Roszík Péter tagja lett az NFA ellenőrző bizottságának:
Új tagok a Nemzeti Földalap ellenőrző bizottságában
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága csütörtöki ülésén megválasztotta a Nemzeti Földalap (NFA) ellenőrző bizottságának öt tagját, akiket korábban az erre jogosult jelölőszervezetek javasoltak. Az ellenőrző bizottság mint testület felügyeli a Nemzeti Földalap működését.
A mezőgazdasági bizottság a jelölteket csaknem egyhangúlag hagyta jóvá, csupán Klemencsics András esetében tartózkodott Varga Géza, a Jobbik parlamenti képviselője, mert nem kapott választ arra a kérdésére, hogy miért a közigazgatásban dolgozó személyt jelöltek erre a tisztségre. Klemencsics András a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetője, az erdészeti terület szervezetei jelölték a feladatra. Az ellenőrző bizottság öt tagját 17 jelölőszervezet javasolta. Köztük a magángazdálkodást folytató gazdálkodók szervezetei, a társas vállalkozásban működő mezőgazdasági vállalkozások képviselői, továbbá az erdőgazdálkodással foglalkozók szervezeteinek megbízottai, az önkormányzati szervezetek képviselői és a Magyar Agrárkamara javasolta a tisztségekre a jelölteket.
Klemencsics András mellett tagja lett az ellenőrző bizottságnak Péter Mihály, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) alelnöke; Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára; Bächer János, az önkormányzatokat képviselő különböző szövetségek jelöltjeként Bakonyszentkirályról; valamint Roszik Péter a Magyar Agrárkamara képviseletében. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőjét a héten mutatta be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter újságírók előtt a szaktárcánál. Sebestyén Róbert irányítja szeptember 1-jétől a Nemzeti Földalap működését. Az NFA-val elsődleges célja a kormányzatnak, hogy megteremtse a magyar közcélú földkészlet-gazdálkodás feltételeit, valamint hogy a földspekulációt és a zsebszerződésekkel való visszaéléseket megakadályozza. Az NFA aktív szereplőként kíván fellépni a magyar földpiacon. Ez utóbbira a lehetőséget a földtörvény módosítása teszi lehetővé, amely szerint szeptember 1-jét követően minden földügyletet be kell jelenteni, mivel az állam elővásárlási jogot élvez e területen. (MTI)
http://www.mno.hu/portal/734057
Vas megye szántóinak egy része külföldi kézben van
A jelenlegi törvény ugyan nem engedi, hogy magyar föld külföldi tulajdonban legyen, de azért zsebszerződések mindig is léteztek. A vasi agrárkamara felmérést nem készített ezekről, de sok szántó külföldi cégeké, vagy bérlik azt magyaroktól. A haszon így is a magyar államé. A határ menti jelenség magyarázata egyszerű: a magyar gazdák szegények, az osztrákok, szlovének jobb helyzetben vannak, mondta el Imre János, a vasi agrárkamara vezetője.
http://www.szombathely.hu/hu/2+programsavaria/62+hirek/4013+vas+megye+szantoinak+egy+resze+kulfoldi+kezben+van
Magyarországnak alá kell támasztania a földmoratórium meghosszabbítását célzó kérelmét
Az intézkedés szükségességét bizonyító részletes érvekkel alá kell támasztania Magyarországnak a földmoratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmét ahhoz, hogy az Európai Unió jóváhagyja - hangoztatta szerdán Brüsszelben a testület egyik szóvivője.
Roger Waite az MTI-nek nyilatkozva megerősítette, hogy az országnak a csatlakozási szerződés rendelkezései alapján jogában áll kérelmeznie a 2011 április 30-án lejáró földmoratórium meghosszabbítását további három évvel.
A bizottság mindazonáltal tüzetesen megvizsgálja a magyar kérést, amint kézhez vette azt - szögezte le. Brüsszel egyebek között annak igazolását várja, hogy a meghosszabbítás elmaradása súlyos zavarokat okozhat az ágazatban.
Egyelőre nem érkezett meg a magyar beadvány, és más tagországtól sem kaptak hivatalosan hasonló jellegű kérést - jelezte a szóvivő.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán jelentette be, hogy a kormány elfogadta azt a részletes indoklást, amelynek alapján Magyarország kéri moratórium kitolását. A miniszter Magyarország legfontosabb érveként említette, hogy Magyarországon a földárak nem érik el a nyugat-európai szintet, azoknak fele-harmada a belföldi földár.
Waite felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság szívesebben veszi a tartós, hosszú távú megoldások keresését, mint pusztán ideiglenes lépések hosszabbítgatását. Emlékeztetett arra, hogy a végrehajtó testület már az uniós agrárreformok tavalyelőtti felülvizsgálatakor kérte az érintett tagállamokat: a moratóriumból még hátralévő időben igyekezzenek felkészülni annak végére, és mozdítsanak elő olyan intézkedéseket, amelyek az ágazat tartós fejlődését teszik lehetővé.
Úgy vélte, a földvásárlás tilalmán kívül a tagországok rendelkezésére állnak az uniós joggal összeillő más lehetőségek is.
A szóvivő kifejtette még: a bizottság meglátása szerint a külföldi jelenlét a tagországok agrárszektorában hozzájárul a vidék és a mezőgazdaság kiegyensúlyozott, arányos fejlesztéséhez.
Más EU-források azt mondták az MTI-nek, hogy a bizottságot aggasztja az a tény, hogy a mezőgazdaság területén az elmúlt években csökkent a Magyarországra érkező külföldi befektetés. Ennek a szempontnak szerepe lehet a magyar kérés elbírálásakor. mti
http://www.agrarhirek.hu/europai_unio/7671.html
Vita az MVH-t érintő kormányzati átszervezési tervekről
Veszélyezteti az idei uniós agrártámogatások jövő év eleji teljes kifizetését, hogy a kormány egy készülő szabályozás szerint a megyei kormányhivatalokba kívánja integrálni a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) – jelentett ki Gőgös Zoltán (MSZP) a mezőgazdasági bizottság mai ülésén. Szerinte a testületnek közös nyilatkozatot kellett volna megfogalmaznia az átszervezési szándékok ellen, de a bizottság nem vette napirendre az ügy tárgyalását. A téma az alkotmányügyi bizottságra tartozik – jelentett ki Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke.
Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha a kormány – miként a jelenlegi tervekben szerepel – a megyei szintű közigazgatási kormányzati egységekbe integrálja az MVH-t – szögezte le Gőgös Zoltán. Hozzátette: ez több uniós jogszabályt sértene, megszüntetné a hivatal elvárt függetlenségét más kormányzati szervektől és olyan brüsszeli reakciót válthatna ki, amely már az idei EU-s agrártámogatások jövő év elejei teljes kifizetését is veszélyeztetné. (Szakértők szerint a fő gondot az okozná, hogy az átszervezés megváltoztatná az MVH jelenlegi státusát, így újabb hosszadalmas uniós akkreditációt tenne szükségessé, amelynek befejeződéséig le kellene állítani a kifizetéseket).
Gőgös Zoltán szerint a kormány terveivel a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sem ért egyet, ezért a mezőgazdasági bizottságnak közös nyilatkozatban kellett volna politikai támogatást nyújtania a tárcának. A testület azonban nem vette napirendre az ügy tárgyalását. Mivel közigazgatási strukturális kérdésről van szó, a téma a közigazgatási és igazságügyi minisztériumra, illetve a parlament alkotmányügyi bizottságára tartozik – reagált Font Sándor.
Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem jelent meg kormányrendelet az agrárgazdasági háttérintézmények besorolásáról. A kormány időben szeretné lehívni az uniós agrártámogatásokat és tisztában van az MVH akkreditációs kérdéseivel – tette hozzá.
http://agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/1272-vita-az-mvh-t-erint-kormanyzati-atszervezesi-tervekrl
MÁSZ-állásfoglalás a felfüggesztett támogatásról
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) sajnálattal értesült arról, hogy a tenyésztés-szervezési támogatások idei költségvetési előirányzata idő előtt kiürült; ez ugyanis nehéz helyzetbe hozza az évek óta kevés kormányzati figyelmet, illetve segítséget kapó tenyésztő szervezeteket - tartalmazza a MÁSZ állásfoglalása.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott dokumentum szerint ez a döntés az államilag elismert magyar tenyésztő szervezetek számára azt jelenti, hogy az a szervezet, amely még az idén nem adott be támogatási kérelmet, annak szubvenció nélkül kell túlélni ezt az évet. De a többi szervezet is nehéz helyzetben van, hiszen az eddig beadott kérelmük alapján kifizetett támogatás csak az eddig elvégzett munkájuk során felmerült költségeik részbeni fedezetére elegendő.
A tenyésztés-szervezési támogatás a magyar tenyészállat-előállítás egyetlen támogatási formája, amelynek összege az elmúlt 6 évben több mind harmadával csökkent. Ezzel a támogatási formával minden versenytársnak számító uniós tagállam segíti tenyésztő szervezeteit a nemzeti tenyészállat-előállítás fenntartása és fejlesztése érdekében.
Ahhoz, hogy a magyar állattenyésztés versenyképes maradjon és a keleti országok felől jelentős keresletének kielégítésére esélye legyen, a tenyésztési támogatásokra tartósan - legalább 5-6 éven keresztül - 1 milliárd forint nagyságrendben lenne szükség forrásra a költségvetésben erre a célra - szögezi le a MÁSZ.
A hivatalban lévő kormány célként fogalmazta meg - jelzi a MÁSZ - a nemzeti értékek védelmét, a magyar állattenyésztés leépülésének megállítását, ezen keresztül a magyar munkahelyek megtartását és újak teremtését. A tenyészállat előállítás kifejezetten munkaerő igényes ágazat, amely jelenleg több mint 5.000 családnak biztosít megélhetést. Továbbá annak a sok ezer árutermelő állattartónak is munkát ad, akik magyar tenyészállatokkal végzik a termelésüket.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége bízik abban, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-es költségvetésébe az idén elvégzett, de ki nem fizetett, és a jövő évben elvégzendő feladatokra legalább 1 milliárd forint támogatási előirányzatot biztosít a kormány - tartalmazza a MÁSZ állásfoglalása.
A tenyésztésszervezési feladatok támogatása forrását képező „Állattenyésztési feladatok támogatása" fejezeti kezelésű előirányzat kerete a 2010. július 15-én benyújtott igény jóváhagyásával kimerült - derült ki szerdán a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (VM) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján közzétett közleményéből.
A tenyésztésszervezési feladatok támogatásához biztosított 2010. évi forrás kimerülése következtében az MVH-hoz 2010. július 15-ét követően benyújtott kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.
Állattenyésztési feladatok támogatására 2010-ben 750 millió forint volt előirányozva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) költségvetésének nemzeti támogatási részében, 30 millió forinttal kevesebb, mint 2009-ben.
http://www.agrarhirek.hu/gyakorlat/7672.html
Függőségben a hazai piac
Az utóbbi években a mezőgazdasági gépek értékesítése – a támogatásoknak köszönhetően – rekordszintet ért el Magyarországon. Egy, az Agrárgazdasági Kutató Intézetben készült tanulmány szerint „az elmúlt tíz évben mintegy 800 milliárd forint értékű mezőgazdasági gép került a termelőkhöz. A magyar mezőgazdaságban tavaly, amikor új mezőgazdasági gépekre 25 százalékos támogatás volt kapható, 135 milliárd forintot meghaladó gépberuházás valósult meg.
Abban az évben alkatrészekre is jelentős összeget, 27 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók. E számok ellenére kijelenthető, hogy az új mezőgazdasági gépberuházások szempontjából kedvező 2008-as év után 2009 elejére jelentősen visszaesett a magyar géppiac. Több külső, kedvezőtlen körülmény is csökkentette a támogatások kifutása miatt egyébként is alacsony beruházási kedvet. A tavaly júniusban, nagy hirtelenjében meghirdetett pályázati lehetőség aztán alaposan felrázta a hazai mezőgazdasági termelőket – és tegyük hozzá a kereskedőket is –, nagymértékben hozzájárulva a magyar mezőgazdaság műszaki fejlesztéséhez. Az új gépekre kiírt mezőgazdasági géptámogatásnak kö szönhetően 2009-ben végül is jó évet zárt a magyar mezőgéppiac, a gépberuházások értéke elérte a 136 milliárd forintot. Traktorokból 2008- ban 3261 talált gazdára, tavaly pedig 3045 darabot értékesítettek. Tavaly 22 százalékkal nőtt a gabonakombájnok értékesítése, 2008-ban 412, 2009-ben pedig 91-gyel többet, 503-at adtak el a hazai kereskedők.” Az elemzés – a támogatási lehetőségek szűkülésével 2010-re csökkenő keresletet prognosztizált, az értékesítést tekintve nem tartotta kizártnak az 50 százalékosnál nagyobb visszaesést, valamint növekvő használtgép, illetve javítási-karbantartási szolgáltatások iránti keresletet vetített előre. A tanulmány – szakemberek véleményére alapozva – a gépértékesítés mértékét a 2004-es szinten várta 2010-ben. Úgy tűnik azonban, még az akkor igen pesszimistának tűnő prognózis is túlértékelte a piacot. Milyen adatok jellemzik 2010 első hat hónapját? – kérdeztük Harsányi Zsolttól, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetőjétől.
