz a belvíz a megyei földeken. Az elöntött területekről aligha lehet majd betakarítani. A Magyar Agrárkamara elnöke szerint ráadásul évek óta csökken a piaci igény a magyar mezőgazdasági termékek iránt.

Az önköltséget sem tudják elérni a szántóföldön a gazdálkodók, és egy-két éven keresztül is kénytelenek érdeklődés hiányában tárolni a gabonát. Ez egy óriási probléma. Hasonló a tejpiacon is tapasztalható, hogy nem kell a tej – mondta el Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke.
Ezért létfontosságú a magyar termelőknek az uniós mezőgazdasági támogatás. Vannak olyan tagállamok, amelyek felvetették, hogy alakítsák át vagy szüntessék meg a támogatás jelenlegi rendszerét. Ezt a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja.
Nagyjából 22 ország, ebbe tartozik Magyarország is, aki komoly értéknek tartja a Közös Agrárpolitikát az Európai Unióban, és nagyjából ugyanezen keretek között szeretné 2013 után is folytatni – hangsúlyozta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

A Közös Agrárpolitika fenntartásáról, reformjáról tárgyaltak ma hazai és külföldi szakemberek és politikusok Nádudvaron, a III. Magyar Agrárakadémián. Az uniós támogatási rendszer fenntartásával a Magosz is egyetért. A szervezet megyei elnöke, Örvendi László azt viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar gazdák aránytalanul kisebb támogatást kapnak az európai termelőkhöz képest.
Az, hogy a támogatási különbség ilyen nagy, az egyértelműen jelentkezik a piacon, a versenyhelyzetben, úgyhogy nem maradhatunk ki a Közös Agrárpolitika alakításából – jelentette ki Örvendi László, a Magosz megyei elnöke.

A Magosz számításai szerint 30 százalékkal kapnak kevesebb támogatást a hazai gazdák az európaiakhoz képest. A különbségek megszüntetésére Brüsszelben tesznek javaslatot.

http://www.dtv.hu/hir.php?id=19279

Esélytelen földmoratórium

Szinte lehetetlen, hogy Magyarország meghosszabbíthassa az uniós állampolgárok termőföldvásárlását tiltó, jövőre lejáró moratóriumot.

Ezért a hazai gazdasági szereplők közül már most érdemes elkezdeniük a vásárlásokat azoknak, akik bővíteni szeretnék meglévő területeiket vagy új vevőként, befektetőként lépnének a piacra. Az elmúlt két kormányzati ciklus több területen is elmulasztott megfelelő intézkedéseket hozni a hazai földszabályozásban. Így nem fordított kellő figyelmet a birtokkoncentrációra, nem biztosított likviditást a földvásárlásokhoz és nem készítette fel a gazdasági szereplőket a szabad földforgalomra, amely az uniós állampolgárokra vonatkozó földvásárlási moratórium lejárta után (várhatóan 2011-től) indul meg.

E szabályozási hiányosságok alapvetően meghatározták az utóbbi időszak földpiaci eseményeit. Kiindulópontként meg kell állapítani, hogy a földpiac a föld tulajdonviszonyait, nem pedig a művelési és használati viszonyokat jelenti. Másrészről csak a szántóról, mint valódi ingatlanról érdemes beszélni. A mintegy 4,5 millió hektáros szántóterület - az 500 ezer hektáros állami tulajdont kivéve - magyar tulajdonban van, és ez csaknem 90 százalékos aránynak felel meg. Az előbb említett szántóterület tulajdonviszonyaiban ma két "drámai jelenség" figyelhető meg. A tulajdonosok becsült száma eléri a 2-2,2 milliót, és 98 százalékuknak tíz hektárnál kisebb területe van, ami azt jelenti, hogy az országban 3 millió hektárnyi "töredéktulajdont" tartanak nyilván. Ez nem vonzó semmilyen vevő számára, azaz nincs és nem is lesz (!) igazi áru a piacon.

A tulajdonosok nagy száma ugyanakkor előrevetíti, hogy többségüknek nincs köze a földműveléshez. A földalapú támogatási rendszerbe körülbelül 180 ezren jelentkeztek be, róluk tehát feltételezhető, hogy valamilyen nagyságú földtulajdonuk van. Ebből viszont az következik, hogy a tulajdonosok 92 százaléka nem minősülhet gazdálkodónak. Ha ehhez hozzávesszük a minimális üzemméretre vonatkozó igényt, akkor kiderül, hogy a 4 millió hektáros szántóterületre - 100 hektárral számolva - csak 30-40 ezer kicsi családi gazdaság, illetve - 500 hektárt alapul véve - 8-10 ezer normális családi gazdaság jutna.

Mivel a földpiacot a korlátozott kereslet jellemezte, az árak mérsékelten növekedtek az elmúlt években. A drágulás ugyanakkor folyamatos volt, és időnként "kisebb ugrások" is megfigyelhetők voltak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az érzékelhetőbb áremelkedéseket mindig egy-egy hír váltotta ki, és a következő hírig stabil volt vagy enyhén emelkedett az ár. A piacot összességében most is a "kevés kínálat és kevés kereslet" egyensúlya határozza meg. Mivel termőföldet csak magyar magánszemély vásárolhat, igazi tőke keresletként nem jelenik meg. E tényezők kifejeződnek a konkrét árakban is: a hektáronkénti ellenértékek a tíz évvel ezelőtti, 250-300 ezer forintról mára csupán 600-800 ezerre nőttek (lásd táblázat), így még mindig jelentősen elmaradnak a nyugat-európai országok szintjétől.

Az eseményekhez hozzájárult, hogy a szocialista kormányzás alatt létrehozott nemzeti földalap (nfa) nem töltött be piacvezető szerepet, illetve megfelelő források hiányában nem biztosított folyamatos keresletet és kínálatot. A beindított "földért életjáradék" programok a szántóterület mindössze egy százalékára terjedtek ki. Ez körülbelül 50 ezer hektárnyi apró, az országban szétszórt nfa-portfóliót eredményezett, amelynek nyilvántartása és kezelése óriási háttérfeladatot generált.

Egyelőre kérdéses az is, milyen eredményt hozhatnának azok a mára kiszivárogtatott Fidesz-tervek, amelyek szerint a párt 500 ezer hektár állami nfa-földterületet adna el (vagy osztana ki). Egyfelől ugyanis az állami tulajdonok eladása mindig problémákat vet fel: kinek jut, milyen áron és mi lesz a pénzzel. Ha például minden gazdálkodó vehetne, egy főre három hektár se jutna. Ha viszont a legmagasabb árat fizetők vásárolhatnának, akkor felháborodnának a kisebb gazdálkodók. Ugyanakkor 500 ezer hektárnyi terület értékesítése - egymillió forintos hektáronkénti árral számolva - 500 milliárd forintos bevételt hozhatna, és ha ezt földingatlanalapként a kistulajdonosok földjeinek felvásárlására fordítanák, akkor egymillió hektárt tudnának koncentrálni, majd eladni. E technika többszöri megismétlésével pedig meg lehetne oldani a birtokkoncentrációt.

Egyértelmű, hogy a hazai földszabályozásban a 2011-es év hozhat igazi változást, amikor lejár az uniós állampolgárok magyarországi földvásárlásaira vonatkozó hétéves moratórium (derogáció), amely a 2004-es uniós csatlakozás óta van érvényben. Elvileg ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a vásárlási tiltást három évvel (vagyis 2014-ig) kitolhassuk. A moratórium meghosszabbítása azonban eleve rossz irány, ezért inkább a földszerzés és a földhasználat alkotmányos, EU-konform szabályozásán kellene gondolkozni egy mezőgazdasági birtokstratégia mentén, ha lenne ilyen.

A derogáció meghosszabbításával azért sem kellene foglalkozni, mert ennek elérése a gyakorlatban szinte lehetetlennek látszik. Ennek egyik oka, hogy a földtulajdoni szabályozást a tőke szabad áramlásáról szóló, közösségi alapértéknek számító uniós fejezet tartalmazza. Emellett a hétéves eddigi moratórium már eleve "kivételezést" jelentett, és az időközben napvilágot látott EU-s felülvizsgálati jelentés is azt érzékeltette: Brüsszel úgy véli, hogy a derogációs időszak nélkül sem lett volna komoly zavar a magyar földpiacon. Az is tény, hogy az unióban eltöltött hat év alatt nem alakult ki "ütős" magyar érvelés a kivételezés fenntartása mellett és nem látszanak fajsúlyos tagállami szövetségesek sem e kérdésben.

