A hagyományos ketreces tojótyúktartás betiltására szólított fel levelében 13 tagországot, köztük Magyarországot az Európai Bizottság, nyomatékosítva, hogy tegyenek lépéseket "az uniós állatjóléti előírások végrehajtásában tapasztalható hiányosságok felszámolására". Az erről szóló uniós irányelv, amelyről a politikai döntés még 1999-ben született meg, idén január elsején lépett hatályba.

A tagállamoknak tehát 12 évük volt arra, hogy gondoskodjanak az új rendszer zökkenőmentes bevezetéséről. Az irányelv szerint a tojótyúkok immár kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt "feljavított ketrecekben", vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék "biológiai és viselkedésbeli igényeiket".
Az uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye hangsúlyozza: a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagországok nemcsak az állatok jólétét veszélyeztetik, hanem a piaci versenyt is torzíthatják, hiszen a hagyományos ketrecek további engedélyezésével hátrányos helyzetbe hozzák azokat a vállalkozásokat, amelyek beruházásokat hajtottak végre, hogy megfeleljenek az új előírásoknak.
A mostani intézkedést követően az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy reagáljanak a kötelezettségszegési eljárás keretében kapott felszólító levélre – írja az MTI. Amennyiben a válaszlépések nem kielégítőek, az Európai Bizottság úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld az érintett országoknak, amelyben arra szólítja fel őket, hogy újabb két hónapon belül hozzák meg az irányelv előírásainak betartásához szükséges intézkedéseket. Ha az a határidő is kielégítő megoldás nélkül telik el, az ügy akár a luxembourgi Európai Bíróság elé is kerülhet.

» www.agromonitor.hu

Elfogyhatnak a disznók - bár a kormány tesz ellene

EGY KOCA, EGY PORTA | A vidékfejlesztési tárca megduplázná a tízről hárommillió alá visszaesett hazai sertésállományt a következő hat évben. Ennek egyik eleme az Egy koca, egy porta program. Megyénkben buktatókat látnak az elképzelésben.

- Mindezt megerősítette Szpisják Imre, aki gyerekkora óta foglalkozik jószágokkal, s nem egy óriási sertést nevelt fel. Köztük a leghíresebb Béla, a rekorder 580 kilós disznó. Húsz évig felvásárlóként is tevékenykedett, így ismeri az ágazat minden kínját-baját. - Nem is olyan nagyon régen még tízezer hízót neveltek Kenderesen, ma pedig csak pár százat. Ott pedig, ahol megszűnt az állattartás, nagyon nehéz újraindítani - tette hozzá.

- Támogatom az elképzelést, de a piaci feltételeket is biztosítani kell hozzá - kezdte Szűcs Zsigmond kisújszállási családi gazdálkodó. - A sertéságazatban kialakult helyzetre a saját példámat említem: míg 2004-ben 35 anyakocánk volt, most öt van. Addig, míg a felvásárlás biztonsága nem javul, a gazdák nem fognak tömegével sertést tartani, hiszen rajtunk kívül sok kisújinak tartozik évek óta egy cég az átvett hízók árával. Nem tudom, hogy a tartási körülményeket az állam hogyan fogja szabályozni, mert a helyi állattartási rendelet szerint most is van olyan terület a városban, ahol tilos sertést tartani.

Az állománycsökkenés egyik, talán leglényegesebb oka, hogy folyamatosan csökken az ágazat jövedelmezősége - állítja Székely László. A megyei agrárkamara titkára hozzáfűzte: az állattenyésztést hosszú ideje nyomja az a teher, hogy a mezőgazdasági ágazatok támogatottsága és termelése között felborult az egyensúly.

- A sertéságazat termelési és piacra jutási struktúrái nem alkalmazkodnak az igényekhez és a lehetőségekhez. A múlt év első felében még veszteséget termelt a sertéságazat. A harmadik negyedévben a kereslet növekedésével és a forint gyengülésének segítségével már közel nullszaldós volt, ehhez hozzájárultak az állatjóléti támogatások. A negyedik negyedév nyereséges volt, részben ellensúlyozva a korábbi mínuszokat. A sertéshús-előállítás megnövekedett költségeinek fedezetére folyamatosan legalább kilónként 380-400 forintos felvásárlási árra lenne szükség. Ez az ár a múlt év első nyolc hónapjában átlag 320 forint volt.