– Tavaly 2000 nyugati traktor fogyott itthon, idén, az első félévben 213, s az 503 kombájnnal szemben 35 talált gazdára, hogy pontosak legyünk, ennyit számláztak ki. A legkevésbé a teleszkópos rakodók forgalma csökkent, bár abból is alig több mint 50 darab fogyott. 2010 első félévében a kombájnpiac tehát 10 százalék alá esett vissza a tavalyi évhez képest, a traktorértékesítés pedig 10 százaléka a 2009. évinek. Ez pedig azt mutatja, hogy a magyar mezőgéppiac mennyire támogatásfüggő. Ezzel együtt úgy gondolom, továbbra is szükség lesz új gépekre, az idén ugyanis fajlagosan sokkal többet használták a meglévőket, ráadásul a rossz időjárás miatt olyan helyekre is be kellett menni velük, ami komoly próbatételt jelentett. Ez egyértelműen látszik az alkatrész- forgalmon, időarányosan sokkal több fogyott, mint az elmúlt években, a gépeket többet kellett javítani.
– Ilyen körülmények között hogyan tudják tervezni a jövőt? A nemzetközi sajtótájékoztatóval egyidőben Önök éppen a következő évi igényekről tárgyaltak Harsewinkelben. Mit mondtak, mennyi gépre lesz várhatóan szükség?
– Azt jeleztük, hogy – hála Istennek -– még nem tudjuk, mekkora igény lesz Magyarországon. Azt is tudomásul kell azonban venni, hogy Nyugat- Európa úgy működik, mint a régi szocialista rendszer, 3–5 éves terveket dolgoznak ki, próbálnak hosszú távra, előre tervezni, ami aztán vagy bejön vagy nem. De bármennyi gép is fogyjon itthon, azt mindenképpen elvárják, hogy tartsuk a piaci részesedésünket. Azt elfogadják, ha kisebb a piac, de azt nem, hogy egyáltalán nincs.
– Többé kevésbe ismerjük a piacszűküléshez vezető okokat. Az ágazat jövedelmezősége, a támogatás hiánya, a hitelekhez való hozzáférés nehézségei...
– Mindez együtt vezetett ide. Azért azt is látni kell, hogy az elmúlt években tapasztalható nagy vásárlási láz telítette a piacot. Akik pedig most vásárolnának, elbizonytalanodtak, nem tudják, ahogy mi sem, lesz-e támogatás. Nem érzik a termelés biztonságát sem, ráadásul természeti csapások sújtják őket. Ha lenne támogatás, vennének új gépet, és abban a pillanatban is, ha biztonságban éreznék magukat. Mert igény van rá.
– Ilyenkor a már említett növekvő alkatrész- és szervizforgalom mellett nagyobb az igény használt gépekre is. Így van ez az idén is?
– Amikor nem fogynak az új gépek, törvényszerűen a használt gépek kerülnek előtérbe. Értékesítésünk ebben a tekintetben is jobb a tavalyinál. Óriási készlettel indultunk, de ma már elmondhatom, hogy ez is az egyik olyan terület, amivel elégedettek lehetünk. Érdekesség, hogy a gumihevederes, összkerékhajtású gépek nyár elején pillanatok alatt elfogytak. Tavasszal még nem tudtuk mi lesz ezekkel, majd hirtelen sorban álltak értük és elvitték az összeset.
– Ezzel együtt nem mondtak le az újgép-értékesítésről sem, immár szokásosnak tekinthető bemutató körutjaikon mintegy házhoz vitték azokat.
– Az idén a 100-300 hektáron gazdálkodókat céloztuk meg annak jegyében, hogy minden igényt ki kell szolgálnunk, és ki is szolgálunk. Ahogy például a CLAAS is ezt teszi, amikor a Tucano sorozat gépeit a kis- és közepes gazdálkodóknak, a most bemutatott Lexion 600 és 700 sorozat gépeit a nagyoknak kínálják. Más méretek, más technika, más tudás, ennek következtében különböző ár jellemzi ezeket a gépeket, a fontos, hogy minden igényt ki tudjanak, ki tudjunk elégíteni. Számomra kicsit elkeserítő, hogy Ukrajnába a legnagyobb teljesítményű gépeket adjuk el tízesével, ott láthatóan tudják, hogy megéri befektetni a mezőgazdaságba.
– Könnyű nekik, nem kell egyeztetniük az unióval, mit támogatnak és mit nem. Ráadásul abból a bizonyos 1300 milliárdból a technológiafejlesztésre fordítható pénz java elfogyott...
– Nem fogyott el, legfeljebb lekötötték, szerintem még mindig van erre fordítható pénz. Ráadásul számos állattartó telepi beruházásra elnyert támogatást soha nem fognak lehívni. Ezeket a pénzeket is fel kellene használni és félek tőle, megint egyik pillanatról a másikra kell elkölteni. Azt pedig, hogy mennyi az így fel nem használt pénz, csak az tudja megmondani, aki látja a számokat. Minél hamarabb tisztázni kellene ezt.
– Egy ilyen első félév után milyen évet zár majd az Axiál?
– Történelmünk egyik leggyászosabb évét, 35 milliárd forgalmat várunk (az Axiál két éve átlépte az 50 milliárdos forgalmat). Az alkatrész, szervizszolgáltatás ugyanúgy megy majd, mint eddig, sőt sokkal jobbak vagyunk, mint tavaly, az újgépeladás pedig attól függően változik, hogy lesz-e támogatás. Jó lenne, ha kimondanánk, mire számíthatnak a gazdák, mert akkor, akinek szüksége van új gépre, nem vár, hanem valamilyen más megoldást keres.
– Pesszimista?
– Az nem, de optimista se lehetek. Ahogy a gazdáknak, nekünk is nagyon fontos lenne tudnunk, hogy merre induljunk el, lesz-e és mire támogatás, vagy szabad piaci viszonyokra készüljünk, mert csak ennek ismeretében tervezhetünk mi is. A magyar ember mindig, minden helyzetből feláll, mi is ezt tesszük. Több mint 100 milliós árvízkárunk volt a miskolci telephelyünkön, mégis azt mondom: fejet magasra és előre! Dolgozni kell és dolgozni is fogunk!
