Összességében kedvező képet mutat az őszi vetés Vas megyében; a legkésőbb vetett őszi búza is kezdi behozni a hátrányát, és a decemberben kikelt repce sem fagyott el – tájékoztatott Márkus Antal mezőgazdasági szaktanácsadó szerdán.

A Vas megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának adatai alapján mintegy 10 százalékkal nagyobb területen vetettek 2011-ben őszi növényeket (döntően búzát és repcét), mint a korábbi években. Tavaly ősszel 68 ezer hektáros területen került földbe a mag; az őszi búzát 38-40 ezer hektáron, 4 ezer hektárral nagyobb területen vetették el, és az előző évhez képest 2 ezer hektárral nőtt a repce vetésterülete is. A repcét összesen 21 ezer hektáron vetettek, 1-2 ezer hektárnyi területen tritikálé, kisebb területen rozs, 5 ezer hektáron pedig őszi árpa került a földbe.

A szaktanácsadó közlése szerint a viszonylag enyhe télben a legkésőbbi, decemberi vetések is kikeltek, a várható néhány napos hideg időszak pedig valószínűleg elősegíti a búza fejlődését. A hótakaró hiánya miatt viszont az utolsó vetésű, gyengébb repce kifagyhat, ha a hőmérséklet tartósan mínusz 10-20 fok alá süllyed – figyelmeztetett Márkus Antal. 

A szaktanácsadó szerint különösen szépek azok a repce területek, amelyeket ősszel metkonazol, mepiquat-klorid, vagy paklobutrazol és difenokonazol hatóanyagokkal kezeltek. A hibátlan növényállomány mellett azonban gyakoriak a "vörösödő" repcetáblák, valamint a csíkokban sárguló gabona területek is. Mindez arra utal, hogy levegőtlen a talaj, vagy hiányzik a földből a megfelelő tápanyag. "A gazda valószínűleg nem fordított kellő figyelmet a talaj előkészítésre", a csapadékos július és augusztus hónapban nem végezték el a tarlómunkákat, és volt olyan terület is, ahol ezt csak októberben pótolták – magyarézta Márkus Antal.

Szólt arról is, hogy az őszi vetési munkákat nagymértékben megnehezítette a tavalyi szárazság; augusztus végétől egészen az év végéig lényegesen kevesebb volt a csapadék, mint a sokéves átlag. A csapadékosabb években az évi átlagos csapadékmennyiség 737 milliméter volt Vas megyében, ehhez képest tavaly átlagosan mindössze 524 milliméter csapadék esett. 

Hozzáfűzte: a repce és az őszi gabonák kelésében, fejlődésében viszont sokat segített, hogy alig volt hosszantartó fagy, a januári átlaghőmérséklet 4-5 fokkal magasabb az ilyenkor szokásosnál. Ugyanakkor a fagymentes idő miatt a kártevők és kórokozók elszaporodása miatt a mezőn, de a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényeken is fertőzésekre kell felkészülni.

» hvg.hu

A FAO-szakember szerint Európában tovább csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma

Fernanda Guerrieri, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője szerint a térségben tovább csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma a 2011-es 50 millió főről 2050-re mintegy 15 millióra, a termelés volumene ugyanakkor 2050-re 20 százalékkal növekedhet a 2005-ös szinthez képest.

A FAO képviselője abból az alkalomból tartott szerdán sajtótájékoztatót a budapesti azeri nagykövetségen, hogy áprilisban Bakuban rendezik meg a szervezet 28. európai regionális konferenciáját.

Fernanda Guerrieri elmondta: az EU mezőgazdasági termelésének növekedése a 2011. évihez képest 2050-re a FAO becslése alapján 10 százalék körül várható, míg a közép-ázsiai országokban elérheti az 50 százalékot is. A növekedés ellenére az EU elsősorban élelmiszer-importőr marad - tette hozzá.

Kálmán Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője hangsúlyozta: nem az a probléma, hogy a Föld ne lenne képes elegendő élelmiszerrel ellátni a népességet, sokkal inkább az, hogy az élelmiszer nem mindenhol áll egyformán rendelkezésre, és nem mindenki tudja megvásárolni.

Kifejtette: a térségben még mindig vannak olyan országok - például Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Örményország -, ahol jelentős az alultápláltság és fejletlen a mezőgazdaság, ugyanakkor más országok - főként Ukrajna, Kazahsztán és Oroszország - jelentős exportlehetőségeik miatt egyre nagyobb szerephez jutnak az élelmiszer-ellátásban. Előreláthatóan ez a három ország biztosítja a következő évtizedben a világ gabonaexportjának 30 százalékát - közölte a szakértő.

Úgy fogalmazott, hogy az április 16-20. között megrendezendő FAO-konferencián várhatóan az európai és közép-ázsiai régió 53 tagországának és az Európai Uniónak a miniszterei, magas rangú állami tisztviselői vesznek részt. A regionális konferencia célja, hogy megvitassák a térséget érintő fő cselekvési területeket és az azokkal kapcsolatos költségvetési és végrehajtási feladatokat - tette hozzá.

A bakui konferencián egyeztetnek a 2012-2013-ra szóló költségvetésről, és kitűzik a szervezet 2014-2015-ös céljait - mondta.

Kálmán Zoltán kifejtette: már nemcsak a környezetvédő szervezetek célja az élelmiszer helyi termelésének és kereskedelmének fokozása, hanem több fejlett ország is arra törekszik, hogy ne utazzon földrészeken át az élelmiszer.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter várhatóan részt vesz a bakui konferencián, és remélhetőleg minél több tárcavezető jelen lesz az eseményen - mondta. Hozzátette: Magyarország és Azerbajdzsán együttműködésében kiemelt szerep jut a felsőfokú agrároktatásnak és a kutatásnak.

A konferencia előkészítéseként a FAO regionális irodája informális konzultációt szervez Budapesten csütörtökön és pénteken, a Vidékfejlesztési Minisztériumban az eseményre több mint 30 ország magas rangú tisztviselőit várják.