Más oldalról nézve az is mérlegelendő, hogy a külföldiek földvásárlásának lehetővé tétele (a moratórium megszüntetése) tőkebeáramlást jelentene (a szántók becsült mai értéke 2500-3000 milliárd forintot tesz ki). Ráadásul a külföldiekre vonatkozó tilalmak felszámolásával meg kell szűnnie a belföldi jogi személyekre vonatkozó vásárlási tiltásnak is. Ez óriási lehetőséget jelenthetne a hazai gazdálkodó szervezetek számára, mert az általuk megművelt területeknek ma csak 25-30 százalékát tulajdonolják (ezt is úgy, hogy saját tulajdonosaik természetes személyként vehetnek földeket). Bérlőként a hazai jogi személyek ismerik a jelenlegi földtulajdonosokat, illetve a földek minőségét és helyi árviszonyait. Érdekeltek a külföldi befektetők megelőzésében, hogy a bérleti kockázatokat megszüntessék és az áremelkedés hozamát élvezhessék. Gond ugyanakkor, hogy ma a mezőgazdaságban nincsenek szabad források a földvásárlásokra (sem), így csak a hosszúlejáratú banki források hozhatnak megoldást.

Biztosra vehető persze, hogy politikai szinten mindent meg fognak tenni a derogáció meghosszabbítása érdekében - valószínűleg sikertelenül. Ezzel együtt a földtulajdonhoz és - használathoz kapcsolódó szabályozás szigorítása várható, hogy a földvásárlások iránti érdeklődést lelohasszák. Az már a szabályozók ügyességén múlik majd, hogy - figyelembe véve az alkotmányossági és EU-konformitási kritériumokat - milyen „szelekciós” előírásokat építenek be az új hazai földügyi (földtörvényi) szabályozásba.

A mai helyzetben a különböző piaci szereplőknek más-más stratégiát érdemes folytatniuk a földpiacon, ahol tehát a rövid távú eseményeket elsősorban a gazdasági válság, az áprilisi országgyűlési választások és a derogáció 2011-es lejárata határozzák meg. A töredéktulajdonosoknak célszerű lenne újabb földeket vásárolniuk meglévőik mellé, vagy - másik megoldásként - el is adhatnák területeiket, ha netán megfelelő vevő érkezne. A nagyobb földtulajdonosoknak ugyanakkor egyértelműen venniük kellene, de vásárlásaikkal kivárhatják a ma hatályos moratórium jövő évi megszűnését is.

Akik vételi szándékkal lépnének a piacra, már most el kellene kezdeniük a vásárlásokat a szabályozási bizonytalanság és az árkockázat miatt. Minél nagyobb földterületet sikerülne megszerezniük, annál biztosabb eladhatósággal és felértékesüléssel számolhatnának. A nagybefektetőknek emellett érdemes lenne megfontolniuk a piac 98 százalékát kitevő töredékterületek földalapszerű fölvásárlását és nagyobb egységekben való kiárusítását is az elkövetkező két-három évben. A finanszírozóknak pedig - mint növekvő értékű jelzálogtárgyra - érdemes lenne aktivizálniuk a földjelzálog-hitelezést, különös tekintettel azokra a gazdálkodókra, akiknek nem bérleti, hanem gazdálkodási és támogatási jövedelmük van a területeken.

Közben persze meglenne a politikai döntéshozók feladata is, hogy értelmes szabályozással katalizálják, élénkítsék az egészséges földpiaci folyamatokat. Az egyik legfontosabb feladat az lenne, hogy a mai 180 ezerről 30-40 ezerre (tehát a jelenlegi 20 százalékára) csökkenjen a gazdálkodók száma. Ugyancsak drasztikusan, a mostani 2 millióról 100 ezerre (öt százalékra) kellene zsugorítani a földtulajdonosok számát is. A földforgalom azonban számottevően csak akkor növekedhet, ha a piaci szereplők jó likviditási helyzetbe kerülnek és megfelelő földvásárlási kedvezményeket kapnak.

Für Zoltán, földbróker.hu

http://www.agromonitor.hu/00/index.php/forumok/52-forum/73-nyilvanos-forumba

Átláthatóak lesznek az EU-s agrártámogatások

Az európai uniós agrártámogatások kritériumai átláthatóak, azonosak lesznek minden országban - jelentette ki Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa Nádudvaron sajtótájékoztatón.

Az uniós biztos előadást tartott a harmadik alkalommal megrendezett Magyar Agrárakadémián, ezt követően újságírók előtt kifejtette: 2013 után több egyenlőségnek és több méltányosságnak kell jellemeznie az agrártámogatásokat az unióban.
Az uniós biztos szólt arról, hogy a 2013 utáni közös agrárpolitika reformjának javaslatait az év végére készítik el, előtte széleskörűen tájékozódik a tagországokban.
Magyarországi látogatása - fogalmazott - jól illeszkedik abba a sorba, amelynek során felkereste Németországot, Spanyolországot és Franciaországot.
Dacian Ciolos fontosnak nevezte, hogy a döntés előkészítése során megismerjék a tagországok sokféle érdekét, fontos, hogy mindenkit meghallgassanak, és mindenki elmondhassa a közös agrárpolitikával összefüggő véleményét.
Az unió agrárbiztosa kérdésre válaszolva beszélt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek árstabilitásáról. Rámutatott: ez nem jelentett problémát, amíg védett, zárt volt az unió gazdasága, de miután az EU is teljesen nyitottá vált a világgazdaságban, a mezőgazdasági árak is "brutálisan ingadoznak".
Közös feladatnak nevezte megtalálni azokat az eszközöket, amelyek megvédik a gazdákat ezektől az ingadozásoktól.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az akadémia szünetében kétoldalú megbeszélést folytatott Románia korábbi agrárminiszterével, az EU jelenlegi mezőgazdasági biztosával - közölték a sajtótájékoztatón.
Gráf József utalt arra, hogy agrárminiszterként sokáig dolgozott együtt román kollégájával, és a legtöbb kérdésben egyetértettek.
Mindig igyekeztünk a saját országaink és az új tagországok érdekében közösen fellépni - jegyezte meg a magyar agrárminiszter, hozzátéve, hogy Dacian Ciolosnak most bonyolultabb a helyzete, mert az egész Európai Uniót kell képviselnie.
Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő, a rendezvény kezdeményezője elmondta: Nádudvaron nyolc ország és Magyarország képviselői cseréltek véleményt a közös agrárpolitika kérdéseiről.
Kifejtette nézeteit a magyarok mellett Spanyolország, Nagy-Britannia, Portugália, Belgium, Hollandia, Görögország, Olaszország és Románia képviselője is.
Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy rendkívül jelentős és széles körű eszmecserét folytattak, ami jelzi, hogy az agrárgazdaság ügye nem pártpolitikai, hanem nemzeti és uniós ügy. MTI

http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/Atlathatoak_lesznek_az_eu-s_agrartamogatasok_

Indul a "Magyar termék, magyar boltból" program

Többéves előkészítés után a hónap végén elkezdődik a "Magyar termék, magyar boltból" elnevezésű program a tabi kistérségben - jelentette be Mészáros István, a Magyar Leader Szövetség alelnöke. A szakember elmondta: a program célja a szemléletváltás a kistérségekben, hogy megszűnjön a vidéken élők gazdasági kiszolgáltatottsága.

A program ehhez járul hozzá azzal, hogy összefogásra ösztönzi a kistérségben élőket. A program keretében klasztereket szerveznek a helyi alapanyagok feldolgozására, a termékek értékesítésére. A program megvalósítására megvannak a szükséges források az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP). A helyi Leader akciócsoportok - ebből 96 van az országban - 1-2 milliárd forintos saját forrással rendelkeznek, míg az ÚMVP vidékfejlesztési, azaz III-as tengelyén további, összesen 160 milliárd forint áll rendelkezésre a program finanszírozására. Hozzátette:a leader-rogram végrehajtására - 2013 végéig - rendelkezésre álló 76 milliárd forint 45 százalékát a vidéki foglalkoztatás fejlesztésére kell fordítani. A program sikere érdekében nemcsak a helyi vállalkozókat, hanem a kereskedőket is bevonják. Szerződést kívánnak kötni a kistérségekben működő Coop-érdekeltségekkel, és ahol nincs Coop üzlet, ott a helyi kereskedőkkel a helyben készült áruk értékesítésére. A helyi termelőknek és kereskedőknek a klaszterek informatikai, logisztikai és oktatási támogatást is adnak. Harangozó Gábor miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, hogy a program kapcsán tartós munkahelyek is teremthetők az adott kistérségekben, és a szociális szövetkezetek szintén bekapcsolódhatnak annak végrehajtásába. Mindennek finanszírozására a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében rendelkezésre álló 2 milliárd forintból is juthat - tette hozzá.

http://www.agrarhaszon.hu/product/4901/

A francia elnök új támogatásokat ígér a mezőgazdaságnak

Nicolas Sarkozy francia államfő bejelentette, hogy 800 millió euróval növelik a kedvezményes hitelek keretét és 50 millió euróval a segélyeket a francia mezőgazdasági termelők számára.