Az igazság középen van
A CLAAS elemzői szerint egyértelműen a világválság az oka az Európai Unió mezőgép-piacán tapasztalható visszaesésnek, amiben nem kis szerepet játszott a 2008–2009-es gabona- túltermelés. Jelenleg azonban több helyen hiány tapasztalható, az árak emelkednek, javul a befektetői hangulat. Ez számukra azt jelenti, hogy Európa mezőgazdasága jó feltételekkel néz 2011 elé. Nem osztják azok véleményét, akik a válság kapcsán végstádiumról beszélnek, de azokkal sem értenek egyet, akik szerint, mint egy fürdőkádban, minden visszatérhet, „visszacsaphat” a válság előtti helyzetbe (fürdőkádeffektus). Ők középen állnak: nem remélnek gyors felállást, de a mezőgazdaságot mindenképpen a jövő ágazatának tekintik.
http://www.magyarmezogazdasaglap.hu/node/390
Az ügyek leállításával képződhet földbázis az nfa-s birtokpolitikai célokra
A folyamatban lévő ügyek leállításával igyekszik mozgósítható területekhez jutni a szeptember elsejével létrejött nemzeti földalapkezelő szervezetnél (nfa) a birtokpolitikai célok megvalósításához a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) – állították az agromonitor.hu-nak ágazati szakértők. Egyes vélemények szerint ez lehet az oka annak, hogy a tulajdonosi jogokat eddig gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. – a VM egyetértésével – a közelmúltban érvénytelenítette az agrár-környezetgazdálkodási (akg) programban érintett állami földekre kiírt haszonbérleti pályázatokat, de számos más napirenden lévő (haszonbérleti) ügy intézését is felfüggesztették. Így a földalapnál lévő lezáratlan érdemi ügyek száma ma már elérheti a 3 ezret is. Információink szerint az MNV arra hivatkozik, hogy a parlamentben nemrég elfogadott, szeptember elsejétől hatályos új nfa-törvény nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket a lezáratlan esetekre, ezért minden ilyet le kellett állítani. A VM későbbre ígért tájékoztatást az ügyben. A mezőgazdasági bizottság ma választ új tagokat az nfa ellenőrző bizottságába.
Gyorsan mozgósítható állami földterületekhez kíván jutni a VM annak érdekében, hogy a szeptember elsejével létrejött földalappal megkezdhesse a családi és a kisgazdaságokra épülő birtokpolitikai célok megvalósítását – vélték ágazati szakértők. Hiába kerül ugyanis át az nfa-hoz az 1,7-1,8 millió hektárnyi állami terület a tulajdonosi jogokat eddig gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, a földek nagy részére korábban megkötött haszonbérleti szerződések vannak érvényben. Ezért az új célokhoz a VM leginkább a folyamatban lévő ügyek felfüggesztésével teremthet szabad földterületeket és – például az akg-programban – költségvetési (uniós) támogatásokat is megtakaríthat a pénzátcsoportosítások előtt álló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP). Így viszont az érintett állami földeket az eddigi bérlők vagy pályázók helyett mások kaphatják majd meg.
Mint ismert, az MNV – a vidékfejlesztési tárca egyetértésével – a közelmúltban érvénytelenítette az agrár-környezetgazdálkodási programban érintett állami területekre tavasszal kiírt pályázatokat, de információink szerint számos más folyamatban lévő ügy (például az időközben lejárt egyéb haszonbérleti szerződések) intézését is felfüggesztette. Az MNV – értesültünk a vagyonkezelőhöz közel álló forrásokból – arra hivatkozva állította le az ügykezelést, hogy a parlamentben nemrég elfogadott új nfa-törvény – amely az előző földalapos jogszabályt hatályon kívül helyezte – nem tartalmazott átmeneti rendelkezéseket a folyamatban lévő esetekre. Ezért – állítja az MNV – azokat az ügyeket fel kellett függeszteni, amelyeket az új nfa-törvény szeptember elsejei hatályba lépésig nem lehetett elintézni. Úgy tudjuk azonban, hogy a vagyonkezelő olyan forgatókönyvet is kidolgozott, amely egy kormányrendelettel oldotta volna meg a helyzetet, de végül nem e verzió valósult meg.
A korábbi nyilatkozatok szerint az MNV tavasszal háromszáz, akg-hez kapcsolódó földhaszonbérleti pályázatot írt ki mintegy 28 ezer hektár állami földterületre. Arról egyelőre nincs információ, hogy az egyéb haszonbérleti megállapodások közül a közelmúltban mennyi járt le. Az agromonitor.hu úgy értesülést, hogy sem az VM, sem az MNV vezető nem jelentek meg a földalap ellenőrző bizottságának (eb) augusztus 30-i ülésén, amelyen az akg-s érvénytelenítések okairól kívánt tájékozódni a testület. (A mezőgazdasági bizottság mai ülésén új eb-tagokat választ). Korábbi vélemények szerint mindenesetre az MNV-VM-döntéssel sérültek a környezetkímélő gazdálkodásra vonatkozó birtokpolitikai előírások az állami földeken. A vidékfejlesztési tárca érdeklődésünkre későbbre ígért választ az ügyben.
http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/1262-az-uegyek-leallitasaval-kepzdhet-azonnali-foeldbazis-az-nfa-s-birtokplotikai-celokra?showall=1
Fiatal gazdák támogatása: 80 kizárás, 42 felvétel
Összesen 80 korábbi nyertes támogatási határozatát vonta vissza a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a fiatal gazdák tavalyi kérelmeinek felülvizsgálata során – közölte Palkovics Péter, az MVH elnöke. Ugyanakkor 42 olyan ügyfél jutott be a támogatottak közé, aki az „első körben” kiesett. A hivatal további 80 igénylés kapcsán folytat „pozitív" felülvizsgálatot: innen további kérelmezők kerülhetnek a támogatásra jogosult fiatal gazdák közé. Október-novemberre derülhet ki, mennyi pénzt milyen jogcímekre lehet átcsoportosítani az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP).
Befejezte az induló fiatal gazdák számára hozott korábbi támogatási döntések felülvizsgálatát az MVH – mondta Palkovics Péter. A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a tavaly biztosított támogatás keretében 2009. szeptember 15. és október 31. között benyújtott 6 164 támogatási kérelemből "első körben" 906-ot hagytak jóvá. A forráshiány miatt elutasított kérelmezők jelentős része a pontozással kapcsolatban tett észrevételt, hiszen a legtöbb esetben ezen múlt a támogatás megítélése. E folyamat során, illetve állampolgári bejelentések nyomán vizsgálták felül a jóváhagyó határozatokat is.