A sajtótájékoztatón Vilayat Guliyev budapesti azeri nagykövet kiemelte: országának nagyon fontos az együttműködés a FAO-val, és a konferencia megrendezése remélhetőleg megerősíti ezt a kooperációt. Az azeri kormány pénzügyi támogatást nyújt 12 nehéz helyzetben lévő FAO-tagország részvételéhez - mondta.

A diplomata szerint az Azerbajdzsánban elért fejlődés elismerését jelzi, hogy Bakuban rendezik meg a konferenciát. A közép-ázsiai ország az elmúlt húsz évben a gazdaságban is jelentős eredményeket ért el - fűzte hozzá.

A nagykövet kiemelte: országa olajbevételeit más szektorok fejlesztésére fordítják, egyebek mellett a mezőgazdaságra.

» galamus.hu

A szakértők továbbra is magas felvásárlási árakra számítanak - rekordérdeklődés mellett zajlott a Syngenta Fejér megyei szezonnyitója

A Székesfehérváron tartott rendezvény keretében a legmodernebb növényvédelmi technológiák és kukorica, napraforgó hibrid választék ismertetése mellett szakértők tartottak előadásokat a 2012-es évben várható növényvédelmi, növénytermesztési trendekről. A növénykultúránként – kalászos növények, napraforgó, és kukorica – felépített előadássorozat keretében az előadók gyakorlati tanácsokkal is szolgáltak az érdeklődő közönség számára.

A változékony időjárás, valamint az árvizek és belvizek okozta elhúzódó vetés ellenére – elsősorban a magas felvásárlási áraknak köszönhetően – jól alakult a 2011-es év a legtöbb magyar gazda számára. A csapadékszegény időjárás hatására sok helyen többször is megtorpant a termények fejlődése, de a megfelelő növényvédelmi technológiák alkalmazásával az aszály okozta károk minimalizálhatóak voltak.

A 2012-es év folyamán a globálisan megnövekedett igényeknek és a visszafogott világkészleteknek köszönhetően továbbra is magas felvásárlási árakra számítanak a Syngenta szakértői. Azonban a magas terményárakban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében elengedhetetlen lesz a legmodernebb növényvédelmi eljárások bevetése, amelyek – beváltva a hozzájuk fűzött reményeket – még biztosabban megtérülnek majd a gazdák számára.
Az immár hagyományosnak számító szezonnyitó rendezvénysorozat székesfehérvári állomásán a vállalat stratégiai átalakulása – a növényvédelmi és a vetőmag ágazat összeolvadása – után a 2012-es év újításairól, illetve a várható növényvédelmi kihívásokról esett szó. 

A kalászos növények növényvédelmét a tavalyi évben a 2010. évi rendkívüli csapadékos időjárás jelentősen befolyásolta. Tavalyelőtt a vízzel telített talajok, az egyszikű gyomnövények felszaporodása, a nagy mennyiségben képződött fertőzőanyag, az őszi megkésett vetések hatására 2011-ben a gyomnövények későn keltek, a fejletlen kalászos növények gyomelnyomó képessége csökkent, a kezdeti levélfoltosságot okozó betegségek erőteljesen léptek fel, sok előző évi szármaradvány maradt a talaj felszínén. A tavaszi száraz, hűvös időjárás és helyi esők gyenge gyomkelést, az évelők terjedését, kései rozsdafertőzést, a védekezés nélküli táblákon kalászfuzárium tüneteket okozott. 

A 2012-ben várhatóan ismét magas gabonaárakkal lehet számolni, emiatt még inkább megéri majd gombaölő szereket használni. A Syngenta 2012-ben egy új herbicid kombinációt fejlesztett ki a felhasználók számára a fűféle- és kétszikű gyomok ellen, ami széles hatásspektrummal rendelkezik, a kalászos növény zászlóslevél fejlettségéig kijuttatható, rendkívül szelektív, szabad utóvetemény választást tesz lehetővé.
A kukorica esetében a sokévi átlagnál kevesebb eső okozott problémát a termelőknek. A nyár folyamán a gyakran változó időjárás többször visszavetette a kukorica fejlődését, valamint a termékenyülés időszakában sok helyen tapasztalható légköri aszály hatása szintén meglátszik az országos termésátlagon.

A kukoricatermesztésben első és egyben az egyik legfontosabb lépés a megfelelő hibrid kiválasztása, amely szélsőséges időjárási viszonyok között is megbízható és kimagasló eredményt produkál. A Syngenta élen jár a kukoricahibridek kifejlesztésében, amelyek ma Magyarországon 15%-os piaci résszel bírnak. A 2011-es évben a diabrotica- (kukoricabogár-) lárvafertőzés az egész országban gyenge volt, szinte sehol sem haladta meg a 3,5-ös IOWA skálaértéket, ezért komoly megdőlésekkel sem lehetett találkozni. Viszont rengeteg kukoricabogár-imágó fordult elő: jelenlétükkel igen komoly károkat okoztak a termékenyülésben, és ez előrevetíti azt, hogy 2012-ben komoly lárvafertőzésre számíthatunk – ezért monokultúra esetén elengedhetetlen lesz a talajfertőtlenítők használata.

2012-ben kukoricában a Syngenta egy új, 3 hatóanyagból álló gyomirtószert vezet be, amely olajos formulációja révén kiemelkedik a posztemergens szerek közül. Fontos tulajdonsága a fenyércirok elleni hatásspektruma, valamint az, hogy tartamhatással rendelkezik kétszikű gyomok ellen is.
A szeszélyes időjárás nem kedvezett a napraforgó-termesztőknek sem, azonban a kedvező felvásárlói áraknak és a magas, 2,4 t/ha országos termésátlagoknak köszönhetően szép haszonnal zárhatták az elmúlt szezont, amely biztosan megalapozza a jövő évi termesztési kedvet.