Az elnök a hét végén mezőgazdasági szakmai szervezetek vezetőivel találkozott, és azt mondta, hogy "megteszem a francia mezőgazdaságért, ezért a nagy és stratégiai ágazatért is azt, amit a pénzügyi válság megoldásáért próbáltunk tenni. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar Franciaország gazdasági erejének alapjaihoz tartozik."
Tavaly a francia termelők bevételei több mint 30 százalékkal, előzőleg, 2008-ban 20 százalékkal csökkentek.
Az elnök tavaly októberben hirdetett programot egymilliárd eurónyi kedvezményes hitelekre és 650 millió eurónyi rendkívüli állami támogatásra a gazdák számára. Ezeket az összegeket növelik most.
Sarkozy hozzátette: könnyítenek a környezetvédelmi szabályokon is, amelyek korlátozzák a francia mezőgazdaság versenyképességét.
Az elnök megígérte, hogy a nemzetközi szintéren is küzdeni fog a francia mezőgazdaságért. Novembertől, amikor Franciaország lesz a Húszak (G20) országcsoportjának soros elnöke, kezdeményezik majd a mezőgazdasági nyersanyagok nemzetközi szabadpiacának "tényleges szabályozását", csökkentendő a tőzsdei spekulációt, az EU-ban pedig követelni fogják a versenyjog módosítását, hogy az egyes mezőgazdasági ágazatokban árakat lehessen megállapítani kartellvád nélkül.
A francia államfő azt is mondta, hogy kész elfogadni az EU-költségvetés mezőgazdasági kiadásainak csökkentését - e kiadásoknak Franciaország az egyik nagy haszonélvezője -, de csak akkor, ha az EU elfogadja a belső piac védelmének elvét. Ez szerinte nem ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival.

http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_francia_elnok_uj_tamogatasokat_iger_a_mezogazdasagnak_.142613.html

Kevesebb élelmiszert vettünk tavaly

Értékben stabil az élelmiszerek bolti forgalma, mennyiségben 3 százalékkal csökkent tavaly február és idén január között.

Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma értékben változatlanul mintegy 1 300 milliárd forint volt tavaly február és idén január között - derül ki a Nielsen piackutató vállalat kutatásából.
Értéket tekintve legalább 5 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a legnagyobb forgalmú élelmiszerek közül a margarin, a táblás csokoládé (5-5 százalékkal), a fűszer, a zöldségkonzerv (8-8 százalék), valamint az energia- és sportital (17 százalék) bolti eladása.
Ha a mennyiséget tekintjük, akkor a bolti eladásnál mínusz 3 százalékot regisztrált az adott időszakban a Nielsen, az előző hasonló időszakhoz képest. Viszont többet adtak el többek között sajtból (18 százalékkal), ásványvízből (5 százalék), tejfölből (6 százalék), étolajból (9 százalék) és túróból (7 százalék).
Az átlagok mögött sokféle különbség rejlik. Értékben is, mennyiségben is nőtt például a sajt, ásványvíz, margarin, túró és jégkrém kiskereskedelmi eladása, a nagy forgalmú kategóriák közül.
Kiemelkedően emelkedett a bolti forgalom energia- és sportitalból, mennyiségben 26, értékben 17 százalékkal. Az energia- és sportital éves piacának mérete immár meghaladja a 12 milliárd forintot. Azon kívül igen pozitívan alakulnak a trendek például savanyú uborkánál és desszert szósznál.
Az élelmiszerek beszerzési helyei tovább koncentrálódtak. A főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres bolttípus piaci részesedése 32-ről 33 százalékra nőtt. Ezt az 1 százalékpontot a hagyományos, legkisebb, 50 négyzetméteres és kisebb üzletektől vették el.
A hipermarket piaci részesedése stabilan 31 százalék. Változatlan a 201-400, és a hagyományos 51-200 négyzetméteres boltok 9, illetve 18 százalékos mutatója.

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=hirkereso_cimoldal%20&nID=438002

Szlovákia jogot szerzett a Tokaj név használatára?

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa is értetlenül áll az Európai Bizottság elektronikus bornyilvántartó rendszerében bekövetkezett változás előtt, amelyben néhány napja a szlovákiai területen levő, eddig Tokajská Vinohradnícka Oblast néven futó borvidék ezentúl Vinohradnícka Oblast Tokaj néven is szerepel. Szlovákia így jogot szerzett a Tokaj név használatára.

Marcinkó Ferenc a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta: azért tartja furcsának az Európai Bizottság illetékes hivatalának döntését, mert az Európai Unió (EU) korábban eltiltotta Szlovákiát a Tokaji Név használatától. Így termékeiken a Tokajská Tokajské, Tokajsky márkaneveket tüntethették fel. Az elnök szerint mivel az egységes Tokaji Borvidék létrehozását célzó tárgyalások zátonyra futottak, Szlovákia most különböző furfangos akciókkal próbál jogot szerezni a Tokaji név használatára, amihez - úgy tűnik - az Európai Bizottság is asszisztál.
Gárdosi Péter a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője elmondta: egyelőre úgy kezelik az ügyet, hogy csak valami tévedés történhetett, hiszen földrajzi eredetmegjelölésről van szó. Márpedig Tokaj egy magyar város, így ez a név csakis hazánkat illetheti. Ezzel együtt az EU szőlő és bor irányító bizottságának jövő heti, keddi brüsszeli ülésén a magyar képviselők napirendre tűzik az ügyet. Ha nem sikerül tárgyalásos úton rendezni a vitás kérdést, a Külügyminisztériummal, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal egyeztetve Magyarország jogi útra tereli az ügyet. (FH)

http://www.hirtv.hu/kulfold/hethatar/?article_hid=311836

Áprilistól drágulhat a csirkehús

Várhatóan 8-10 százalékkal drágulnak áprlis-májusra a csirketermékek a hazai boltokban, mivel erőteljesen élénkül a magyar áruk iránti, árfelhajtó hatású nyugat-európai kereslet. Bárány László, az ágazati szereplőket tömörítő Baromfi Terméktanács (BT) elnöke szerint a bővülő megrendelések négy-hat hét alatt elapaszthatják a ma meglévő iparági húskészleteket, és ez belföldön is keresletnövekedéshez, illetve áremelési lehetőséghez vezethet. Az árváltozás olyan korrekciónak is felfogható, amely kiemelheti a csirkeszektort a tavaly októberi csökkenés hatására kialakult, veszteséges gazdálkodási helyzetből - állapította meg.

A nyugat-európai vásárlások részben azért bővülnek, mert a szokatlanul kemény tél hatására a tenyészállományok tojástermelése visszaesett, ezért a felnevelhető broilercsirkék mennyisége is csökkent. Emellett Oroszország is bejelentette, hogy a csirketermelésben néhány éven belül önellátóvá kíván válni, ezért fokozza európai szaporítóanyag-megrendeléseit.

Ennek érdekében várhatóan már az idén 200-250 millió darabbal több tenyész-, illetve keltetőtojást vásárol az eddigi 150-160 millió darabos éves beszerzéshez képest. A növekvő orosz megrendelések az Európai Unióban már most éreztetik hatásukat, és egy hónapja fokozott keltetőtojás- és naposcsibe-keresletet gerjesztettek, illetve kisebb hiányra utaló piaci tüneteket idéztek elő.