A hivatal összesen 80 visszavonó határozatot adott ki a felülvizsgálat során, ennyi esetben okozott az újrapontozás olyan változást, hogy az érintett fiatal gazdálkodók kiestek a támogatható körből – közölte az MTI-vel az elnök. (Az MVH honlapján viszont 78 kizárás szerepel). Ugyanakkor 42 "első körben kiesett" ügyfél a felülvizsgálat nyomán bekerült a támogatott körbe. A támogatási összeg 90 százalékának igénylésére a támogatásra jogosult ügyfelek 2010. szeptember 6. és november 2. között nyújthatnak be kifizetési kérelmet az MVH megyei kirendeltségeire – hívta fel a figyelmet Palkovics Péter.
Az elnök tájékoztatása szerint jelenleg további 80 támogatási kérelem van "pozitív" felülvizsgálat alatt, ezek közül bekerülhetnek még a támogatotti körbe fiatal gazdálkodók a már bejutott 42 után. A támogatotti körből kiesett gazdálkodók támogatási visszavonása miatt felszabadult forrás újra felhasználható, így további ügyfelek lehetnek jogosultak a támogatásra. Ha nem növekedne a támogatotti irányba átsorolt fiatal gazdálkodók száma, elméletileg körülbelül 400 millió forint támogatási maradvány szabadulhat fel, mivel gazdálkodónként 10 millió forintnyi támogatásról van szó.
A fiatal gazdák támogatására ugyanakkor az idén új támogatási lehetőség már nem nyílik. Két erdészeti jogcím kivételével 2010-ben támogatási lehetőség nem lesz – mondta az elnök. Kifejtette: a folyamatban lévő támogatási jogcímek feldolgozása után derül majd ki, hogy támogatási tengelyenként és jogcímenként mennyi rendelkezésre álló forrás van, és ezekre mennyi a determináció. Ezekre figyelemmel születhet döntés arról, lesz-e szabad forrás és ezeket milyen támogatási jogcímen nyitja meg a Vidékfejlesztési Minisztérium. Amennyiben jut rá forrás, olyan jogcímek megnyitása várható 2011-ben, amelyek nagy igénnyel rendelkező jogcímek voltak, a fiatal gazdák pedig ebben benne vannak. Azt azonban, hogy összesen mennyi pénz lesz majd, és azt mire lehet, illetve kell felhasználni, októberben, de még inkább novemberben lehet majd tisztán látni – hívta fel a figyelmet az MVH elnöke.
http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/1263-fiatal-gazdak-tamogatasa-80-kizaras-42-felvetel?showall=1
Medvegyev: utolérjük a spekulánsokat
Dmitrij Medvegyev orosz elnök elismerte, hogy eltűnt a boltokból a hajdinakása, s a történtek tisztázását, a spekulánsok megbüntetését követelte, s azt ígérte, Oroszországban nem lesz hiány sem húsból, sem tejből, sem cukorból. Az államfő az államtanács elnökségének a Szaratovban tartott, kihelyezett ülésén beszélt.
Medvegyev szerint spekulánsok állnak a mögött, hogy több élelmiszer eltűnt a boltokból vagy megdrágult, és követelte, hogy az ügyészség és a versenyhivatal gondoskodjon azoknak a megbüntetéséről, akik felverik az árakat és tisztességtelen haszonra tesznek szert, legyen szó bárkiről, feldolgozókról, vagy kereskedelmi szervezetekről.
Az elnök a tanácskozás előtt egy boltban érdeklődött az árak felől, s a vásárlóktól azt a választ kapta, hogy nem észleltek drágulást. Valójában azonban folyamatosan drágul egyebek között a liszt és a kenyér, olyannyira, hogy számos régióban az áremelkedés egy hónap alatt több mint 30 százalékot ért el, ami lehetővé teszi a kormánynak, hogy ideiglenesen maximált árakat vezessen be. Az Oroszországban népszerű köretként fogyasztott hajdinakása pedig eltűnt a boltokból, s csak néha bukkan fel, de akkor a néhány hónappal ezelőttihez képest négyszeres áron.
Medvegyev határozottan ígérte, hogy nem lesz hiány sem húsból, sem cukorból, sem tejből, az aszály ugyanis a tejtermelést is jelentősen csökkentette. Felszólította a kormányt és a regionális szerveket, tegyenek róla, hogy alaptalanul ne emelkedjen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ára, és ne tűnjön el a boltokból semmilyen cikk. Mti
http://www.privatbankar.hu/frisshir/hircentrum/medvegyev_utolerjuk_a_spekulansokat_90789
Hátrányban az őstermelők
Bár a lehetőség adott a helyi áruk vásárlására, a kistelepülések iskolai menzái inkább a nagyobb cégektől szerzik be az alapanyagokat. Mikén csak a burgonyát vásárolják helyi termelőtől. Azt mondják, a korábbi, őket sújtó rendelkezések miatt eltűntek a gazdák a térségből.
Az iskolakezdés után teljes gőzzel működnek a menzák az egész megyében. Sok helyütt az egész település ellátását ezek a konyhák oldják meg, így az alapanyagok beszerzése és azok ára húsbavágó a falvak költségvetésében.
Kövesi Józsefné, élelmezésvezető, Mikei Általános Iskola és Óvoda:
- Egy hónapban 4-500 ezer forint érték elfogy, ez attól függ, hogy hány gyerek van nyáron például kevesebb.
A mikei menzán a mai menü korhelyleves volt sajtos pogácsával. Az itteni menzán naponta 100 adag étel készül, az iskolások mellett az ovisok és a szociálisan rászorulók is kapnak belőle. A megfelelő minőségű nyersanyagokra ezért nagyon odafigyelnek, mutatja az élelmezésvezető.
Kövesi Józsefné:
- Mindent rá kell írni, mennyi, mikor vettük tehát ez minden itt van a zöldségesnél.
A megyében a legtöbb helyen állandó beszállítói körrel dolgoznak, nincs ez másként Mikén sem.
Kövesi Józsefné:
- A beszállítóink már több mint 20 éve akik voltak is, rendes szerződésünk van velük, akik tudnak a HACCP rendszerhez elfogadható papírokat adni.
Ma már azonban helyi őstermelőktől is megvásárolható lenne mindez, a korábban kialakult viszonyok azonban nem változnak meg gyorsan.
Kövesi Józsefné:
- Kaposvári cégektől vásárolunk csak a burgonyát vesszük őstermelőtől mert ő tud adni olyan igazolást. Helyi őstermelőtől azért nem tudunk vásárolni, mert nekik is ahhoz mindenféle igazolást kell beszerezni és most már nem éri meg nekik sem.