A 2012-es szezon újdonsága, hogy a napraforgó vetőmag piacon első Syngenta valamennyi napraforgó hibridjét csávázottan hozza forgalomba. Az elmúlt években dinamikusan nőtt azon termelők aránya, akik felismerték a minőségi csávázószer nyújtotta előnyöket, így az elmúlt szezonban a teljes napraforgó vetésterület 40%-án már csávázottan vásárolt vetőmagot használtak. A 100%-os kezelés bevezetésével a Syngenta emeli a színvonalat, hiszen az évek óta a termelési élvonalába tartozó csúcsgenetikájú hibrideket maximális védelemmel ellátva hozza forgalomba.

Az elmúlt szezon alapján valószínűsíthető, hogy továbbra is nagy problémát jelentenek majd az egyszikű gyomok (elsősorban kakaslábfű), és megoldandó feladat a fehér libatop- és parlagfű-mentesítés, sajnos ez a két gyom az elmúlt szezonban is nagy mennyiségben felszaporodott. A 2011-es év tapasztalatai ismét megerősítették, hogy alap-gyomirtásra szükség van napraforgóban. Az egész tenyészidőszakra kiterjedő gyommentességet szelektív preemergens készítménnyel kell megalapozni, szükség esetén pedig állománykezeléssel is ki kell egészíteni.

"A napjainkban jellemző, folyamatosan változó gazdasági környezetben még nagyobb kihívás lesz a hazai gazdáknak minőségi terményt előállítani. Ebben a munkában kíván partnerül szegődni a Syngenta, amely közös erővel szeretné megtalálni a legjobb választ a felmerülő kérdésekre, így segítve a termelőket a maximális eredmény elérésében" – mondta el a szezonnyitó zárásaként Heicz Péter a Syngenta régióvezetője.

» agrarszektor.hu

Biztató jel, hogy a gazdák gépeket és földet vásárolnak

Jelentősen nőtt tavaly a gépberuházás a mezőgazdaságban: az első kilenc hónapban az értékük meghaladta az 51 milliárd forintot, ez 68 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapesten, a 30. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás megnyitóján. Fazekas Sándor elmondta, hogy az elmúlt tíz év alatt a mezőgazdasági géppark sokat fejlődött, a gazdálkodók 770 milliárd forintért vásároltak és helyeztek üzembe új gépeket. Ez idő alatt 30 ezer új traktort vásároltak Magyarországon, így 100 hektár mezőgazdasági területre 2,5 traktor jut. Megjegyezte: az utóbbi időben a kertészeti kultúrák gépesítése mellett az állattenyésztésben is számottevő volt a beruházások értéke.

A miniszter emlékeztetett, hogy tavaly jó évet zárt a magyar mezőgazdaság: az előzetes adatok alapján az ágazat teljes kibocsátása 26 százalékkal nőtt. A bruttó hozzáadott érték 48 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 75 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben. Biztató jel, hogy a gazdák gépeket és földet vásárolnak.

Utalt arra is: a gazdasági teljesítményen túl a mezőgazdaság jelentős szerepet tölt be a foglalkoztatásban is. A tavaly nyáron életbe lépett, új egyszerűsített fogalakoztatási szabályoknak köszönhetően egy év alatt duplájára bővült az e körben foglalkoztatottak száma. Míg például tavalyelőtt júliusban 254 ezer idénymunkást jelentettek be a mezőgazdasági és idegenforgalmi vállalkozások, addig a múlt évben ennek mintegy a dupláját, 512 ezret.

Kiemelte, hogy 2010-ben, amikor letették az új agrárpolitika alapkövetit, fontos célkitűzés volt erősíteni a magyar gazdák bizalmát abban, hogy érdemes évtizedekre előre tervezni. Érdemes beruházni, fejleszteni, gépeket vásárolni, érdemes birtokaikat megtartani - mondta.

Az AGROmashEXPO szakkiállítás - amellyel egy időben tartják a Magyar Kert, valamint a Szőlészet és Pincészet kiállításokat is - január 25-28. között várja a látogatókat a Hungexpo kőbányai vásárközpontjában. A közel kétszáz cég mintegy nettó 20 ezer négyzetméteren - kétszer akkora területen, mint tavaly - mutatja be kínálatát. mti

» www.kormany.hu

Egyre több területen fog össze a magyar és a szlovák agrártárca

A LEADER-csoportok közötti együttműködés támogatásáról, az Európai Uniónak közös termékleírások benyújtásáról és a határmenti piaci régiók kialakításáról tárgyalt V. Németh Zsolt magyar és dr. Csicsai Gábor szlovák államtitkár a Magyar-Szlovák Vegyes Bizottság Mezőgazdasági Munkacsoportjának Budapesten tartott ülésén. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2012 első felében pályázatot hirdet a LEADER térségek nemzetközi együttműködésének támogatására, mely ösztönözheti a magyar-szlovák határ mentén alakult helyi akciócsoportok közötti tapasztalatcserét is. A két ország szakemberei ezért megegyeztek, hogy az irányító hatóságok szintjén is együttműködnek: egy-egy kapcsolattartót jelölnek ki, akik tájékoztatják egymást az új akciócsoportok alakulásáról és a pályázati lehetőségekről. Az irányító hatóságok feladata a támogatási programok végrehajtásának koordinálása.

A találkozó fontos témája volt, hogy a magyar és a szlovák minisztérium közös termékleírásokat nyújtson be az Európai Uniónak olyan termékekre, amelyeket mindkét országban gyártanak. Az unió által elismert termékek bármely tagállamban előállíthatók, de csak az elfogadott termékleírásokban meghatározott hagyományos alapanyagokból vagy hagyományos eljárással készülhetnek. V. Németh Zsolt és dr. Csicsai Gábor megállapodott abban, hogy a minisztériumok a szakmai szervezetek bevonásával összeállítják a közös termékek listáját, majd együtt készítik el a leírásokat.

A bizottság ugyancsak tárgyalt a határmenti piaci régiók kialakításának lehetőségéről. A felek megegyeztek, hogy szakértőik összevetik a két ország jogszabályait, és javaslatokat tesznek az arányos, egyenlő esélyeket biztosító jogharmonizációra, anélkül, hogy a nemzeti szabályozást át kellene írni.