A változásokat tükrözi, hogy a (keltető)tojásárak az ilyenkor megszokott 16-18 eurocentről darabonként 24-25 eurocentre nőttek, és ma stabil jövedelmet biztosítanak a tojástermelőknek - állapította meg Bárány László. Ezzel párhuzamosan a legfőbb magyar exportcikknek számító csirkemellfilé értékesítési árai az eddigi 2,60-2,80 euróról kilogrammonként 20-30 eurocenttel emelkedtek, és a BT elnöke szerint a következő hetekben további 20-30 eurocentes drágulás várható. E növekedés magával húzza majd a baromfiipar hazai eladási árait is, így a belföldi kiskereskedelemben 1590 forint körüli csirkemellárak alakulhatnak ki a mostani 1190 forintos átlagár helyett. Az áremelkedés révén valószínűsíthető az is, hogy az élőcsirkefelvásárlási árak is 2-3 százalékkal melkedhetnek.

http://www.agromonitor.hu/00/index.php/agrarpiacok/36-agrarpiac/63-aprilistol-dragulhat-a-csirkehus

A belvíz miatt csúszhat a cukorrépa vetése

Elképzelhető, hogy a belvíz miatt idén tavasszal csak a megszokottnál valamivel később tudják elvetni a cukorrépa egy részét a gazdák Bács-Kiskun megyében – tájékoztatta az MTI-t pénteken a helyi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatója.

A tavaszi növények közül először a cukorrépának kellene a földbe kerülnie. Ebből várhatóan 1000-1500 hektárnyit vetnek majd a gazdálkodók, akik a termés zömét Szerbiába és Horvátországba exportálják, míg egy kisebb részét Kaposvárra szállítják – mondta el Farkas Zoltán, aki szerint e növénykultúra vetését és az ilyenkor esedékes talajmunkákat helyenként megnehezítik a földeket még mindig sok helyen borító kiterjed belvízfoltok.

Ezek felszámolásán jelenleg is három vízgazdálkodási társulat tizenegy szivattyúja dolgozik Bács-Kiskun megyében. Ám a tocsogók teljes felszámolása még akkor is legalább másfél hetet vesz majd igénybe, ha tartósnak bizonyul a mostani, csapadékmentes időjárás – vélekedett a szakember.

Jelenleg az Alföldnek ezen a részén 15 ezer 200 hektárnyi mezőgazdasági területet borít belvíz. Ennek többsége – 9800 hektár – rét, illetve legelő, míg 3200 hektár a vetetlen szántó és 2200 hektár a vetés. A védekezés eddigi összköltsége eléri a 15 millió forintot – tette hozzá. A terméskilátásokkal kapcsolatban a vezető hangsúlyozta: a földeket a tél jelentős részében megfelelő vastagságú hótakaró borította ahhoz, hogy a sarjadó őszi vetésekben nem tegyenek kárt a kemény fagyok.

Amennyiben a termelőknek a kellő mennyiségű és minőségű fejtrágyázásról is lesz anyagi lehetősége gondoskodni, akár átlagon felüli hozamokkal is kecsegtethet az idei nyár. Egyelőre úgy tűnik: a szőlők és gyümölcsösök is számottevő fagykárok nélkül vészelték át a hideg évszakot. Itt azonban még korai volna megbecsülni a várható termést. A tavaszi fagyok és a virágzást követő terméskötődés időszaka ugyanis még sokat változtathat a pillanatnyilag reményt keltő első benyomásokon – fogalmazott Farkas Zoltán.

http://profitline.hu/hircentrum/hir/161809/A-belviz-miatt-csuszhat-a-cukorrepa-vetese

Biztos ponttyal hódítanának vevőket

A magyar ponty presztízsének helyreállítását tűzte ki célul a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI). Ehhez partnereket is találtak a termelői szférában. Ma már talán kevesen tudják, hogy Európában és a világ más tájain egykor fogalom volt a magyar ponty.

Magyarországon ma is nemzetközileg elismert pontynemesítő munka folyik, a tógazdaságok kiváló minőségű pontyot termelnek. A termék iránti kereslet mégis csökken.

— Szemléletváltásra és innovációra van szükség ahhoz, hogy a magyar ponty versenyképes legyen a tengeri halakkal — véli dr. Váradi László, a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet főigazgatója. A kutatóintézet célul tűzte ki a ponty presztízsének helyreállítását. A termelői szférával szövetkezve létrehoztak egy konzorciumot, s pályázatot dolgoztak ki a Nemzeti Technológiai Program keretében. A konzorcium vezetője a Hortobágyi Halgazdaság Zrt., tagjai a Jászkíséri Haltermelő Szolgáltató Kft., a Halászati és Öntözési Kutatóintézet, a Debreceni Egyetem, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

A projekt átfogó célja, hogy a tartási, a takarmányozási feltételek, illetve az élettér optimalizálásával növekedjen a tógazdasági pontytermelés gazdasági hatékonysága és ez összhangban legyen a természeti környezettel. Olyan technológiákat szeretnének kidolgozni, amelyek nyomán garantált minőségű, szálkamentes pontytermék kerülhet az üzletek polcaira, elfogadható áron.
— Bízunk abban, hogy munkánk eredményeképpen nemcsak a hazai fogyasztás lendül fel, hanem a természetes körülmények között felnevelt ponty ízletes, szálkamentes húsa a környező országok piacán is keresett termék lesz — hangsúlyozta Váradi László.

A főigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi időben az európai, ezen belül a magyarországi piacot is elárasztják a Vietnamból származó harcsafélével, a pangasiusszal.Az óvatosság nem árt, Vietnamban ugyanis messze nem olyan szigorúak az élelmiszer-biztonsági követelmények, mint Európában. Beol

http://www.agroline.hu/hir/biztos-ponttyal-hoditananak-vevoket

Sertéspestis az orosz-ukrán határon

Élénkülhet e héten a magyarországi élősertésimport, a belföldi felvásárlási árak pedig csökkenhetnek.

Egyértelműen az élősertésárak határozták meg a húsértékesítési lehetőségeket tavaly és az idei év eddig eltelt időszakában - állapították meg a Pick Szeged Zrt. piaci elemzői. Január óta az Európában előállított nyershús eladása nem kis gondot okoz. A lehetőségeket komolyan befolyásolja, hogy az Európán kívüli export nagymértékben csökkent. Ennek oka, hogy jó néhány nagy európai vágó- és darabolóüzemet kizártak az orosz piacról, Ázsiában pedig az árversenyben veszítettek teret kontinensünk cégei. Emiatt a húsfeleslegek levezetése még alacsony áron is nehézséget okoz.

Az elmúlt hétre a német jegyzés kilogrammonként 6 eurocenttel, a holland pedig 4 eurocenttel esett, feltehetően értékesítési problémák miatt. Történt ez annak ellenére, hogy egyes országokban (például Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában) élősertéshiány mutatkozik. A bizonytalanság várhatóan e héten sem enyhül, ezért egyes országok (Németország, Hollandia) eladási kényszere azt eredményezheti, hogy az élősertésárak változatlanok maradnak, vagy kis mértékben még csökkennek is. Magyarországon a forint erősödése és a már említett jegyzéscsökkenések miatt az valószínűsíthető, hogy az élőállatimport élénkül és a belföldi élősertésárak csökkennek.

A meghatározó európai piacok közül Lengyelországban a jövőre nézve biztató lehet, hogy a kocaállomány 6 százalékkal nőtt. Az ottani szakértők a 2008-as jelentős csökkenés után (a lengyel sertésállomány negyven éves mélypontra esett vissza) már tavalyra is növekedést prognosztizáltak, de ez mindössze 0,1százalékos lett. Ausztriában az év végi sertésállomány a korábbihoz képest nem változott: a 3 137 ezer darabos létszám csak 0,5 százalékos csökkenést takart az év közepéhez képest. Dániában a friss és a fagyos húsok exportja 13 százalékkal csökkent a tavalyi első három negyedévben, főként a kisebb termelés és a növekvő élőállatexport miatt. Oroszországban időközben hivatalos célként jelölték meg, hogy 2015 re hússzükségletük 85 százalékát saját maguk állítják elő. A szakértők ennek realitását megkérdőjelezik, de kétségtelen, hogy jelentős beruházások indulnak meg (egy Thaiföldi agrárcég például 2013-ra évi egymillió sertés tenyésztésére készül Oroszországban). A problémákat jelzi az is, hogy az orosz-ukrán határ közeléből újabb helyről jelentették az afrikai sertéspestis (african swine fever) előfordulását.

http://www.agromonitor.hu/index.php/heti-piaci-elemzesek/54-heti-piaci-elemzesek/74-heti-piaci-elemzes-teszt

Kihalóban a meggytermelők

A Magyar Meggytermelők Szövetsége szerint sokan hagytak fel tavaly a meggytermeléssel. A 2008-as kilencven forint körüli felvásárlási árral szemben 2009-ben mindössze negyvenöt-ötven forintot adtak a felvásárlók a leszedett gyümölcsért.