A kistermelők ahogy a helyi polgármester telefonon elmondta szinte eltűntek a falujából. Az mondják az elmúlt évek megszorításai miatt nem érte meg termelni. Abban bíznak, a változások hatására ők is visszatérhetnek, akkor pedig újra helyi zöldség, gyümölcs kerülhet a somogyi nebulók tányérjába.
http://www.somogytv.hu/cikkek/72282
Gabonapiac - sokat bukhatnak az előrelátó gazdák
Ezekben a napokban negyvennyolc-ötvenötezer forint között mozog az étkezési búza felvásárlási ára, mert nem termett annyi, mint 2009-ben. Ez magasabb a tavalyinál, viszont alacsonyabb az adriai kikötőkben érvényes ötvenhét-ötvenkilencezres árnál - mondja a Felsőszentivánon termelő Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
A kenyérgabona ára magával rántja a takarmánygabonát is. A búzánál negyvenkétezer, a kukoricánál negyvenezer, az árpa esetében harmincötezres árról beszélt a szakember. Ez pedig azt jelenti, hogy a sertés-, vagy a marhatenyésztők néhány hónapon belül emelik a hús átadási árát.
Még lábon van a napraforgó, de már kilencvenötezres árról beszélnek a kereskedők, ami huszonöt-harmincezer forinttal több, mint a tavalyi érték. Vancsura József megjegyezte, hogy sokan huszonhat-huszonnyolcezer forintért előre lekötötték a búzájukat, így ezek a termelők jelentős összegektől estek el.
Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének az elnöke azt mondja, hogy az emelkedő takarmányár miatt hamarabb értékesítik a gazdák a négylábúakat Nyugat-Európában. Ez pillanatnyi túlkínálathoz vezet nemzetközi piacon, mely idehaza is árcsökkenéshez vezethet. A közeljövőben a magyar gazdák miatt húsárnövekedés nem várható.
http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100902/mezogazdasag-buza-magas-felvasarlasi-ar-miatt-nagy-veszeteseg-elore-lek otott-termesen
Putyin: A jövő évi aratásig fennmarad gabona exporttilalom
Az augusztus 15-én életbe lépett gabona-exporttilalom feloldását legkorábban a jövő évi aratás eredménynek ismeretében lehet vizsgálni - jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin miniszterelnök.
A kormányfő Szaratovban beszélt erről, az államtanács elnökségének ülésén, amelyen előtte Dmitrij Medvegyev elnök szólt az élelmiszerpiaci helyzetről.
Putyin hozzátette: ezt azért jelentette be, hogy csillapítsa a piacon mutatkozó idegességet, és a piac minden szereplője számára elősegítse a gazdasági tevékenység stabilitását és előreláthatóságát.
Oroszország augusztus 15-én léptetett életbe tilalmat a gabona exportjára, miután idén az aszály miatt a tavalyi 97 millió tonnánál lényegesen csekélyebb, a derűlátó becslések szerint is legfeljebb 67 millió tonnás termés várható. Augusztus közepén azonban még úgy látszott, hogy a tilalmat már idén év végén feloldhatják.
Tavaly Oroszország több mint 24 millió tonna gabonát exportált, de idén az sem biztos, hogy az új termés és a tartalékok együttesen elegendőek lesznek-e a belső szükséglet fedezésére. Ennek ellenére szakértők szerint csak csekély mennyiségű importra, mintegy 2-2,5 millió tonnára lesz szükség.
A kormányfő arról is beszélt, hogy feltétlenül meg kell szabadítani az egyes régiók élelmiszerpiacát és kereskedelmét a monopóliumoktól. Elmondta, hogy erre minden egyes régiónak programot kellett kidolgoznia szeptember 1-ig, és felszólította a gazdaságfejlesztési minisztériumot és a versenyhivatalt e programok végrehajtásának szigorú ellenőrzésére. Mti
http://inforadio.hu/hirek/kulfold/hir-376756
Az oroszok húzzák fel a búza árát
Chicagóban emelkedett a búza jegyzése, a szakértők szerint pedig a termény további drágulását okozza az orosz miniszterelnöknek az a csütörtöki bejelentése, hogy a jövő évi termés betakarításáig meghosszabbítják az orosz gabonaexport tilalmát.
A chicagói terménytőzsdén (CBOT) a decemberi lejáratú búza vékánkénti (1 véka=36,35 liter) ára 10-1/4 centtel 7,19 dollárra emelkedett csütörtökön délután.
Oroszország augusztus 15-én léptetett hatályba tilalmat a gabona exportjára, miután idén az aszály miatt a tavalyi 97 millió tonnánál lényegesen csekélyebb, a derűlátó becslések szerint is legfeljebb 67 millió tonnás termés várható. Augusztus közepén azonban még úgy látszott, hogy a tilalmat már az év végén feloldhatják.
A világ egyik legnagyobb gabonapiaci szereplője, a kanadai búzatanács piaci elemzőinek a vezetője szerint az orosz döntés a búza árának a további emelkedését okozza. Bruce Burnett szerint az orosz döntés mögött részben az áll, hogy az aszály miatt csökken az őszi búza vetésterülete. A szakértő szerint azonban Oroszország könnyen megteheti, hogy amit nem vetett el ősszel, elveti majd tavasszal. Ezért a szakértő úgy véli, hogy az orosz kiviteli tilalom meghosszabbítása mögött inkább a térség általános hidrológiai helyzetével kapcsolatos aggodalom áll.
Bruce Burnett szerint ha Oroszország 2011 novemberéig fenntartja a kiviteli tilalmat, olyan nagy búzaexportálók nyernek majd ezen, mint az Egyesült Államok, az európai országok, Kanada, Ausztrália és Argentína.
Tavaly Oroszország több mint 24 millió tonna gabonát exportált, de idén az sem biztos, hogy az új termés és a tartalékok együttesen elegendőek lesznek-e a belső szükséglet fedezésére. Ennek ellenére szakértők szerint csak csekély mennyiségű importra, mintegy 2-2,5 millió tonnára lesz szükség. mti
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=342254
Hétmilliárd forint támogatás az erdészeteknek
Összesen mintegy 6.400 darab kérelemre csaknem 7,4 milliárd forint támogatást ítéltek meg öt erdészeti jogcím esetében. A támogatások folyósítását még az idén megkezdik, amelynek forrása a nemzeti és az uniós keretből is biztosított - közölte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).
A jelzett jogcímekre - a mezőgazdasági területek erdősítése, az erdészeti potenciál helyreállítása, az erdőszerkezet-átalakítás, az erdő-környezetvédelmi tevékenység támogatása, továbbá az agrárerdészeti rendszerek létrehozása - a kifizetési kérelmeket az idei területalapú támogatási kérelem részeként kellett benyújtani. Az érintett jogcímek közül tavaly az MVH a mezőgazdasági területek erdősítéséhez és az erdészeti potenciál helyreállításához nyújtandó támogatásokra már 8,37 milliárd forintot fizetett ki. A másik három erdészeti támogatás esetében az idén nyílt először lehetőség kifizetési kérelem benyújtására.