A szakember szerint nemcsak a hosszú távú elképzelések hiánya, hanem elsősorban a magas áfakulcs miatt a feketegazdaság is probléma az ágazatban.
- Éppen ezért szükséges lenne, hogy 5 százalékos áfa legyen az élő sertésen és a takarmányon. A feketegazdaság elleni harcban jelentős eredmény lenne a hazai szervezett termelés kiépítése is.
A kamara titkára fontosnak nevezte a hazai piac védelmét, ennek az egységes uniós piacon többféle eszköze lehetséges, valamint az állat-egészségügyi státuszt. Mint elmondta, a magyar állat-egészségügyi helyzet európai mércével mérve is jó. Ha erre még nagyobb hangsúlyt fektetünk, az olyan eszköz lehet, amivel piacot tudunk védeni. Ide tartozik, hogy elkészült a PRRS-mentesítési program, amelynek eredményeként a tavalyi év nyarára befejeződtek az országos fertőzöttséget felmérő vérvizsgálatok. A konkrét mentesítési programot kidolgozták és elküldték az Európai Bizottságnak. A pozitív válasz azt jelenti, hogy a magyar mentesítési programot elfogadták, de ez nem egyenlő a "mentes" státusszal.

- A versenyképességhez természetesen technológiai fejlesztésre is szükség van, amit az állat-egészségügyi státusszal párhuzamosan kell elvégezni, mert a kettő szorosan összekapcsolódik. Ami a takarmányozást illeti: árcsökkenés nem várható. A mostani árviszonyok között kell gondolkodni, s az lenne jó, ha az egész évre szükséges takarmánymennyiségben nem állna a termelő pénze, s nem kellene attól félni, hogy ha adott időpontban nem veszi meg az árut, később 30 százalékkal, sőt, akár 100 százalékkal drágábban kénytelen vásárolni. Ma már látszik, hogy a takarmányozás kérdése kulcsfontosságú; ésszerűen és takarékosan kell etetni, annál is inkább, mert a búza és a kukorica ára megugrott, és a magas árszint tartósnak ígérkezik - magyarázta a szakember.

Jelezte, hogy Nyugat-Európában az összes takarmányköltség sokkal alacsonyabb, mint Magyarországon. Ez pedig abból adódik, hogy az egyéb költségek magasak ugyan, de az egykilónyi súlygyarapodás előállításához felhasznált takarmánymennyiség sokkal kevesebb, mint nálunk.

A mai fiatalok jó része nemigen főz otthon, így nem kell a zsír, a szalonna, a csont, csak a kolbász - fogalmazott Kiss Sándor, aki évtizedek óta tart disznókat, manapság azonban már csak saját részre. - Hízót nem nevelnek már a falvakban sem, inkább elmennek a boltba, és megvásárolják, ami kell. Emellett drága a takarmány, és jobban megéri eladni a terményt, mint feletetni a sertéssel. A sertéstartás nagy szakértelmet, odafigyelést, mindennapi etetést igényel, az ólat takarítani kell. Régen a tudás, a jószág szeretete apáról fiúra szállt, ez a folytonosság azonban már megszakadt - mondta.

Ausztria versenyképes, hazánk nem?

Székely László rámutatott, a KSH szerint hazánkban a sertéshús fogyasztása 2007-ben fejenként 27,6 kiló volt, míg például Ausztriában az éves húsfogyasztás 52 kg/fő, s nagyjából annyi sertést állítanak elő a sógorok, mint Magyarországon. A szomszédos országban azonban minimális az import és az export, azaz önellátó az ország, amiből az is következik, hogy a piacára nehéz betörni. Mindezt úgy valósítják meg, hogy közben nemzetközi szinten is versenyképesek.

» www.szoljon.hu

Helyzet a közösségi bormarketingben

A szaksajtó nemcsak attól volt hangos januárban, hogy 2012-től az Agrármarketing Centrum (AMC) helyett a Magyar Turizmus Zrt. látja el a közösségi bormarketing feladatokat, de, az éppen ezt a büdzsét tápláló forgalomba hozatali járulék fizetési kötelezettségének megszűnése is nagy érdeklődésre tartott számot. A borágazat idei változásait Dr. Prónay Bence borjogász, a Borászportál tanácsadója foglalta össze.

Forgalomba hozatali járulék – mennyi az annyi?

A közösségi bormarketing tevékenység még hatályban lévő alapvető szabályait a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (továbbiakban: a Bortörvény) rögzíti. A tevékenységhez szükséges forrás vonatkozásában kimondja, hogy a "Magyarország területén közfogyasztásra forgalomba hozott bor minden literje után a forgalomba hozónak forgalomba hozatali járulékot kell fizetnie". A forgalomba hozatali járulék mértéke a földrajzi jelzést nem viselő (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező (OFJ) borok esetében 5 forint, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező (OEM) borok esetében 10 forint literenként. A fizetés elmulasztása komoly következményekkel jár, hiszen akinek ilyen járulék tartozása van, az az újonnan forgalomba hozni kívánt borára nem kaphat forgalomba hozatali engedélyt.

Mire megy el a befizetett pénz?