Hegedűs László, a Magyar Meggytermelők Szövetségének elnöke szerint ez az összeg csak a fele az önköltségnek, ezért sokan le sem szedték a fáról a meggyet.Tavaly a magyarországi meggytermés megközelítette a hatvankétezer tonnát, ebből tízezret Magyarországon, külföldön - elsősorban Németországban - értékesítettek.

Hegedűs beszámolt arról, hogy négy hónappal ezelőtt kezdeményezték a meggytermelők szövetségének megalapítását, mert a 2009-es évben a szervezetlenség miatt nem tudták nyereséget is tartalmazó áron eladni terméküket. A gyümölcs és zöldség szövetségen belül megalakult érdekvédelmi szervezet a bírósági bejegyzés utolsó fázisában van.

Az elnök adatai alapján tizenhatezer hektáron termelnek meggyet Magyarországon, de ez szerinte nem lehet valós, mert akkor megközelítőleg százhatvanezer tonna meggyet kellene szüretelni. Vnegyed

http://www.agroline.hu/hir/kihaloban-a-meggytermelok

Extra támogatáshoz juthatnak a kríziságazatok

Az egységes területalapú támogatás mellett hamarosan extra dotációt kaphat az évek óta kríziságazatnak számító kertészet, ezen belül is a zöldség-, gyümölcs- és dohánytermesztők. Lapunk értesülése szerint a földművelésügyi minisztérium napokon belül meghirdeti azt a szerkezetet átalakító programját.

A Gőgös Zoltán államtitkártól kapott tájékoztatás szerint a dohány-, a spárga-, a görög- és sárgadinynye-, a cseresznye-, az őszi- és kajszibarack-, a meggy-, a körte- és az almatermelők vehetik igénybe a támogatást. A pénzeket azonban a programhoz csatlakozók csak akkor kapják meg, ha igazolt, legális munkaerőt alkalmaznak.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács Szakmaközi Szervezet (FruitVeB)ügyvezetője elmondta, hogy a program a minőségi termék előállítását szolgálja, hiszen a többlettámogatást elsősorban a jobb kondícióban lévő termőterületek művelői kérhetik, továbbá segíti a kertészetekben folyó kézi munkavégzést, mert a támogatást egyebek mellett az igazolt foglalkoztatáshoz kötik. A programban részt vevő dohánytermelők így 2013-ig hozzájuthatnak a hektáronkénti közel egymillió forintos, a zöldség- és a gyümölcstermelők pedig 95 ezer, illetve 150 ezer forintos többlettámogatáshoz. A zöldség-gyümölcs, valamint a dohány-szerkezetátalakítási program támogatási jogosultságának maximuma évi 9 millió, illetve 22,1 millió euró.

A vagyoni jogként működő, átruházható támogatási jogosultságot azonban csak az szerezheti meg, aki 2013-ig fenntartja a termelést, és vállalja, hogy a dohány esetében hektáronként és évente ezer, a zöldségés gyümölcstermelők pedig 700 munkaórányi, igazolt, közterheit leróvó élőmunkát foglalkoztat. Ezenkívül a támogatási jogosultság feltéltele, hogy az éves árbevétel elérje a nettó 300 ezer forintot. Azok, akik nem teljesítik a vállalt foglalkoztatási kötelezettségeiket a zöldség, gyümölcs esetében, minden elmaradt óra után egy, a dohányosok pedig 4 euró bírságot fizetnek.
NOL

http://www.agroline.hu/hir/extra-tamogatashoz-juthatnak-a-krizisagazatok

Trükköznek a multik, szívnak a magyar beszállítók

Hiába szabályozza ma már törvény, hogy milyen visszatérítéseket kérhetnek a multinacionális áruházláncok a beszállítóiktól, a különböző kiskapuk segítségével utóbbiak ugyanolyan nagy mértékű polcdíjakat kérnek, mint korábban -írja a Magyar Nemzet.

Egy, a lapnak nyilatkozó magyar vállalkozó elmondta: folyamatosan változik a bónuszok, a visszatérítések elnevezése. Ezek azok a költségek, amiket a beszállító fizet az áruházláncnak, hogy az forgalmazza termékeit, a gyakorlatban ezek jelentik a kiskapukat a törvényi szabályozáson.

Ha egy 100 forintos terméknek a beszállító meg akarja kapni az árát, kénytelen 166 forinton számlázni az áruház felé, mivel annak 40%-át (vagyis 66 forintot) különféle jogcímeken vissza kell juttatnia a kereskedő zsebébe.

A bónuszok átnevezésén kívül egyes multik már két hónapja halogatják a szokásos éves tárgyalást a szállítókkal, amikor felülvizsgálják az együttműködés körülményeit. Így sokan még mindig nem tudják, milyen feltételekre számítsanak az idei évben.
A lap informátora szerint a kiszolgáltatottság tipikusan a kisvállalkozásokat sújtja, hiszen a nagy gyártók beszállítóként egészen más alkupozícióból indulnak a multiláncoknál. Pénzcentrum

http://www.agroline.hu/hir/trukkoznek-a-multik-szivnak-a-magyar-beszallitok

Az orosz Tejtermelők Nemzeti Szövetségének első kongresszusa

2010. március 3-án Moszkvában a President Hotelben megrendezésre került az orosz Tejtermelők Nemzeti Szövetségének (Szojuzmoloko) első kongresszusa.

A rendezvény szervezője az orosz Tejtermelők Nemzeti Szövetsége és az Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériuma volt. Az Oroszországi Föderáció több mint 60 szubjektumából 500 delegált érkezett.
A megnyitóbeszédet Andrej Danyilenko, az orosz Tejtermelők Nemzeti Szövetsége igazgatótanácsának elnöke mondta el. A konferencia színvonalát jelenlétével emelte, és felszólalt Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes, Jelena Szkrinnyik mezőgazdasági miniszter, Valentyin Gyenyiszov, a Duma Agrárbizottságának elnöke, Gennagyij Gorbunov, a Föderációs Tanács Agrár- és Élelmezésügyi Bizottságának elnöke, Andrej Klepacs, az orosz Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese és a Rosszelhozbank elnökhelyettese, Arkagyij Kulik.
A kongresszus egyik fő napirendi pontja, nevezetesen a Szojuzmoloko és egy másik, a tejfeldolgozókat képviselő Molocsnij Szojuz - Tejiparosok Szövetsége (a tejfelvásárlás 25%-át lefedő szervezet) között létrehozandó egyezmény aláírása nem valósult meg, a termelők és a feldolgozók nem tudtak megegyezni az idei évre vonatkozó, mindkét fél által kötelezően betartandó tejfelvásárlási árról. Míg a tejtermelők ragaszkodnak a minimum 11 Rbl/liter (1 Rbl- 6,6 Ft.) árhoz, addig a feldolgozók egész éves átlagban csak 8 rubel körüli árat tudnak vállalni. E tárgykörben még a rendezvényen is polémia alakult ki, a két szervezet vezetője a végletekig ragaszkodott álláspontjához. A Molocsnij Szojuz elnöke, Vlagyimir Labinov kifejtette, hogy a 11 rubeles ár csak az egész évben jól teljesítő, stabil minőséget biztosító termelőknél lehetséges. (ezek az összes tejtermelő 25-30%-át képezik) Ez is csak akkor elképzelhető, ha éves, rögzített szerződésben biztosítják a feltételeket, ugyanis az áprilistól júniusig tartó ún. „magas-termelésű szezon” idején roppant nagy volumenű dömpingtermelés terheli a piacot. Amennyiben a termelők ragaszkodnak a 11 rubeles árhoz, ez óhatatlanul az összes tejtermék árának emelését fogja okozni minimum 20%-os mértékben.
A vitában mind Zubkov első miniszterelnök-helyettes, mind Szkrinnyik miniszter a tejtermelők védelmére kelt, a 11 rubeles ár alatt csak veszteséget lehet termelni, tehát ragaszkodni kell ehhez a minimumárszinthez. Zubkov szerint amennyiben a feldolgozók nem változtatnak álláspontjukon, úgy azt érik el, hogy az állam a termelők által létrehozandó feldolgozóüzemek létesítésére fogja tejtámogatásának nagy részét (ez idén 20.6 milliárd Rbl.!) fordítani. Elmondása szerint az 500 tonna/nap kapacitású üzemek felépítése nem okoz különösebb gondot, a termelési kooperációk gyors ütemben tudnak ilyen nagyságrendű üzemeket létrehozni, kellőképpen megingatva a nagy tejkorporációk eddigi stabil piaci helyzetét. Forrás: FVM, Kenedi Ákos

http://www.agrarhirek.hu/agrarvilag/6186.html

Félmilliárdért eladó a gyöngyösi vágóhíd

Nyilvános értékesítési pályázatot írt ki a felszámolás alatt álló Gyöngyösi Húsipari (GyH) Kft. vagyonelemeire a felszámolást végző Kerszi Zrt. - tudta meg az agromonitor.hu. Gazda-Pusztai Sándor felszámolóbiztos megerősítette: a cég vagyontárgyait el akarják adni, de további részleteket nem kívánt közölni. A Kerszi a GyH marha- és sertésvágóhídját, illetve hűtőházát együttesen 455 millió, míg gépeit, berendezéseit és gyártóeszközeit 85 millió forint becsértéken hirdette meg.