Két további jogcím esetén - a lágy- és fásszárú energiaültetvények telepítése, valamint a gyümölcsültetvények korszerűsítése - szintén meghatározták már a kifizethető támogatási összegeket. Ezek alapján energiaültetvények telepítésére ötvennégymillió forintot, míg gyümölcsültetvények korszerűsítésére több mint négyszáztizenhétmillió forintot fizet a hivatal. A kifizetés forrásai ezen jogcímek esetében is biztosítottak.
http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100902/mezogazdasag-erdogazdalkodas-hetmilliard-forint-tamogatas
Illés: le kell állítani az ésszerűtlen beruházásokat Hévíz térségében
A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint le kell állítani az ésszerűtlen beruházásokat Hévízen és térségében.
Illés Zoltán azt mondta: felmérést készítenek arról, hogy milyen a hévízi tó forrásának hozama, vízminősége és összetétele, felülvizsgálják az újabb vízkivételi engedélyeket, a meglévőket pedig az eddiginél szigorúbban ellenőrzik. A politikus szólt arról is, hogy - véleménye szerint - a Balatonon csökkenteni kell a robbanómotoros hajók használatát, a halászat helyett pedig a horgászatnak kell nagyobb teret engedni a tavon.
http://inforadio.hu/hirek/gazdasag/hir-376752
Aranyárú kukoricától zabosak a gazdák
Dél-Békés jég verte területein égbe szökött a takarmány ára. Felértékelődött az ocsú is. Van, aki „fogyókúrára” fogta az állatait, más intenzív legeltetésbe kezdett. Olyan gazda is akad, aki azon gondolkodik, felhagy az állattenyésztéssel, inkább munkanélküli lesz.
A battonyai Hoffmann Károly 36 fejős tehenet és 35 növendék marhát tart. Míg az előző években maga termelte meg a takarmányt, idén a jég keresztülhúzta a számításait. A búzatáblájáról összesen 14-15 mázsa termést aratott le, azt is harmadosztályú minőségben. Várja nagyon az idei kukoricát.
— Borzasztó árak vannak — mondta elképedve. — A legolcsóbb helyen is négyezer forint mázsája a kukoricának. Egy átlagos évben 2000 forint alatt adtam el, most a duplájáért veszem.
A férfi a kukoricásából tíz hektárt lesilózott, hogy pótolja a takarmányt.
— Kénytelen voltam „fogyókúrára” fogni a marhákat, csak felét kapják a szokásos abraknak. Nem éheznek, zöldet is adok. Hogy visszavettem a takarmányt, ennek az a következménye, hogy kevesebbet tejelnek. Ez nem olyan nagy baj, a tej ára önköltség alatt van.
A 82 éves családi gazdálkodónak nem csak a takarmány miatt fő a feje. A gépeket támogatásból és hitelből vette. Egyelőre fogalma sincs, miből fizeti vissza a tartozást.
A szintén battonyai Kovács János mintegy félszáz sertést tart. Most még. Ugyanis azt fontolgatja, hogy felszámolja az állományát.
— Az árpámat aratás előtt egy héttel verte el a jég. A lucerna befulladt a belvízbe. Egy hektár kukoricám maradt. Az a disznók fél fogára sem elég.
A gazdálkodó 5-6000 forintért jut hozzá mázsánként a kukoricához, elmondása szerint az árpa is 4000 forint felett van. Dél-Békésben már a lucernamag is hiánycikk, a gazdák vadásznak rá, hogy jövőre tudjanak vetni. Minőségtől függően kilónként 5-600-tól 2000 forintba kerül. Kovács János most válaszút előtt áll. — A sertésár alacsony, a takarmány drága. Felénk feldolgozóüzem sincs. Hajlok rá, hogy abbahagyom, elmegyek munkanélkülinek.
Droppa Mihály őstermelő. A battonyai gazda összesen 23 szarvasmarhát nevel, ebből 11 fejőstehén. Eddig ő is megtermelte az állatainak szükséges takarmányt. Neki a szénával van gondja.
— Az első kaszálást az eső, a másodikat a jég vitte el. Az utóbbi két kaszálást behoztuk, de valószínűleg nem lesz elég. Bár a 14,5 hektáros kukoricámat megverte a jég, úgy néz ki, valamennyire kiheverte. Remélem, kukoricát nem kell vennem. Nagyon sokba kerül, mázsánként 5000 forint — erősítette meg ő is az égbe szökött takarmányárat. A 7 hektáros árpáját is elvitte a jég. Korábban a kukoricát árpával, búzával keverve adta a jószágainak. Most tisztán kukoricát kapnak. Droppa Mihály intenzív legeltetésbe is kezdett, hogy a „bespájzolt” szénája megmaradjon télire.
Sokmilliótól esett el a mezőhegyesi Ménesbirtok
A magas takarmányárakra Mezőhegyes polgármesterének is sokat panaszkodnak a gazdák. — A jégverés a piacon árfelhajtó hatást gyakorolt — mondta Csanádi István. — A szakemberek szerint a megmaradt termésen is látszik, hogy sokat szenvedett — folytatta a városvezető, aki azt is elárulta, náluk az ocsú iránt is nagy a kereslet.
A Ménesbirtok Zrt. területének 76 százalékát verte el a jég. A megmaradt termés az állatállományuknak elég. Kun Mihály vezérigazgatótól megtudtuk, a kiesett termést értékesítették volna, de így elestek a bevételtől.
BEOL
http://www.agroline.hu/hir/aranyaru-kukoricatol-zabosak-a-gazdak
Olcsó, mert nem adjuk el, nem adjuk el, mert olcsó
A mai kormányülésen hivatalosan is dönthetnek arról, hogy Magyarország kéri az Európai Uniótól a külföldi állampolgárokra vonatkozó földvásárlási moratórium meghosszabbítását. A Vidékfejlesztési Miniszter szerint jó esélyeink vannak a moratórium meghosszabbítására, ezt ágazati forrásaink is megerősítették. Szerdán az új Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is megkezdi működését. Ha mégsem sikerül elérni a moratórium – egyébként minden párt óhajtotta – meghosszabbítását, ennek a szervezetnek az elővásárlási joga tarthatja távol a külföldieket.