A Bortörvénynek megfelelően a forgalomba hozatali járulékként befizetett összegek 60%-át közösségi bormarketingprogramok kidolgozására és végrehajtására, az Európai Unió által meghirdetett borreklám és -marketingprogramok nemzeti társfinanszírozására kell fordítani. A forgalomba hozatali járulék címén befizetett összeg 40%-a pedig a borászati hatósághoz megy.

A járulékok befizetése a gyakorlatban a Vidékfejlesztési Minisztérium számlájára történik, amely gondoskodik az említett 60% Agrármarketing Centrum (a továbbiakban: AMC) részére történő átutalásáról. Az AMC a rendelkezésére bocsátott összegeket a céloknak megfelelő szolgáltatást nyújtók (pl.: oktatást, piackutatást, reklámozási tevékenységet végzők) vehetik igénybe pályázat útján, támogatás formájában. A pályázati felhívást – a vonatkozó 66/2008 FVM rendeletnek megfelelően - a Bormarketing Bizottság javaslata alapján a Vidékfejlesztési Miniszter jóváhagyását követően az AMC internetes honlapján teszi közzé.

Bormarketing Bizottság szerepe, hatásköre

A tizenhárom tagból álló javaslattevő Bormarketing Bizottságot a 70/2007. FVM rendeletnek megfelelően a Vidékfejlesztési Miniszter hozza létre, úgy, hogy abba tizenkét tagot maga jelöl, további egy tag - aki egyben a Bizottság titkára - automatikusan az AMC igazgatója. A Bormarketing Bizottság működésének alapvető célja a folyamatban a szakmaiság megfelelő szintű biztosítása, ezért a tagok között alapvetően borászokat és marketing szakembereket találunk.

A pályázatok értékelését és a rangsor felállítását a miniszter által felkért háromtagú szakértői testület a Bormarketing Bizottság javaslata alapján és bevonásával végzi. Ezt követően a támogatásokkal kapcsolatos döntést az említett szakértői testület által felállított rangsor alapján az AMC a Bormarketing Bizottság javaslata alapján és bevonásával hozza meg.

Mostanáig gyakorlatilag ez a folyamat biztosította a hazai közösségi bormarketing rendszerének forrását, működését.

Változások 2012-ben

A Kormány 2011. december 27-én 1498 sz. határozatával a következőkről döntött:

- a közösségi bormarketing tevékenységgel kapcsolatos feladatokat – a Vidékfejlesztési Miniszter szakmai felügyeletével - a jövőben az AMC helyett a Magyar Turizmus Zrt. látja el.

- a bor forgalomba hozatali járuléka megszűnik.

Pillanatnyilag egyetlen olyan hatályos jogszabályi rendelkezés látható, ami a forgalomba hozatali járulék megszűnését követően – költségvetést nem terhelő - forrást rendel a közösségi bormarketing feladathoz, ez pedig az agárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvényben található, és rögzíti, hogy a borágazatban elismert szakmaközi szervezet tevékenységeinek elvégzéséhez, közösségi bormarketing célokra tagjaitól piacfejlesztési hozzájárulás formájában marketingjárulékot szedhet. Abban az esetben, ha a szakmaközi szervezet tagja kötelezettségét önkéntesen nem teljesíti, a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A szőlő- és borágazatban a szakmaközi szervezet megalakítása folyamatban van, a hozzájárulás mértéke, az összegek felhasználásának módja még nem világos.

Érvek, ellenérvek

A rendszer eddig sem volt tökéletes, mert egyrészről még mindig igen távol voltak a borászok, érdekképviseleti szervezeteik attól a folyamattól, amelyben az általuk befizetett és érdekükben elköltendő összegekről döntöttek, másrészről ebből a folyamatból szinte teljes mértékben hiányzott az az átfogó és folyamatosan felülvizsgált nemzeti stratégia, ami garantálhatná az átláthatóságot, a hatékonyságot és így a hosszútávú célok megvalósulását.

Jó volt azonban, hogy volt ehhez a kétségtelenül kiemelkedően fontos feladathoz egy a jogrendszerbe a megfelelő garanciákkal beépített forrás, amelyet a borásztársadalom többsége elfogadott, a kisebbség pedig hatékonyan rászorítható volt arra, hogy kötelezettségének a forrás biztosítása érdekében eleget tegyen.

Nem tudunk mást tenni, mint bízunk abban, hogy a változások mögött a hatékonyságot és átláthatóságot célzó, működőképes koncepció áll, amely végül elnyeri a kérdésben leginkább érdekelt borásztársadalom támogatását is.

Szerző: dr. Prónay Bence ügyvéd, borjogász

Szerkesztette: Németh Richard

Megalakulóban a szakmaközi egyesület

A szakmaközi szervezet megalakulásának témája a soproni bormarketing konferencián is szóba került. Tornai Tamás, a Magyar Szőlő- és Bortermelők szövetségének (MSZBSZ) elnöke előadásában elmondta: a szakmai egyesület létrehozásáról négy szakmai szervezet folytat egyeztetéseket. A négy szervezet a következő: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az MSZBSZ, a Vindependent, és a Pannon Bormíves Céh.