A GyH a korábbi gyöngyösi Falcotrade Zrt. ingatlanjainak és vagyonelemeinek egy részéből akalult meg 2008-ban. A Falcotrade eredetileg a Mónos Péter befektető nevével fémjelzett Carnex-birodalom húsipari üzletágához tartozott, de 2006-ban - miként az akkori Carnexes cégcsoport részét képező miskolci Borsi Hús Zrt. és Pápai Hús Zrt. is - a felszámolás sorsára jutott a veszteséges termelés miatt. A GyH most eladásra kínált vagyontárgyait - egy ingatlanhasznosító társaság közvetítésével - két éve a magyar érdekeltségű L.A.C. Holding szerezte meg a Falcotrade felszámolását végző Mátraholding Zrt.-től. A L. A.C. által létrehozott GyH azonban csak néhány hónapig működött, és tavaly októberre szintén a felszámolás alá került. Így tehát a Falcotrade felszámolásából megvásárolt vagyon rövid időn belül ismét hasonló sorsra jutott.

Máig egyébként a Falcotrade felszámolása sem fejezedőtt be - közölte Pintér Benedek, a Mátraholding felszámolóbiztosa. A még meglévő készítményüzemre - amely a Falcotrade korábbi teljes vagyonának körülbelül a felét teszi ki - már több értékesítési pályázatot írtak ki, de eddig egyik sem hozott eredményt. A Mátraholding a nemrég zárult, legutóbbi tenderen a készítményüzemet 704 millió forintos irányáron hirdette meg. A kiírásra egy pályázat érkezett, ennek értékelése még tart - mondta Pintér Benedek.

Ma Gyöngyösön sem a Falcotrade készítményüzemében, se a GYH vágóvonalain és hűtőházában nem folyik termelés, holott 2006 előtt az egyben lévő Falcotrade még 12 milliárdos forintos éves árbevételt ért el. Ugyanekkor a miskolci Borsi Hús (BH) 15-16 milliárd, a Pápai Hús (PH) 18 milliárdos forgalmat bonyolított le, így a Mónos-féle cégcsoport együttvéve több mint 45 milliárdos éves húsipari árbevétel mondhatott magáénak. Azóta a BH-t - amely egyébként a Falcotrade 99,64 százalékos tulajdonosa volt - a húsipari tevékenység folytatása nélkül számolták fel, a PH viszont ma is termel, miután a vállalatvezetők, a helyi Agropordukt Zrt., a pápai önkormányzat és a városi vízmű tulajdonában lévő Pápai Hús 1913 Kft. - kormánygaranciával ellátott MFB-hitelek segítségével - két éve megvásárolta a vagyonelemeket a PH felszámolását végző Vectigalis Zrt.-től.

http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/59-evekben

Állati szemét: Több száz döglött csirke Székesfehérvár határában!

Székesfehérvár határában, a Lovasberény felé vezető út mentén kétszáznál is több döglött csirke tetemére és állati belsőségekre bukkantak.

Az út menti területre egyébként is gyakran szórják a szemetet ismeretlen személyek, amit a hatóságnak minden évben el kell szállíttatnia. Ezúttal az illegális szemétlerakásnál komolyabb szabálysértés történt, mert az elhullott tetemek emberre és állatra is veszélyesek lehetnek. Domján Gábor hatóság állatorvos szerint nem egyedi esetről van szó, az azonban ritka, hogy ilyen mennyiségű csirketetemet dobnak ki. Elmondta, ilyenhidegben lassabb az állatok bomlása, így nehéz megállapítani, mikor döglöttek meg, mikor hagyták az út szélén, s azt is, betegség okozta-e az elhullást. A baromfitetemeket elszállíttatták, azokat elégetik. Az eset kapcsán azonban a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság is nyomozást indít ismeretlen tettes ellen.

http://fmh.hu/cimlapon/20100306_doglott_csirkek#s=rss

Eltűnt 22 tonna sertéshús

Huszonkét tonna sertéshús eltűnése miatt indított nyomozást a rendőrség. A Kiskunfélegyházáról Olaszországba indított szállítmány úgy tűnik, csak Budapestig jutott – adta hírül a HavariaPress.

Szerdán indította útnak Olaszországba a 9 millió forintot érő hússzállítmányt egy kiskunfélegyházi telephelyű vágóhíd. Az olasz üzletpartner néhány nap múlva jelezte, hogy az áru nem érkezett meg hozzá. A magyar cég feljelentést tett, a rendőrség nyomozást indított az ügyben. Az eddigi adatok szerint a szállító Budapestre vitte a 22 tonna húst, ahol aztán illegális csatornán értékesítették. Egy 38 éves hatvani férfit gyanúsítanak az ügyben.

http://kis-kunsag.hu/hun/s_!news/i_12/i_4774/index.html

Magyarország elutasítja az Európai Unió (EU) közös agrárpolitikájának (KAP) radikális reformját – jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a nádudvari III. Magyar Agrárakadémián tartott előadásában. A KAP 2013 után esedékes átalakításáról folyó vitában a hazai agrárdiplomácia a totális liberalizáció ellen érvel. Magyarország nemrégiben 21 európai uniós tagállammal írt alá nyilatkozatot, amely leszögezi, hogy a reform csak akkor elfogadható, ha a termelés ésszerű fejlesztését, az agrárpiacok stabilizálását és a fogyasztók biztonságos és elfogadható áron történő élelmiszer-ellátását szolgálja.

Az agrártermelés fejlesztésére már csak azért is szükség van, mert a prognózisok szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a 9 milliárd főt, ennyi ember ellátásához pedig a globális élelmiszertermelésnek 70 százalékkal kell növekednie a jelenlegi szinthez képest.

Magyarország alapvető érdeke a közvetlen támogatások szinten tartása, ugyanis amennyiben a direkt kifizetések csökkennének, az tagállamok egyetlen évig sem élvezhetnék azt a támogatottsági mértéket, amelyet az EU-15-ök. A miniszter szerint egységes földalapú támogatási rendszert kellene bevezetnie a közösségnek, hogy a brüsszeli agrárkasszából minden tagállam egyenlő mértékben részesedhessen. Magyarország az állatjóléti és élelmiszerbiztonsági szabályozásban – meglehetősen „előreszaladva” – sokszor szigorúbb feltételeket állított fel az uniós előírásoknál is, ezért a hazai élelmiszertermelők az árversenyben hátrányba kerültek a versenytársakkal szemben. A KAP-reformmal el kell érni, hogy az uniós rendelkezések az európai gazdákat ne hozzák lehetetlen helyzetbe a piacon.

http://nol.hu/specialis/rss_valogatas/20100306-feketekertesznek_nincs_penz

A busamentes Balatonért

Hétfőn indul a Balatonon a "jégveszte" utáni halászat, és a jövő héten elhelyezik a Sió-zsilipnél az angolnacsapdákat is - tájékoztatta Varga László, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp) vezérigazgatója az MTI-t.