Magyarország és Szlovákia 1998-ban döntött a 11 szakpolitikai kérdéssel foglalkozó vegyes bizottság felállításáról. 2004-ben hozták létre a 12. vegyes bizottságot, melynek feladata a határokon átívelő együttműködés segítése.

» www.kormany.hu

A Darányi-terv figyelemelterelés

"A Darányi Ignác-terv csak figyelemelterelés az agrárium valós problémáiról" - fogalmazott a helyi kistermelőkkel folytatott eszmecsere után Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő a pápai piactéren tartott sajtótájékoztatóján. A vidékfejlesztési stratégia január 16-án bemutatott végrehajtási programja kapcsán az Mszp-s politikus hangsúlyozta azt is, nem lehet nehezményezni, hogy a falusi emberek az élelmiszeráruházakban vásárolják meg azt, amit a kertekben kellene megtermelni, hiszen az agrártermelés egy szakma.

- Nagyon komolyan gondolja a kormányzat a helyi értékesítés ügyét, de sajnos egyre kevesebb a termelő. Ha valaki körülnéz a pápai piacon, az áru 80 százaléka a nagybani piacokról származik, vagy áruházakból leminősített árut hoznak ide közvetlen értékesítésre. Abban egyet értünk, hogy ez így biztosan nem folytatható. Az őstermelői ágazatban rendet kell tenni – mondta el a politikus.

Gőgös Zoltán szerint ellentmondás van a bemutatott program és a terv mellett futó prezentáció között.

- A Darányi-tervet bemutató füzetben az szerepel, hogy a jövő magyar mezőgazdaságának meghatározó elemei a kis-, közepes és nagyvállalkozások valamint ezek integrációja lesznek. A prezentáció pedig arról szól, hogy Magyarország a kis, közepes és családi alapú birtokokra fog épülni a jövőben. Ez olyan stratégiai ellentmondás, amelyet mindenképpen fel kell oldani – derült ki a sajtótájékoztatón.

A szocialista országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, végzetes hiba lenne, ha a magyar mezőgazdaság a belterjes, tisztán ökológiai alapú gazdálkodásra épülne, hiszen Európában hazánk a legjobb adottságokkal rendelkezik.

- Nem lehet csak az önellátásra és a belső ellátásra törekedni, hiszen akkor tudjuk csak visszaszerezni a belső piacainkat, ha olyan árualapunk van, amely minőségben, mennyiségben meghaladja a konkurenicáét, és abban az esetben nem kell attól félni, hogy tele lesznek a polcok idegen áruval, mert az az árakban is jelentkezni fog. Van egy klasszikus mondás. "Ha változás szelei jönnek, akkor a pesszimista falakat húz fel, az optimista viszont vitorlát". A terv kapcsán úgy látom, itt a pesszimista verzió érvényesül, hiszen adminisztratív falakkal akarják gátolni az importot, mellette pedig drasztikusan építik le az ellenőrzési rendszert. A kormányhivatalokból például nagyon sok agrárszakembert küldtek el – emelte ki Gőgös Zoltán.  
A szakpolitikus összefoglalta, integrálódni kellene az európai közös agrárpolitikába, nem pedig szembe menni azzal. Gőgös Zoltán a Darányi-terv kapcsán hozzátette azt is, hiányolja a támogatásokat három ágazat: az állattenyésztés, a kertészet és az élelmiszeripar tekintetében. Ahogy mondta, e három ágazat adja a vidéki foglalkoztatás gerincét. A szocialista képviselő megjegyezte, reméli, hogy a kormány módosításokat hajt végre a Darányi Ignác-tervben, hiszen e koncepció mentén nem lehet korszerű, modern mezőgazdaságot építeni – hangzott el a sajtótájékoztatón.

» mszp.hu

Befejeződött a kármentesítés a vörösiszap-katasztrófa helyszínén

Már a kijelölt lerakókban van minden szennyező anyag, ami a vörösiszap-katasztrófakor kijutott a környezetbe – jelentette be Szabó Csaba. A Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa Devecserben arról is beszélt, hogy a kivitelezők a vörösiszappal elöntött külterületek környezetvédelmi kármentesítésével is végeztek. Tavaly év végén készre jelentette a Mecsekérc Zrt. a környezetvédelmi kármentesítést az ajkai térségben, jelenleg a helyreállított területek átadás-átvétele zajlik a kivitelezők és a műszaki ellenőri feladatokkal megbízott OVIBER Kft. jelenlétében. Ez a folyamat több hétig is eltart, jelenleg a mezőgazdasági területek mentesítését tekintik át – emelte ki a miniszteri biztos. Szabó Csaba hozzátette: a következő három hétben a Torna-patakot és vízfolyásait, a Marcal folyót, majd végül a vízfolyások melletti kiöntési területeket adják át. A munkák összesen 16 milliárd forintba kerültek.

A katasztrófa után összesen mintegy 300 hektár termőterületről kellett összegyűjteni a kiömlött vörösiszapot, a kármentesítés 800 hektáron zajlott. A munkagépekkel 850 ezer köbméter szennyező anyagot gyűjtöttek össze - amely a szántóföldeken helyenként 20 centiméter vastagon ülepedett le - és a kikotort iszappal együtt visszaszállították az ajkai timföldgyár területén kijelölt lerakóhelyre – összegezte Szabó Csaba. A miniszteri biztos kitért arra, hogy a különböző típusú területeken más-más technológiát alkalmaztak: a legelőkről és a szántókról is eltérő módon távolították el a növényzetet. Ahol nem volt jelentős a szennyezés, ott a betárcsázás vagy boronálás után talajjavító anyagokkal és baktériumtrágyával állították helyre a földet.