Az elnök arról is beszélt, hogy a szakmaközi szervezet megalakításának előkészítése lényegében megtörtént. A szervezeti forma egyesület lesz, négy szakbizottságot terveznek induláskor: szőlő és bor-, gazdasági-, kereskedelmi- és marketing-, valamint az oktatási- és kutatási szakbizottság. A szakbizottságok alulról nyitottak lesznek, bárki beléphet, aki a szakmához tartozik. A szakbizottságok küldötteket delegálnak a küldöttgyűlésbe, amelyik megválasztja majd az egyesület elnökségét.

Tornai elmondta, hogy a tervezett szakmaközi szervezet működésének finanszírozásáról is folynak az egyeztetések. A források alapjainak megteremtéséhez az MSZBSZ azt javasolja, hogy a forgalomba-hozatali járulék megszüntetését követően az egyesület tagsága fizessen piacszervezési hozzájárulást. Tornai szerint literenként négy forint befizetése szükséges ahhoz, hogy jó színvonalon lehessen egy ilyen szervezetet működtetni, beleértve a marketingtevékenység egy részét is. Az MSZBSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a literenkénti négy forintos befizetés tervéről a négy érintett szakmai szervezet még nem egyeztetett.

» www.boraszportal.hu

A tanyán élők helyzetén javítanak Kunszálláson

A kunszállási önkormányzat két programja nyert a Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán. Ennek köszönhetően fejleszthetik a tanyagondnoki hálózat eszközparkját és elektromos ellátáshoz juttatnak egy külterületi tanyát.

A Magyar Tanyákért Program keretén belül a tanyák alternatív áramellátására is lehetett pályázni. A kunszállási önkormányzat úgy gondolta, megpróbálják kihasználni ezt a lehetőséget.
Patyi Józsefné évtizedek óta egyedül nevelte és taníttatta két gyermekét a kunszállási határban. Gyertyával és petróleumlámpával világítottak esténként. A villanyt több mint nyolcmillió forintból tudták volna beköttetni, erre nem volt pénzük. Kézzel mostak, ivóvizet a községből hordtak, élelmiszereiket is egy falubéli ismerősük mélyhűtőjében tárolták. Az önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően azonban egy-két hónap múlva nagyot változik helyzetük. Napelem fogja biztosítani a tanya áramellátását és lehet világítani, működtetni a hűtőgépet, a televíziót és egy motor segítségével a kút vizét is hasznosítani. Az örömhírt ma délelőtt közölte a családdal Kovács Imre polgármester.
A külterületen élők segítését szolgálja a község második nyertes pályázata is. Háromszázezer forintért olyan, az élelmiszereket melegen tartó tárolókat vásárolnak, amelyeket a tanyagondnoki szolgálat autójában helyeznek el. Így a rászorulókat naponta friss és meleg étellel látják el.

» felegyhazitv.hu

Az önellenőrzés nem helyettesíti az ásványvíz hatósági vizsgálatát

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az Aqua-Pet ásáványvizek önellenőrzése nem cáfolja azt a tényt, hogy hatósági vizsgálatok többször is mikrobiológiai szennyezettséget mutattak ki az ásványvízben.

A Spar Magyarország Kft. szerdán független laboratóriumi vizsgálatok eredményére hivatkozva bejelentette, hogy az S-Budget ásványvíz minősége kifogástalan, fogyasztása biztonságos, és így a cég a terméket újra forgalmazza.

A minisztérium csütörtöki közleménye rámutat: a Spar Magyarország önellenőrzése nem cáfolja azt a tényt, hogy a tavalyi hatósági vizsgálatok többször is mikrobiológiai szennyezettséget mutattak ki az említett vízben. Az áruházlánc nem a hatósági ellenmintákból végeztette el a vizsgálatokat, a Nemzeti Referencia Laboratórium korábbi vizsgálati eredményei helytállóak, az elrendelt intézkedések megalapozottak voltak.

A kormányhivatalok élelmiszerbiztonsági igazgatóságai 2011-ben három megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron) tartottak kereskedelmi ellenőrzéseket. A Spar Magyarország Kft. által forgalmazott csányi víznyerő helyről származó és helyben palackozott S-Budget ásványvizeket három különböző laboratóriumban, egymástól függetlenül vizsgálták.