A tavaly alapított társaság ökológiai szemléletű halászatot folytat, kizárólag busát fognak, ezért 130-150 milliméteres szembőségű, állított hálóval végzik majd a halászatot. Az idei évre a tervekben 350 tonnányi busa lehalászása szerepel, ennek költsége 170-180 millió forint. Emellett az BHNp-nek mintegy 30 millió forintos kiadást okozhat a télvégi, kora-tavaszi halelhullás okozta haltetemek begyűjtése és megsemmisítése.
A vezérigazgató arra számít, hogy a Balaton hosszú jégtakarása miatt idén tavasszal több lesz a legyengült hal, és valamivel nagyobb a halelhullás, mint a korábbi években. A busahalászatból és a halelhullásból fakadó kiadások fedezését vállalta a társaság felügyeletét ellátó Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, amelyről a jövő héten kezdődik meg az egyeztetés a cég és a tárca között.

http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/a_busamentes_balatonert

Hol terem a bio Európában? Hazánk hátul kullog a sorban

Bioélelmiszereket fogyasztani az elmúlt években hazánkban is igen trendi lett, igaz elsősorban a tehetősebbek körében, hiszen a hagyományos élelmiszerekhez képest még mindig jóval drágábbak. Az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) legfrissebb tanulmánya szerint sajnos a kinálat, legalábbis az itthon termelt bioélelmiszerek kinálata nem mutat különösebb növekedést, ráadásul ezek nagyrészét exportáljuk az erősebb fogyasztói réteggel rendelkező nyugati országokba.

Mitől bio?
Az EGK 1991-ben kiadott egy rendeletet a biotermelés szabályozására. Ez elsősorban környezetkímélő, környezetvédő technológiákat, továbbá a természetes termőhelyi adottságok figyelembevételét feltételezi, egészséges táplálék előállítása céljából. Ez tehát a teremelés folyamatát hivatott szabályozni, nem a végterméket irja körül.
A biotermesztés során semmiféle szintetikus kémiai anyagot nem szabad használni, sem tápanyag-utánpótlás céljából, sem növényvédelemre, hiszen így garantálható a legkevesebb káros anyag a termékekben.
A vegyszereken alapuló mezőgazdaság sok, és viszonylag olcsó élelmiszerhez juttatja a fogyasztókat, a géntechnológia pártolói szintén a terméshozamra, illetve az élelmiszerigényre hivatkoznak érvelésükben, mig a biopártiak az ezekben lévő vegyszerek okozta rákos, és egyéb betegségek egyre gyakoribbá válásával, illetve a két jelenség közötti párhuzamra való figyelemfelhivással próbálják elrettenteni a fogyasztókat.
Bár a termelésben, feldolgkozásban és csomagolásban használt vegyianyagok biztonságát külön-külön ellenőrzik, azonban kölcsönhatásukról nem sok vizsgálat készült. Azt tehát nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ezek okozzák a rákos megbetegedések, a cukorbetegség, a szív, és érrendszeri panaszok számának emelkedését, de mindenesetre állandó táptalajt biztosítanak a pro és kontra vitáknak.

Kik Európa bionagyhatalmai?
Az Európai Unió 27 tagállamában 2007 és 2008 között mintegy 7,4 százalékkal nőtt a biogazdálkodásba bevont földterületek aránya, miközben a biogazdaságok száma 9,5 százalékkal gyarapodott.

Ahogy az a grafikonon is látszik, szinte minden országban nőtt 2007 és 2008 között a biotermelésbe vont területek nagysága, Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban, Spanyolországban, Szlovákiában, az EgyesültKirályságban és hazánkban ráadásul 10 százalékot meghaladó mértékben.
Olaszország az egyetlen, ahol csökkent a területek nagysága, méghozzá 12,9 százalékkal, de még igy is ők vezetik a listát az EU tagországai közül, hektárra vetitve. Az Unió összes biotermelésbe vont területének több mint felét négy ország adja: az Egyesült Királyság (9,4%), Németország (11,7 %), Olaszország (12,9%) és Spanyolország (17%).
A biotermesztésbe vont területek hektárban kifejezett nagyságánál némileg többet árul el az egyes országokról, ha az összes mezőgazdasági területre vetitett arányról beszélünk. Az EU 27 tagállama átlagát tekintve ez 3,6 %-ról 4,1 százalékra nőtt 2005 és 2007 között. Ausztria vezeti a listát a maga 15,7 százalékos részarányával, mögötte található Svédország, Olaszország valamint Észtország, akik viszonylag gyorsan zárkóznak fel, ugyanakkor hazánkban és Görögországban még némileg csökkent is a biotermelésbe vont területek aránya 2007-re, de még igy is megelőzzük többek között a hollandokat, franciákat, és belgákat.
Ami a biogazdaságok számát illeti, 2008-ban összesen mintegy 196 200 gazdaság működött az EU-ban, ebből a legtöbb Olaszországban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban és Ausztriában. 2007 és 2008 között, vagyis egy év alatt több, mint 9,5 százalékkal nőtt számuk, Csehországban például 40,2 százalékkal emelkedett a gazdaságok száma. Hazánkban összesen 1614 biogazdaság működött 2008-ban, ami alig 0,1 százalékkal haladta meg az előző évit.
Magyarországon 2008-ban közel 120 ezer hektáron, a termőterület kevesebb, mint két százalékán termesztettek bioélelmiszert, ami az Eurostat adatai szerint mintegy 15 százalékos növekedést jelent a 2007-es termőterülethez képest.
Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora azon területek aránya, melyek még nem kapták meg a biominősitést, azonban már átalakitási fázisban vannak, sajnos hazánkban nem mutatkozik jelentős potenciál, szemben például Romániával, Spanyolországgal, vagy Lengyelországgal, ahol több, mint negyven százalékra tehető ezen területek aránya a már minősitett bioterületekhez képest. Itthon ez alig több, mint 10 százalék, vagyis a következő években sem várható nagy ugrás.
Ezeken a területeken elsősorban szántott növényeket (főként gabonafélék, friss zöldség, takarmány növények), ültetvényeket (gyümölcsfák, szőlőskertek, olivaültetvények) termesztenek, valamint kaszálókat, legelőket alakitanak ki rajtuk. Arányaiban az ültetvények azonban meglehetősen kis területet foglalnak el (kevesebb, mint 5 %-ot), Olaszországban és Spanyolországban meghaladja a 20 százalékot, mig Cipruson és Máltán 41%, illetve 80% a tartós növények termesztésére használt területek aránya. Utóbbi országokban elsősorban az olivatermesztés dominálja az iparágat.
Finnországban és Norvégiában a szántott növények, mig Csehországban, Irországban és Szlovéniában a legelők, illetve kaszálok foglalják el a legnagyobb területet. Hazánkban több, mint 55 százalékot tesznek ki a legelők, kaszálók, negyven százalék fölötti a szántott növények termesztésére használt területek aránya.
Ami a keresletet illeti, Európa "bioországaiban" az utóbbi években évente 20-30 százalékkal gyarapodott a fogyasztás,azonban nálunk is közel 10 százalékos volt a vevőkörbővülés. Persze nem mindegy, hogy milyen szintről történik ez a bővülés, hiszen a hazai fogyasztásban egyelőre alig fél százalékra tehető biotermékek részesedése. (Grafikon az eredeti linken!!!)

http://penzcentrum.hu/cikk/1022496/1/hol_terem_a_bio_europaban_hazank_hatul_kullog_a_sorban

Megunták, hogy őket nézik fejőstehénnek, a pénzüket akarják

Szeptember óta nem fizeti ki jussukat a nagyiváni tejesgazdáknak a debreceni felvásárló. Az elmaradt pénz miatt tíz-egynéhány család megélhetése forog kockán.

- Tavaly augusztus végéig fizette ki a pénzünket, azóta nem láttunk egy fillért sem, és ígéretünk sincs arra, hogy hozzájussunk a behordott tej ellenértékéhez, ráadásul augusztusig nevetségesen keveset, literenként 28 forintot adott. Nekem most körülbelül 400 ezer forinttal tartozik — mondja meglehetős indulattal a hangjában Smidrócki Kálmán.
Vele és még jó néhány gazdával a nagyiváni tejcsarnoknál találkoztunk. Egymás szavába vágva sorolják, hogy milyen lehetetlen helyzetbe kerültek a tejcsarnokot üzemeltető debreceni vállalkozó miatt. Bíró Györgyné családja 15 tehénnel gazdálkodott, de szeptember végétől kezdve, mint mondja, elapasztották a tejet.