Az élővizeknél összesen 80 kilométer hosszan volt szükség mederkotrásra, sikerült helyreállítani a Torna-patak és a Marcal folyó kis- és nagyvízi medrét és partfalát – jelentette ki a miniszteri biztos. Szabó Csaba hozzátette: az élővilág regenerálódott, ezt a területekről vett, mintegy 20 ezer talaj- és vízminta is alátámasztja. Mti

» www.kormany.hu

Az illegális vágóhíd és az orvhalászok ellenére javult a zalai élelmiszer-biztonság

Két súlyosabb esetről számolt be Boncz Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának vezetője a téli kiemelt ellenőrzések tapasztalatait összegezve – írja a Zala megyei Hírlap. Kerkabarabáson engedély nélküli sertésvágás és -feldolgozást buktattak le az ellenőrök, a rendőrség pedig egy keszthelyi orvhalászok zsákmányát, 57 kiló halat kobzott el, és semmisített meg.

Javult az élelmiszer-biztonság a megyében – derült ki az ellenőrzések tapasztalataiból. November 21-étől december végéig folytatta a kiemelt élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzéseket az igazgatóság. A tapasztalatok összefoglalása után Boncz Attila igazgató arról tájékoztatott, hogy az említett időszakban az átlagosnál jóval szélesebb körben ellenőriztek, az ünnepekhez kötődő tipikus élelmiszereken kívül sorra kerítették az élőállat-szállítást és feldolgozást, a vendéglátást, a takarmány-előállító telepeket is. Összesen 619 egységben – ebből 75 vendéglátónál – végeztek ellenőrzéseket, amelyek folyamán 3532 terméket és 152 élőállat szállítmányt vizsgáltak.
A jellemző szabálytalanságok közt említette az igazgató a lejárt minőségmegőrzési időn túli forgalmazást, továbbá az eredetigazolás hiányosságait. Összesen mintegy 40 kilogrammnyi terméket vontak ki a forgalomból. Az igazgató hozzátette, ez a vizsgálatok számához képest kis mennyiség, és az elmúlt évekhez képest csökkenő tendenciát mutat. Felhívta a figyelmet a HACCP-rendszerrel kapcsolatos gondokra, sokan ugyanis megelégszenek azzal, hogy bevezették, de nem tartják karban folyamatosan. Szankcióként összesen 80 esetben éltek a figyelmeztetéssel, és 40 alkalommal szabtak ki összesen mintegy 4,9 millió forint pénzbírságot.

» www.agromonitor.hu

Nem volt fertőzött a polcokról beszedett víz

Debrecen. Éppen két hete írtunk a Naplóban arról, hogy coliform baktériummal szennyezett vizet talált a Heves Megyei Kormányhivatal Állategészség-ügyi és Élelmiszer-ellenőrző hatósága egy csányi palackozó üzemben.

A kétféle márkából az egyiket a Spar forgalmazza, s a hírre beszedték a kétes tisztaságú S-Budget vizeket a polcokról, megyénkben is. Fehér István a Spar Magyarország Kft. kommunikációs vezetője lapunkkal akkor azt közölte, független laborban vizsgálatatják meg a termékeket, s az eredmények megismeréséig azokat nem forgalmazzák. Azóta a vizsgálat lezárul, eredményeiről Fehér István szerdán az alábbi közleményben számolt be.

"Valamennyi a SPAR által forgalmazott S-Budget szénsavas és szénsavmentes ásványvízből a Wessling Hungary Kft. akkreditált laboratóriumban összesen 60 darab mikrobiológiai vizsgálatra került sor, amelyek a hatóság által kifogásolt coliform baktériumra minden minta esetében negatív eredményt hoztak. (…) A cégcsoport a fenti vizsgálatok eredményei alapján az S-Budget ásványvizeket ismét árusítja."

» www.haon.hu

Fúzió- és csődhullám előtt a német élelmiszeripar

Szakértői értékelés szerint fúzió- és csődhullám előtt áll a német élelmiszeripar, vagyis a harmadik legnagyobb - 670 ezer főt foglalkoztató - iparágban jelentős piactisztulás következik be.

Ezt a hullámot hozzávetőleg minden negyedik élelmiszergyártó nem éli majd túl - vélekedik a HSH Nordbank tanácsadó egyik ágazati szakértője.

Az ágazati koncentráció okait a szakértők a világszerte növekedő élelmiszerárakban, az alacsonyabb termelői árrésekben és a német élelmiszer-kiskereskedelem már lezajlott koncentrációjában látják.

Területenkénti bontásban különösen a mintegy ezer német kolbász- és húsárugyártó-üzem lesz érintve, amelyek egyelőre rendkívül széttöredezettek, szertágazó célokkal. Ezen cégek fele családi gazdaság, kevesebb mint évi 5 milliós forgalommal.

» www.napi.hu

Csak átmeneti a javulás a kiskereskedelemben

A várakozásokat meghaladva nőtt a kiskereskedelmi forgalom novemberben az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik ezzel együtt arra számítanak, hogy az idén visszaesik a forgalom. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint jól teljesített a magyar kiskereskedelem mind az Európai Uniót, mind a régiót tekintve, az év összességében ugyan stagnált, de kedvező tendencia, hogy szeptembertől az éves változás gyorsuló ütemben növekszik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán azt közölte, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene 2011 novemberében 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az egy hónappal korábbihoz mérten - a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint - a kiskereskedelmi forgalom volumene lényegi elmozdulást nem mutatott, mindössze 0,2 százalékkal emelkedett.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a növekedés elsősorban az alacsony bázisnak köszönhető. Örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy az üzemanyagok és az élelmiszer, dohány, ital csoportok kivételével minden alágazatban nőttek az eladások. Tavaly decemberre 1 százalék körüli kiskereskedelmi forgalombővülést valószínűsít, azonban idén januártól az szja és áfaváltozások, valamint a szociális transzferek szűkítése miatt 1,5-2 százalékos visszaesésre számít az elemző.

Suppan Gergely a tavalyi utolsó negyedév eddig megjelent adatait összegezve azt közölte: november kifejezetten erős volt mind az ipar (4,2 százalék hó/hó), mind az építőipar területén (7,3 százalék hó/hó), és minimálisan nőttek a kiskereskedelmi eladások. Az október-novemberi adatok alapján egyelőre nem következett be recesszió negyedéves alapon - sőt, enyhe gyorsulás látszik -, amennyiben nem történt váratlan esemény decemberben - tette hozzá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint az elmúlt hónapok adatai alapján tendenciaszerű emelkedés látható. Ez azonban egyszeri hatások következménye is lehet. Példaként azt mondta: megdobhatta a forgalmat a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése is.