A szakemberek coliform, illetve Pseudomonas aeruginosa baktériumokat mutattak ki a termékekben. A hatóság felszólította az előállítót és a forgalmazót a termék visszavonására, és bírságot szabott ki. Az élelmiszer-ellenőrző hatóság sorozatos kifogások miatt az ásványvíz-előállító csányi Aqua-Pet Kft. üzemében is vizsgálatot rendelt el. A helyszínen vett vízmintákban a korábbi laboratóriumi eredményekkel megegyezően újra kimutatták a mikrobiológiai szennyezettséget.

2011 augusztusában egy újabb vizsgálatnál a hatóság ismét a korábbi problémát állapította meg, ám az érintett tételek nem kerültek forgalomba. Ezt követően az üzem működését a Heves megyei kormányhivatal felfüggesztette, és intézkedési terv kidolgozását kérte. A végrehajtás után októberben megindulhatott az élelmiszer-előállítás. Az élelmiszerbiztonsági szakemberek 2011. december 6-án újfent ellenőrzést tartottak a csányi üzemben. A mintákban Budapesten, a Nemzeti Referencia Laboratóriumban újból mikrobiológiai szennyezettséget mutattak ki, ezután rendelte el a hatóság az ásványvíz kivonását a kereskedelemből.

Az áruházlánc 2012 januárjában, az agrártárca közleménye után végzett önellenőrzést, majd saját közleményt adott ki az S-Budget ásványvízről. Az élelmiszer-vállalkozói önellenőrzés fontos része az élelmiszerbiztonságnak, de nem helyettesítheti a hatósági vizsgálatokat és ellenőrzéseket. Az élelmiszerbiztonsági hatóság a jövőben is folytatja ellenőrző tevékenységét, hogy biztonságos élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára - hangsúlyozza a vidékfejlesztési tárca közleménye.

A minisztérium január 10-én jelentette be, hogy az Aqua Pet által előállított kétliteres Saguaro Pannon-Aqua szénsavmentes ásványvíz, illetve a szintén kétliteres S-Budget szénsavas ásványvíz coliform baktériummal szennyezett, ezért az érintett vizeket kivonják a forgalomból. Ezt követően az Aqua-Pet Kft. közölte: az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) a benyújtott hatósági ellenminták alapján a szóban forgó ásványvíz minőségét megfelelőnek ítélte, és a szóban forgó mintát a cég saját vizsgálatain is negatívnak találta.

Nem sokkal később a Lidl Magyarország is arról számolt be, hogy mikrobiológiai vizsgálatokat kezdeményezett az Aqua Pet Kft. által gyártott Saguaro Pannon-Aqua szénsavas és szénsavmentes természetes ásványvizekre, amelyek eredménye szerint a termékek nem szennyezettek coliform baktériummal.

» www.hirado.hu

Őzcomb mellett okostelefonok és burgonyachipsek is lesznek a fogyasztói kosárban

Több, a népegészségügyi termékadó által érintett élelmiszer is bekerült a KSH fogyasztói árszínvonal számításához használt idei kosarába, a hivatal bevette többek közt az ízesített söröket, a burgonyachipseket, és az alkoholos üdítők egy részét az őzcomb, a Big Mac és a szekrénysor mellé.

A Napi Gazdaság információ szerint a csaknem ezer elemből álló úgynevezett reprezentánslistára összesen 23 új cikk került fel, 12 terméket, illetve szolgáltatást pedig lehúztak a hivatal szakértői, míg egy évvel korábban 25-19 volt ez az arány.

A Központi Statisztikai Hivatal elsősorban olyan reprezentánsok árváltozásait figyeli meg, amelyek valóban nagy tételben kelnek el és ténylegesen kaphatóak, minőségi jellemzőik pontosan meg vannak határozva és állandóak. A jelenlegi 900 reprezentánst az alábbi főcsoportokra bontják: élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk, ruházkodási cikkek, tartós fogyasztási cikkek (például televízió), háztartási energia, egyéb cikkek és üzemanyagok, valamint szolgáltatások.

A reprezentánsok változását részben a fogyasztási szokások átrendeződése, részben az uniós összehasonlíthatóság indokolja. Utóbbi az oka például annak, hogy az Eurostat javaslatára felvette a KSH a listára a push-up melltartót, illetve az általános folyékony tisztítószert.

A fogyasztói szokások változása eredményezhette viszont azt, hogy a sétáló mp3-lejátszók és a PNA-k helyét átvették az okostelefonok és az e-book olvasók, a péntek délutáni mozijegyet pedig a 3D-filmekre szóló belépők ütötték ki. A lap információi szerint megváltoztak az utcán evési szokásaink is: a kosárban a melegszendvicset a gyros váltja az idén.

A Központi Statisztikai Hivatal a termékcsoportok közötti súlyozást a nemzeti számlák rendszere és a Háztartási Költségvetési Felvétel alapján alakítja ki. A súlyozás évenként változik a háztartások fogyasztási szerkezete alapján. A súlyok alapján jól látható, hogy 2007-től az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohányáruk hányada a fogyasztáson belül megnőtt. Az is megállapítható, hogy a ruházati cikkekre, és a szolgáltatásokra fordított kiadások a fogyasztási kiadásokhoz képest csökkentek.