- Most elsejétől hordanánk megint a tejet, de így, hogy öt-hat hónapot nem fizetett ki a többieknek, meggondoljuk. Amit meg tudunk etetni, megetetjük a borjakkal, mert én 28 forintért nem indítom be a gépet. Aki jószágot tart, az tudja, hogy mivel jár: nincs hétköznap, nincs ünnep, a jószágot mindig pontos időben kell fejni, aztán a víz, a villany, a takarmány költsége is jelentős. Nem jókedvemből hagyom abba, ha abba kell hagyni, de ingyen nem csinálom — teszi hozzá Bíróné.
Kiss Béla szerint neki hatezer liter tej árával tartozik a debreceni vállalkozó.
- Állandóan ígérget, hogy ekkor meg akkor hozom a pénzt, aztán se őt nem látjuk, sem a pénzünket. Már március van és még nem kaptunk tejkönyvet, pedig ebben kellene igazolni, hogy mennyi tejet hozunk be.
- Itt már az embert nagyobb marhának nézik, mint mi a marhát, amit megfejünk — jellemzi a helyzetet Czinege Kálmán. Ő korábban napi 1700–1800 liter tejet hordott, ma már csak 300 liter körüli a napi mennyiség. Mint mondja, Varga Róbert már két évvel ezelőtt is mindig késve fizetett. - Tavaly például a márciusi tejpénzt decemberben kaptam meg. A késedelemért persze kamatot nem látunk — teszi hozzá.
Varga Róbertet, a tejfelvásárlót telefonon értük utol.
- Mindenki rövidesen ki lesz fizetve — ígérte. Azt, hogy miért csak több hónapos késéssel fizet a nagyiváni gazdáknak, azzal indokolta, hogy beruházásai vitték el a pénzét.
- Iparkodunk rövid, 20 napos határidő alatt kifizetni a nagyivániaknak a tejpénzt, ami 4–4,5 millió forintra rúg. Decembertől 50 forintot fizetünk literenként, az őszi hónapokra azonban ennél kevesebbet — mondta Varga Róbert, aki cáfolta, hogy ne lehetne őt elérni. A gazdák mindenesetre nem értik, hogy mi közük a vállalkozó pénzzavarához. Több mint egy éve másnak adja a tejet

Kunmadarason többen már a tiszaroffi Boros Zsigmondnak és fiának, Zsoltnak adják reggelente a tejet. Doma László az elsők között volt, aki átment hozzájuk.
- Ők mindig rendesen fizetnek és 60 forintot kapok literenként — mondja a férfi, aki 2008. októbere óta hordja Boroséknak a tejet. — Korábban én is Kunmadarason adtam le és hónapokat vártam a pénzemre. Eleinte a falu határába hordtam ki a tejet, onnan vitték el Borosék, aztán vettem egy tejhűtőt. Igaz, hogy 85 ezer forintba került, de azóta már visszajött az ára. Reggel hatkor megáll a kapuban az átvevőautó és elviszi tőlem a napi 50-60 liter tejet. Nemcsak az ár szól a tiszaroffi vállalkozók mellett, hanem az is, hogy minden vasárnap Boros Zsigmondék hozzák a heti tejpénzt. Rajtam kívül még három tehenesgazda vett tejhűtőt és azóta nekik adja a tejet.

http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/gazdasag/meguntak-hogy-oket-nezik-fejostehennek-a-penzuket-akarjak-291466

Ha nincs export, jóval olcsóbb a malac

Eltűnt a kéknyelv, felszabadult a kérődzők vására, de minden hiába. Nem hajtottak fel annyival több állatot tegnap a nagykőrösi sokadalomba.

Mária Terézia Frigyes napjára is adományozott vásártartási jogot Nagykőrösnek anno 1759-ben. A királyi keggyel ma már nem lendít túl sokat gazdaságán a város, március elején ugyanis kissé korai sokadalmat tartani.

Lám, jó két év után, a kéknyelv betegség elvonultával, feloldották végre a kérődzők zárlatát, de szemernyit sem terebélyesedett az állatvásár. Kerestünk fejős tehenet, ám egyetlen egyet sem találtunk. Akik tartják még gazdaságukat azért nem adják el tejelőiket, akik meg felszámolták a birtokot, régen piacra dobták az alapállományt.

Most is inkább csak a szaporulatot árulták, mert kora tavaszra erősen megfogyatkozott a takarmány a gazdaságokban. Kevés borjú cserélt gazdát. Nagyobb volt a forgalom a sertések körül, akik kora őszre szeretnének hurkának, kolbásznak valót ilyenkor szerzik be a malacokat.

Most jobban kijöttek az árral mint tavaly ilyenkor, azóta ugyanis teljesen befagyott a romániai export felvásárlás, így viszonylag olcsón, 12-14 ezer forintért jutottak a választási malacokhoz.

Az Alföldön a nagykőrösi havi vásárokban derül ki, mit ér a ló. Egyre kevesebbet, pedig a lóállomány nem gyarapodik, inkább fogy. Vasárnap néhány tucat igavonót, telivért hajtottak fel lényegében az egy-két évvel ezelőtti árakon cserélt gazdát közülük néhány. A tenyésztők a kereslet további csökkenésére számítanak, mivel a lovaspanzióknak, lovardáknak és egyéb turisztikai vállalkozásoknak sem megy jól a bolt a gazdasági válságban.

Talán csak a szezonális iparcikkekkel kereskedők mondják azt, hogy minden vásár tűrhető. Most sem csalódtak, tömérdek cuccot adtak el az átmeneti ruhafélékből, kosarakból, háztartási eszközökből. Mária Terézia óta mindenki úgy hiszi: a vásárfia jóval olcsóbb, mint a városi kereskedők boltjában. Aki esetleg másként tudja, az pedig megtartja véleményét magának.

Árak az állatvásárban (ezer Ft)

Választási malac 12-14
Süldő 18-22
Hízóbika (2-3 hó) 100-120
Üsző (3 hó) 90-100
Kocsiló 250-350
Csikó (1 éves) 120-150
Vágójuh 22-26
Fejős kecske 18-22
Forrás: Frigyes napi vásár

BAON

http://www.agroline.hu/hir/ha-nincs-export-joval-olcsobb-a-malac

A szomszédban sem zöldebb

Alig egy hónappal húsvét előtt jelentős mértékben csökkent a csirkehús ára a hazai üzletekben. Az üzletláncok vásárlócsalogató akcióiban manapság akár 1,48 eurós kilónkénti áron is hozzájuthatunk, amire legutóbb három éve volt példa.

Az áresés az egyre masszívabb behozatallal magyarázható.

Az olcsó csirkehússal a kereskedők minél több vevőt szeretnének becsalogatni az üzletekbe, hiszen ha erre sikerül rávenni őket, akkor más árucikkeket is vásárolnak. A nagyobb üzletláncok által kínált fagyasztott csirkék többsége Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból és Franciaországból származik. A választék óriási, az alacsony ár azonban nem minden esetben jár együtt a kiváló minőséggel. „Ha az üzletben mélyfagyasztott csirkét veszünk, nem lehet kizárni, hogy olyan országokból származik, ahol az állami fagyasztóházak az utolsó pillanatban megszabadultak a szavatossági idő lejárta előtti tartalékaiktól” – figyelmeztet Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató társaság elemzője. Természetesen az ilyen csirke fogyasztása általában nem okoz egészségügyi problémákat, az elemzők szerint azonban a jelenlegi kínálat mellett érdemes inkább frissebb árut vásárolni. Az egyre nagyobb behozatal miatt a hazai csirketenyésztők kínálata fokozatosan kiszorul az üzletláncok polcairól. Csak tavaly mintegy 15 százalékkal csökkent a hazai csirke mennyisége az üzletekben, és több mint 10 éve óta először esett vissza 90 ezer tonnára. Azt követően, hogy a sertéshús esetében a hazai tenyésztők már régebben képtelenek kielégíteni a szlovák keresletet, hamarosan erre a sorsra jut a csirkeágazat is. 2007 és 2009 között a behozatal 44 ezer tonnáról 58 ezer tonnára nőtt. „A szlovák csirketenyésztők egyre nehezebben képesek túladni az árujukon a hazai üzletekben. A hazai feldolgozóknak ugyan európai engedélyeik vannak, egy üzletlánc azonban például saját engedélyhez köti az árusítást, amiért természetesen külön díjat szed” – nyilatkozta Vladimír Baštek, a Baromfitenyésztők Szövetségének igazgatója.

Baštek úgy látja, a csirke ára az elmúlt időszakban részben azért esett vissza, mert a szlovákiai üzletláncok a külföldön eladhatatlan árut vásárolják fel. Ezeket természeten olcsóban tudják kínálni, ám elviselhetetlen konkurenciát jelent a hazai tenyésztőknek. „Rövid távon ez ugyan hasznos lehet a vásárlóknak, a szlovákiai baromfitenyésztők azonban már több mint két éve veszteséges gazdálkodást folytatnak” – állítja Baštek, aki szerint a csirketenyésztők hasonló sorsra fognak jutni, mint a sertéságazat.

Új Szó

http://www.agroline.hu/hir/a-szomszedban-sem-zoldebb