Mint mondta, kérdés, hogy ez az emelkedés mennyire tartós. Az elemző szerint az idén 2 százalékkal csökken a kiskereskedelmi forgalom.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint európai viszonylatban jól teljesített a magyar kiskereskedelmi forgalom. Közleményük szerint 2011 novemberében éves alapon a kiskereskedelmi forgalom az EU 27 átlagában 1,3 százalékkal csökkent, míg az eurózóna esetében még nagyobb, 2,5 százalékos volt az éves visszaesés mértéke. A régióban (a cseh adat hiányában) csak a román (+1,7 százalék) forgalombővülés volt gyorsabb, mint a magyar, a lengyel 0,2 százalékkal, a szlovák 3 százalékkal, míg a bolgár 5,3 százalékkal esett vissza.

» www.napi.hu

Egymillió ember milliárdjairól csúszhatnak le a hipermarketek

Egymillió ember jut hozzá már februárban az igényelt Erzsébet-utalványokhoz, egyelőre azonban csak magyar tulajdonú üzletláncokban használhatják fel őket élelmiszer-vásárlásra. A kibocsátó cég állítja, az országos lefedettség érdekében az összes boltlánccal tárgyal, de a külföldi hipermarketek még nincsenek az elfogadóhelyek között. A tét havi több milliárd forintos forgalom.

Lemaradásban vannak a nagy hipermarketláncok több üzlethálózattal szemben, mert egyelőre nincs megállapodásuk az élelmiszer-vásárlásra is használható Erzsébet-utalványokat kibocsátó állami céggel - a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) ugyanis már megegyezett a CBA-, a Coop-, a Reál- és az Arzenál-hálózattal. Már februárban milliárdos forgalom lehet a tétje a késlekedésnek, amelynek okait eltérően látják a két oldalon: a kereskedelmi szövetség közleménye szerint az állami társaság elzárkózik, a cég szerint viszont igenis folynak egyeztetések. A hipermarketek képviselői azt mondják, velük nem történt érdemi egyeztetés az ügyben.

Máthé Réka, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. értékesítési vezetője az MR1-Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában azt mondta, folynak a tárgyalások, minden olyan élelmiszerlánccal egyeztetnek, amelyik "az országos lefedettséget elősegíti". A műsorvezető felvetésére, hogy a tizenkilencezer elfogadóhely között még nincs hipermarket, Máthé Réka azt mondta: "mint ahogy mondottam, tárgyalunk, és mindenképpen gondoskodunk arról, hogy mindenki el tudja költeni az utalványt".

Szeretnének bekapcsolódni

Máthé Réka állításával ellentétben az országszerte több mint 200 boltot, köztük több mint 100 hipermarketet működtető Tescóval eddig csak informális egyeztetésre futotta. "A Tesco nyitott lenne az Erzsébet-utalványok elfogadására, de eddig hivatalos formában nem történt egyeztetés a kibocsátó állami cég és köztünk" - mondta Iglódi-Csató Judit az [origo] kérdésére. Hozzátette: "Még az Erzsébet-utalványról szóló jogszabályok elfogadása előtt a kibocsátó munkatársaival voltak informális tárgyalások, ezek egyikén 3-6 százalékos jutalékot említettek, majd volt később is egyeztetés. Reméljük, hogy a közeljövőben folytatódik az együttműködés, és hivatalosan is meg tudunk állapodni arról, hogy az áruházak elfogadóhellyé válhassanak."

"Hetente 3,5 millió vásárló fordul meg az egységeinkben, ez alapján nyilvánvaló, hogy szeretnénk együttműködni a kibocsátóval. Feltehetően az Erzsébet-utalványhoz jutó munkavállalók is szeretnék, hogy a Tesco is az elfogadóhelyek közé kerüljön. Erre utal, hogy eddig a vásárlók hetven százaléka fizetett rendszeresen utalványokkal" - fogalmazott a kommunikációs vezető.
Hasonló a helyzet az országszerte szintén több száz üzletet, köztük hipermarketeket is üzemeltető Spar-csoporttal is. Fehér István szóvivő az [origo]-nak azt mondta, az Erzsébet utalványról konzultáltak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal, de érdemi előrelépésről még nem tud beszámolni. "A Spar-csoport az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében foglaltakat nem kívánja kommentálni" - fogalmazott Fehér István.

Hasonlóan nyilatkozott Gillemot Katalin, az Auchan kommunikációs igazgatója is. Elmondta, az országszerte tizenkét hipermarketet működtető Auchan szakértői egy január közepén tartott konferencián megkeresték a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. képviselőit annak érdekében, hogy az áruházakban fizetni lehessen az új utalványokkal. "A társaság illetékese akkor közölte a munkatársaimmal, hogy a következő héten egyeztetni fognak velünk, de erre eddig nem került sor" - fogalmazott Gillemot Katalin, aki szerint az utóbbi években az Auchanban is jelentős forgalmat generáltak a vásárlók az étkezési utalványokkal.

Utasítás?

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az állami cég a ludas abban, hogy eddig nem sikerült tető alá hozni a hipermarketekkel való megállapodást. Máthé Réka rádiós nyilatkozatára reagálva a szervezet kedden közleményt adott ki, amely szerint az állami cég elzárkózott a nemzetközi láncok megkeresésétől, vagy lehetetlen feltételeket támasztott a hipermarketek számára. Vámos György, a szervezet főtitkára az [origo]-nak pedig azt mondta, tudomása szerint "a kibocsátó fentről kapott utasítást arra, hogy ne állapodjon meg a hipermarketláncokkal". Guller Zoltán, a NÜSZ igazgatója két héttel ezelőtt egy konferencián ezzel szemben közölte, nem rendelkezik olyan utasítással, hogy a kibocsátó ne kössön szerződést a hipermarketekkel. Akkor azt is hozzátette, "még nincs megállapodás a hipermarketláncokkal".