A 2011-ben érvényes árreprezentánsok jegyzékében az élelmiszerek között megtalálható a csontos sertéstarja, őzcomb csont nélkül, párizsi, pasztőrözött tej, füstölt kolozsvári szalonna, finomliszt, házi jellegű kenyér, burgonya, karfiol, körte, konzerv zöldborsó, bébiételek, éttermi étkezés, büféáruk, McDonald´s Big Mac alap menü és az iskolai étkezés is.

A reprezentánslista változásánál nagyobb hatása van a fogyasztói árindexre annak, hogyan módosul az egyes nagy kategóriák súlya is a kosárban. Ezen a területen a felülvizsgálat szintén évenként történik, a tárgyévet két évvel megelőző esztendő lakossági fogyasztása alapján. A végleges súlyokról egyelőre nincs döntés, de elképzelhető, hogy tovább csökken a tartós fogyasztási cikkek aránya, és folytatódik az élelmiszerek és a háztartási energia súlyának növekedése.

» privatbankar.hu

A népegészségügyi termékadó csökkentette a Chio árbevételét

Csökkentette a Chio Magyarország Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. 2011. évi árbevételét a tavaly szeptemberben bevezetett népegészségügyi termékadó - mondta Merkler Róbert ügyvezető igazgató csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A múlt évet 11,6 milliárd forint árbevétellel zárta, ez 5 százalékkal kevesebb a 2010. évinél. A csökkenés a népegészségügyi termékadónak tudható be, amely kilogrammonként 15-30 százalékkal növelte a chipsek árait.

A chipsadó néven ismertté vált népegészségügyi termékadó tavaly kilogrammonként 200 forint volt, ez év elejétől 250 forintra emelkedett.

Erre az évre a 15.400 tonna termékmennyiség 1-1,5 százalékos csökkenését várja a Chio, viszont az árbevétel - az export miatt - 3 százalékkal növekedhet.

A Chio az általa forgalmazott termékek piacán 22 százalékos részesedéssel bír. Ezekből a termékekből a magyar fogyasztás 2,7 kilogramm személyenként és évente, az EU-átlag 3,4 kilogramm, de Norvégiában 7 kilogrammot fogyasztanak. (MTI)

» gyorplusz.hu

Baromfizárlat Békéscsaba egyik kerületében

Vírusos baromfibetegség miatt úgynevezett községi zárlatot rendeltek el Békéscsabán, a Vandháti út Borona utca és az elkerülő út közötti szakaszán: zártan kell tartani a galambokat és tyúkokat, nem is lehet bevinni a területre ilyen állatokat. Az emberre nem veszélyes a betegség - írja a Békés Megyei Hírlap.

A kerületi főállatorvos, dr. Sidó Zoltán elmondta: mintát vettek az egyik nagyréti tanyán, kiderült, hogy az ott tartott galambállomány fertőzött. Ezért leölték az ott talált harminc húshasznú, vegyes ivarú galambot és a tizenkilenc tyúkot. Ugyanakkor nem szállítottak ki a tanyáról fertőzött vagy fertőzésre gyanús fogékony állatokat az eltelt fél év során, így elég volt csak egy kis részre zárlatot elrendelni. A területet már sikerült fertőtleníteni. Azonban a környéket is meg kell vizsgálni, hogy milyen és mekkora a baromfiállomány, nem volt-e fertőzés ― mondta dr. Sidó Zoltán. Elmondta, hogy ennél a betegségnél hosszú a lappangási idő, illetve a tyúkoknál megesik, hogy tünet nélkül is hordozzák a betegséget. Ha a vizsgálatok kedvező eredményt hoznak, akkor is még várni kell huszonegy napot, hogy feloldhassák a községi zárlatot.

» www.orientpress.hu

Összejátszás volt gyümölcstendereken?

Január 24-én versenyhivatali eljárás indult az Andosa Market Kft. és Mortak Fruit Kft. ellen, közölte a GVH csütörtökön, az ügyindítás első lépéseként előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartottak a hivatal munkatársai.

A GVH adati szerint "feltehető, hogy a Magyarországon 2010 novemberét követően kiírt zöldség és gyümölcs beszerzésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások kapcsán a vállalkozások gazdasági versenyt korlátozó megállapodást kötöttek". Bizonyos tendereken ugyanis a két cég által tanúsított magatartás, így "az eredmények ismeretében való visszalépés, a hiánypótlás elmulasztása, tartalmi hasonlóságok, referenciák biztosítása" a versenyhivatal szerint azt valószínűsíti, hogy az ajánlattevők tisztességtelenül összejátszottak.