Vámos György állítása, amely szerint utasították a NÜSZ munkatársait, hogy ne kössenek szerződést a hipermarketekkel, Guller Zoltán korábban tett nyilatkozata szerint nem állja meg a helyét; az tény, hogy pont a külföldi tulajdonban lévő hipermarketekkel nem sikerült eddig megállapodnia a kibocsátónak. Az élelmiszer-kiskereskedelem többi jelentős szereplője, a magyar tulajdonú CBA, Coop, Reál és Arzenál azonban már készen áll. Az [origo] kedden telefonon megkereste a NÜSZ-t és Guller Zoltán igazgatót, de a cégvezető nem volt elérhető. A titkárságnak küldött levelünkre sem kaptunk választ, így nem tudjuk, hogy pontosan melyik hipermarketláncokkal tárgyalnak, mikor várható megegyezés, és Guller szerint miért nem sikerült eddig megállapodni a hipermarketekkel. Kértünk reakciót az OKSZ kijelentésére is, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz a cégtől.

Két hét múlva indul a verseny az utalványmilliárdokért

Az biztos, hogy a hipermarketek részéről nem tűnik logikus lépésnek az időhúzás, tekintettel az utalványokból adódó forgalomra, nem beszélve az Erzsébet-utalványos vevők ezen felüli vásárlásairól. Vámos György szerint az teljesen támogatható, hogy a magyar cégeket segíti a kormány, de jelen esetben nem szimpla támogatásról van szó, hanem úgy tűnik, az állami cég szeretné kizárni a versenytársakat, ez pedig elfogadhatatlan magatartás. A legnagyobb piaci résszel rendelkező, a legtöbb vásárlót kiszolgáló hipermarketek kizárásával pedig végső soron a választékot szűkíti a kormány, vagyis közvetve megszabja, hogy mely boltokban szabad elkölteni a pénzt.

A hipermarketeknek és a NÜSZ képviselőinek egy-két hetük maradt a megállapodásra. Máthé Réka értékesítési vezető ugyanis azt nyilatkozta, február elején kezdik meg az utalványok kiszállítását az egymillió igénylőnek. Az utalványokból - kedvező adózás mellett - havonta ötezer forintot kaphatnak a dolgozók. Ha feltételezzük, hogy az érintettek az összes utalványt elköltik, akkor százezer munkavállalóra félmilliárd forintos forgalom esik, éves szinten pedig több tízmilliárd forintról beszélhetünk.

» vallalkozoi.negyed.hu

Növelte nyereségét a Nitrogénművek Zrt.

Sikeres évet zárt a péti Nitrogénművek Zrt. tavaly; a szilárd és folyékony nitrogén bázisú műtrágyákat gyártó cég 2011-ben közel 90 milliárd forintos árbevételt ért el, amely 25 százalékkal haladja meg az előző évit - közölte Blazsek István vezérigazgató kedden az MTI érdeklődésére.

A kiváló eredmény elsősorban a 2005-2008 között végrehajtott fejlesztéseknek köszönhető; a termelőberendezések magas kihasználtsággal működtek, s a vállalat termékei iránt növekvő kereslet jelentkezett mind a hazai, mind az exportpiacokon - mondta Blazsek István. Hozzátette: a cég adózás utáni eredménye várhatóan jelentősen meghaladja a 2010-ben elért 5,5 milliárd forintos szintet is.
Elmondta, hogy az évi egymillió tonna termelési kapacitással rendelkező társaság leányvállalataival együtt jelenleg 750 embert foglalkoztat, 2012-ben érdemi létszámváltoztatást nem terveznek.
Közlése szerint a szezonális kiszállítások már tavaly novemberben elkezdődtek, havonta átlagosan 100 ezer tonnányi műtrágyát szállítanak a pétfürdői gyárból. A korábbi években kezdődött, és a jelenleg is folyó logisztikai beruházások eredményeként a vállalat áruforgalmazó kapacitása közel ötven százalékkal nőtt, a szezonális vevői igényekhez alkalmazkodva.
A Nitrogénművek termelésének közel 50 százalékát külföldi leányvállalatain és kereskedelmi partnerein keresztül értékesíti elsősorban a szomszédos országokban, valamint Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Olaszországban.
A vezérigazgató elmondta, hogy 2012-ben folytatják az energiafelhasználást csökkentő és a környezet állapotának javítását célzó beruházásaikat, az idén több milliárd forint nagyságrendű beruházásra készülnek. Példaként említette, hogy az ammónia üzemben a technológiát fejlesztő beruházások zajlanak, és dolgoznak a saját áramtermelő rendszer kiépítésén. Tervezik a műtrágyatermelés kapacitásának növelését is.
Veszprém megye legnagyobb árbevételű vállalkozásait összesítő Top 100-as lista adatai szerint a cég 2010-ben 66,8 milliárd forint árbevételt realizált.

Forrás: MTI Eco

» mmgonline.hu

A budapesti belvárosba költözik a Mangalica Fesztivál – kinőtték a Vajdahunyad Várát

A városligeti Vajdahunyad Vára szűknek bizonyult a becslések szerint hatvanezer látogatót vonzó Mangalica Fesztiválnak, ezért új helyre, a fővárosi Szabadság térre költözik a gasztronómiai rendezvény. Február 3. és 5. között a fesztivál látogatói megismerkedhetnek a mangalicából készült termékekkel, a különböző tenyésztők portékáival, de egy felállított karámban élőállat-bemutató keretében magával a "főszereplővel" is.

A fesztiválon újdonság lesz az az önálló kis gasztropiac, ahol a magyar termelők minőségi termékeit ismerhetik és vásárolhatják meg az érdeklődők – mondta el Veégh Attila, a fesztivál főszervezője a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón. A korábbi évek hagyományai szerint lesz főzőverseny is, várhatóan 20-22 csapat méri össze főzőtudományát. A rendezvény továbbra is ingyenes lesz, sőt sikerült megoldani, hogy a kisebb mangalicatenyésztők szintén ingyen vegyenek részt és mutassák be termékeiket a szélesebb közönségnek.
A mangalicatenyésztők nagy része kistermelő, ezért az ő számukra kiemelkedő, sőt létfontosságú egy ilyen rendezvény, amely valódi, közvetlen kapcsolatot teremt a fogyasztókkal – mondta el az MTI-nek Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke. A mangalicahús népszerűsítése rendkívül fontos, hiszen a takarmány árának növekedésével minden költség emelkedik, ami nehézségek okoz a tenyésztők számára – tette hozzá. Szerinte azonban szerencsére látszik a mangalica népszerűségének és keresletének növekedése, például egyre több étterem igényel a rendszeres ellátást mangalica tőkehúsból.

» agromonitor.hu

Cseh és szlovák "importtilalom" a hagyományos tojásokra - Magyar szállítmányokat is visszafordítottak

Tojásimport-tilalmat vezetett be a napokban Csehország és Szlovákia azon uniós tagállamokkal szemben, ahol a gazdálkodók január elsejétől nem cserélték le teljes mértékben újakra az eddig használt hagyományos tojótyúk-ketreceket. A Baromfi Termék Tanács (BTT) információi szerint már visszafordítottak magyar tojásszállítmányokat is. A BTT kezdeményezte a Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM), hogy Magyarország is alkalmazzon hasonló védelmi intézkedéseket, különben a máshonnan kitiltott olcsó tojások dömpingáron érkezhetnek a hazai piacra.
Bár az Európai Bizottság (EB) az átállásra július 31-ig tartó átmeneti időszakot biztosított, Csehország és Szlovákia máris "importtilalmat" vezetett be azon uniós tagországokkal szemben, amelyek január elsejéig nem cserélték le teljes mértékben újakra, illetve más technológiákra az eddig használt hagyományos tojótyúkketreceket. Az intézkedést minden olyan vállalkozásra kiterjesztették, amelyek legalább részben hagyományos módon termelnek. Mint ismert, az EB a technológiaváltást állatjóléti okokból követeli meg, de a változtatások kapcsán mára az unióban kaotikus helyzet alakult ki.
A BTT információi szerint Szlovákiában minden tojásimportot kötelező bejelenteni és a hatóságok a tojáscsomagolóknál és az áruházláncokban is ellenőriznek. Csehországban szintén szigorú ellenőrzést vezettek be a külföldről származó tojások első betárolási helyén. Egyelőre kérdéses, hogy a cseh és a szlovák hatóságok milyen módon tudják beazonosítani a legalább részben hagyományos módon termelő és szállító vállalkozásokat, mivel a hagyományos ketrecekből származó tojásokat nem kell külön megjelölni. Szakértők szerint valószínűsíthető, hogy mindkét ország az EB-nek leadott, termelőnkénti technológiákat tartalmazó tagállami listákat szerezte meg.
A cseh és a szlovák hatóságok a hagyományos ketreces, illetve vegyes telepekről származó tojásszállítmányokat visszaküldik az indító tagállamba, illetve az áruházláncokban is leveszik a polcról a termékeket, ha azok nem felelnek meg az ide vonatkozó uniós irányelvnek. A BTT információi szerint a napokban visszafordítottak magyar szállítmányokat is. A két tagország intézkedése azzal is fenyeget, hogy az onnan kitiltott olcsó tojások dömpingáron jelennek meg a magyar piacon, így leszorítják az utóbbi hetekben ismét csökkenésnek indult hazai árakat. Ezért a BTT a VM-nél kezdeményezte, hogy a tárca vezessen be a cseh és a szlovák intézkedéshez hasonló importellenes eljárást és szigorúbban ellenőrizze az importőr cégeket is.
Mint ismert, az Európai Bizottság tavaly decemberben először 12, majd 14 tagállam – köztük Magyarország – ellen indított kötelezettségszegési eljárást, mert a január elsejei határidőig nem cserélték le teljes mértékben a hagyományos ketreceket. "Első körben" Magyarország mellett Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Görögország, Portugália, Franciaország, Ciprus, Bulgária, Románia és Lettország jelezte, hogy az uniós rendelkezéseknek maradéktalanul nem tud eleget tenni. December végén pedig – korábbi álláspontját megváltoztatva - Hollandia és Málta is bejelentette, hogy a követelményeknek mégsem képes megfelelni. Az idén januárban a tizennégy országhoz az Egyesült Királyság is csatlakozott, holott korábban a teljes szigor egyik legnagyobb szószólója volt. Eközben Írország - bár még bejelentést nem tett – azt kérte, hogy átmenetileg bővíthesse a hagyományos ketrecekből származó tojások – vendéglátóipari - értékesítését.
Az egyre áttekinthetetlenebb helyzet miatt Magyarországnak fel kellene lépnie annak érdekében, hogy az Európai Bizottság ne csak a "renitensnek" bélyegzett tagállamokat, hanem valamennyi tagországot ellenőrizze – hangsúlyozza a BTT. A szervezet szerint ugyanis ott is lehetnek technológiai hiányosságok, ahol azt állítják, hogy a gazdálkodók a hagyományos ketreceket maradéktalanul lecserélték.
Az uniós rendelkezések szerint a hagyományos ketrecekből származó étkezési tojásokat a július végéig tartó átmeneti időszakban csak ipari célokra – légyártó és porító üzemeknek – lehet értékesíteni az adott tagországon belül. A VM ugyanakkor lehetővé tette, hogy nálunk az ilyen tojásokat – piros pöttyel megjelölve – tésztaüzemeknek is el lehessen adni. A BTT ugyanakkor a piaci lehetőségek bővítése érdekében szorgalmazza, hogy az ilyen tojásokat cukrászüzemek is feldolgozhassák. Ezen kívül Magyarországnak támogatnia kellene az ír indítványt is, hogy az hagyományos tojásokat a vendéglátásban is fel lehessen használni adott tagországon belül– húzza alá a szervezet.

» www.magyarbaromfi.hu