A GVH gyanúja szerint a vállalkozások a fenti magatartásukkal feltételezhetően megsértették a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, bár az eljárás megindítása értelemszerűen "nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette".

Az ügy azért is figyelemreméltó, mert az Opten Cégtárának adatai szerint a két cég egyike éppen 2010 őszén alakult: az Andosa Marketet október 25-én alapították, a cégbíróság november 4-én jegyezte be, működése első évében 20 millió forintos árbevételt ért el. A budapesti székhelyű cég ügyvezetője és egyetlen tulajdonosa egy petőfiszállási magánszemély, Takács Mátyás. Róla a cégnyilvántartásból kiderül, hogy testvére a házastársi tulajdonban lévő, évi 300-400 millió forintos forgalmat bonyolító Mortak Fruit Kft. egyik tulajdonos-ügyvezetőjének, Mrlják Józsefnének. HVG

» www.agroline.hu

VM levelező klub - Válaszlevél az újrapontozással kapcsolatosan

Politikai látványpékség. Igen, ezt a kifejezést használta egy ismert, akkor még ellenzéki politikus úgy jó három éve, amikor a magyar közéletet jellemezte. Tökéletesen igaza volt, amikor ezt mondta. Jobbaktól nem szégyen "kölcsön venni", így most magam is ezt teszem. Így talán az MVH tevékenységét a fiatal gazda újrapontozás ügyében a "kommunikációs látványpékség" kifejezéssel lehetne jellemezni. Legalábbis szerintem. Mert mást nem tudok gondolni arról, ahogyan az MVH kezeli ezt az ügyet.
A legelejétől érezhető – és szándékosan nem írok érthetőt -, hogy ez az újrapontozás ügy sántít, valami nem stimmel vele. Aki járatlan a jogban annak is tiltakozik az igazságérzete amiatt, amit az MVH tett. Ehhez még hozzá kell számítani azt a végtelen "szeretetet" és "feltétel nélküli bizalmat" és "elfogadást", amit az MVH hosszú évek kemény munkájával, sok év alatt (nem 2 évről van szó) kivívott magának. Így eleve vert helyzetből indulnak, akkora a bizalom hiány velük kapcsolatban és ott motoszkál az emberekben az a fránya igazságérzet is…
Egy rutinos kommunikátor mit csinál(na) ebben a helyzetben?! Hát nem azt amit az MVH. Ahogyan írtam az MVH "népszerűsége" töretlen. Ezen igazán sokat nem tudna azzal rontani, ha például hallgatna. Van egy mondás: "A sas nem kapkod legyek után." Na ezt lehetett volna alkalmazni ebben az ügyben is, nem reagálni az AGRYA közleményeire. Hagyni, hadd pörögjön az AGRYA a saját tengelye körül, mint egy búgócsiga. Ha nincs reakció, akkor nincs ami továbbvigye az ügyet. Így az ügy kb. 3 nap alatt eltűnt volna a médiából. Na ezt csinálta, vagyis pontosabban nem csinálta volna egy jó kommunikátor, hallgatásra intette volna az MVH-t. Nem volt ugyanis mit mondani, csak azt ismétlik, mint egy imamalom, hogy az AGRYA-nak nincs igaza, meg a jogerős bírósági döntés nem is igazi döntés. Ez azért elég "soványka" és még felkelti az ingadozók gyanakvását is. Ráadásul az AGRYA kommunikációja mögött mindig valamiféle megfogható, egzakt papír, pl. ítélet van. Na ezekre mondja az MVH: "Jobban hiszel a szemednek, mint nekem?" Vicces ugye. Az MVH-nak siekrült elérnie, hogy ez a fontos ügy hetekig keringett a médiában és most is éppen új életre kelt, mint egy főnix madár.
Ezt az egészet még csak fokozzák az elszólások. Ebből az egyik gyöngyszem az elnök töredelmes vallomása, hogy bizony ő, önállóan döntött az újrapontozásról. Ezt egyébként nem kérdezte tőle senki, mégis elárulja. Erre nem tudom mint mondana a rutinos kommunikátor? A másik elszólás, ami miatt ez az egész blogbejegyzés született, az a "Vannak ám az MVH-nak is nyertes perei, azt mondta a bíróság, hogy jogszerű volt az újrapontozás!"
Egy demokráciában kérdezni biztosan szabad, legfeljebb nem válaszolnak a kérdésekre. Ez egy EU szabvány, nem magyar találmány, kérdezhetsz, legfeljebb nem válaszolunk. Magyarországon demokrácia van, bármit is mondanak egyesek. Így lehet kérdezni, sőt a kérdésekre még válasz is érkezik.
Na, az AGRYA kérdezett. Elkérte az Irányító Hatóságtól az MVH nyertes bírósági ítéleteit, amelyben megerősítik, hogy jogszerű volt az újrapontozás. Ezt állította az egyik MVH-s nyilatkozó a rádióban. Megjött a válasz. Ebből az derül ki, hogy olyan ítélet, ahol kimondták volna, hogy az MVH jogszerűen járt el, nem áll a rendelkezésre. Vannak végzések, amiben különböző okok miatt megszűntetik az eljárásokat, de nem mond a bíróság véleményt az MVH eljárásnak jogszerűségéről. Na és itt kapaszkodjon meg mindenki! A levél szerint ezekben az ügyekben az MVH "formailag pernyertes". Szuper, most már tudjuk, hogy vannak a kicsit nyertesek egy perben, akik tartalmilag nem nyertek, csak formailag, meg vannak a nagyon nyertesek, akiknek az igazát a bíróság ítéletével is megerősíti.
Erről az egészről a fociedzők kedvenc mondása jut az eszembe, amikor a vesztes meccset próbálják megmagyarázni: "Mezőny játékban jobbak voltunk!" Persze, csak nem rúgtatok gólt…

Szokásunkhoz híven olvasható az AGRYA levél és az arra adott IH válasz is. Előbb a kérdést kell olvasni, aztán a választ, úgy kerek az egész.

» www.agrya.hu

Az MVH januárban utalja a területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített zöldség-gyümölcs támogatást

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás keretében 1 milliárd forintot utal 274 gazdálkodónak, akiknek a területalapú támogatási kérelmét az MVH jóváhagyta, és a jogszabályban foglalt feltételeket teljesítették. A határozatokat a napokban vehetik át az ügyfelek, a támogatási összegek utalása – banki adminisztrációs utómunkánk miatt – január végén várható. A keretösszegből fennmaradó 300 millió forint kifizetése a kérelmek lezárásával folyamatosan történik. MVH

» www.farmit.hu

Figyelemfelhívás a jóváhagyott szárított takarmány feldolgozók részére

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az 1234/2007/EK Tanácsi rendelet 86-90. cikke által meghatározott szárított takarmány kvótával szabályozott támogatása jogcím a vonatkozó európai uniós rendelet értelmében 2012. március 31-ével megszűnik. Az utolsó támogatási kérelmet a 2011/2012. gazdasági év március hónapjára vonatkozóan a szokásos módon, 2012. április 30-ig lehet benyújtani az MVH-hoz. (MVH)

» www.farmit.hu

Évi 1,2 milliárd forintos támogatás méhészeknek

Évi mintegy 1,2 milliárd forintos uniós forrásra pályázhatnak 2013-ig a méhészek a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében.

A vidékfejlesztési tárca közleményében ismerteti: a január 26-tól hatályos rendeletmódosításnak köszönhetően a termelők támogatást kaphatnak régiós rendezvények szervezésére és rendezésére, szaktanácsadó-hálózat működtetésére, bemutató méhészetek látogatására, méz kinyeréséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatására, varroa atka elleni gyógyszeres védekezésre, kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítási rendszerének fejlesztésére, méhcsaládok számának szinten tartására, továbbá kutatási programokra.
A korábbi jogszabálytól eltérően a kaptárak mozgatásához szükséges daru beszerzéséhez 2.000 eurós támogatás igényelhető, szemben az eddigi 1.200 eurós összeggel. Változás az is, hogy a támogatási jogosultsághoz a méhésznek legalább 80 méhcsaláddal kell rendelkeznie a korábbi 30 helyett.
A támogatási jogosultságot az eddigi állatorvosi igazolás helyett a Tenyészet Információs Rendszer (TIR) adatbázisában szereplő méhcsaládok száma alapján határozzák meg már a 2012 szeptemberétől 2013. augusztus 31-ig tartó III. támogatási időszakban. Pontosították azt is, hogy támogatás kizárólag új pergető, fedelezőgép, illetve mézszivattyú beszerzéséhez vehető igénybe.
A varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez továbbra is lehet támogatást igénybe venni. Újdonság azonban, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a külön jogszabályban előírt méhegészségügyi kiskönyv alapján is ellenőrizheti a méhészeket az eddigi gyógyszer-csomagolóanyag megőrzési kötelezettségen felül.
Változás az is, hogy már nemcsak répacukor méhészeti felhasználására kérhető támogatás, mert a termelők újabban magyar gyártású nádcukorral is találkozhatnak az üzletek polcain.
A tárca szerint a magas, 90-95 százalékos kihasználtság a támogatás elismertségét jelzi; a program jelentősen hozzájárul a minőségi magyar méz exportjának sikeréhez.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a 2011-es ellenőrzések tapasztalatai alapján módosította a rendeletet. Forrás: MTI

» agrotrend.hu