„Ki van zárva, hogy jövő májusban megnyitják a földpiacot a külföldiek előtt” – fogalmazott egy agrártémákban jól értesült, de névtelenséget kérő szakember. Ahhoz, hogy a lejáró vásárlási tilalmat három évvel meghosszabbítsák, első körben legalább két-három erős támogató kell, és ezt a magyar diplomácia az elmúlt hónapokban megszerezte. Úgy tudjuk, négy-öt tagállamnál folyt komolyabb lobbizás.
Az erőfeszítések eredményeként a befolyásos francia agrárminiszter már június elején közölte, hogy támogatja a magyar kezdeményezést. Egy hónappal később a finn agrárminiszter is bejelentette, hogy támogatja a külföldiek magyarországi földvásárlási tilalmának meghosszabbítását. Augusztusban Románia is mellénk állt, ami ezért különösen fontos, mert a korábbi román agrárminiszter az EU jelenlegi mezőgazdasági biztosa.
Legkorábban jövő januárra lehet meg a brüsszeli döntés, ami a vidékfejlesztési miniszter szerint is nekünk kedvezhet. Fazekas Sándor sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy jó eséllyel vágunk neki a moratórium meghosszabbításának.
Miért ne vegyenek?
A ma a kormány elé kerülő dokumentum arra kérdésre próbál ütős érveket felsorakoztatni, hogy miért ne vegyenek a külföldiek magyar földet, ugyanis ezt kérdezik tőlünk Brüsszelben is. A miniszter azt mondta, az egyik legalapvetőbb oka a tilalom meghosszabbításának, hogy a nyugatinál jóval alacsonyabb magyarországi földárak miatt a piacnyitással a fiatal magyar gazdálkodók kerülnének hátrányba. A nyugati tőkeerős befektetők könnyűszerrel jutnának földekhez olyan áron, amiről otthon nem is álmodhatnak.
Úgy tudjuk, egy ehhez kapcsolódó másik érv, hogy az egyébként is alacsony földárak a válság miatt most még lejjebb csúsztak, ezért most különösen rosszul jönne a piacnyitás. Egy harmadik kormányzai érv arra épül, hogy mivel a magyar gazdák támogatása 2013-ig kevesebb, mint a régebbi uniós országokban, így megtakarításuk is kevesebb van, hiszen az agrárium jövedelmezősége nem éri el a nyugati szintet. Emiatt kisebb eséllyel jutnának földhöz, mint a nyugatiak, ami tovább növelné leszakadásukat.
A Bajnai-kormány kezdte a lobbizást
A kérelmet még az előző kormány nyújtotta be Brüsszelnek április 8-án. Az Európai Bizottság jelezte, hogy a dokumentumot megkapta, de már akkor kérte, hogy az új kormány ezt a szándékot a választások után erősítse meg. Az új kormány az előző kabinet érveit újakkal egészítette ki, a kibővített szakmai anyagot múlt pénteken zárták le.
A földárakban tényleg óriási a különbség. Magyarországon egy hektár föld – ez százszor száz méter, azaz tízezer négyzetméter – általában ötszázezer és egymillió forint között mozog, Ausztriában ennek tízszeresét, öt-tízmilliót is kérnek egyetlen hektárért.
Az uniós csatlakozásunk, 2004 előtt még nagyobbak voltak a különbségek, ez volt az oka, hogy sikerült kiharcolni a 2011 április végéig tartó földvásárlási moratóriumot. A kiküzdött hétéves periódus azonban nem volt elég a felzárkózáshoz, nem alakult ki a magyar mezőgazdaságban tőkeerős kis- és középvállalati szektor. A parlamenti pártok agrárprogramjában ezért kivétel nélkül alapelemmé vált a vásárlási tilalom hároméves meghosszabbítása.
A kormány az esetleges kudarcra is készült. Ha a piacnyitás elhalasztásának kilobbizása mégsem járna sikerrel, az új földtörvény tesz majd keresztbe a spekulatív célú felvásárlásoknak. A törvény kimondja, hogy minden egyes hektár termőföld eladásánál az államot illeti az elővásárlás joga. A várakozások szerint így ki lehet szűrni majd azokat, akik spekulatív céllal vennék a földeket.
Földalap pénz nélkül
A Nemzeti Földalap (NFA) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) ma kerül vissza a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá, az MNV-nek a földeket november elsejéig kell átadnia. Az NFA vezetőjét [1] a miniszter kedd délelőtt mutatta be.
Mátol hatályos az új földtörvény is, ez elővásárlási jogot biztosít az államnak. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonosok elsőként az alapnak kell felajánlják eladandó földjüket, és az a helyben kialakult piaci árat fizeti. Az alap földvásárlásokra fordítható pénze csupán nyolc-tízmilliárd forint. Ez nem túl sok, de a tárca várakozásai szerint csupán néhány ezer hektár föld cserélhet gazdát egy évben, tehát elegendő lesz.
Csődöket jósolnak a vállalkozók
A társas vállalkozásoknak nemcsak az elővásárlási, hanem a bérleti sorrend megváltoztatása is gondot okozhat. A földtörvény szerint a cégek az utolsó helyre kerültek az állami termőföldek lehetséges bérlőinek sorában. A vállalkozások félnek, hogy a bérleti szerződések lejártával elfogynak a társaságok által művelhető területek, hiszen elsőként az állam, majd a helyi lakosok lesznek jogosultak a bérlésre. Ez a cégek szerint csődhullámot eredményezhet.
A törvény készítői azt mondják, hogy a vállalkozásoknak nincs mitől tartaniuk, hiszen magántulajdonban lévő földeket a jövőben is korlátozások nélkül bérelhetnek.
Az állam a felvásárolt földeket megpróbálja hasznosítani, hogy az alapnak ne csak kiadásai, hanem bevételei is legyenek. A még nem végleges tervek szerint ezekből újabb és újabb felvásárlásokat lehet majd finanszírozni.
A bérlők egy része piaci áron kapná meg a területeket, azonban egyes társadalmi csoportok, például a fiatal, többgyermekes párok ingyen juthatnak akár ötven hektáros földekhez, ha gazdálkodni szeretnének. Ezek a tartós bérletek ráadásul adó- és illetékmentesen örökölhetők lennének.
Kaotikus birtokviszonyok
A Nemzeti Földalap körülbelül 1,7–1,8 millió hektár földet kezel, ami Magyarország összes földterületének közel ötöde. Az állam kezében lévő földek becslések szerint hatszázmilliárd forintot érnek, azonban a pontos érték a zavaros nyilvántartások miatt ismeretlen.
A szaktárca még megbecsülni sem tudja, hogy mekkora a hasznosítatlan, parlagon heverő földek aránya, mondta Sebestyén Róbert, az NFA új elnöke. Szerinte akkor lehet majd tisztán látni, ha az új földalap megkapja az MNV-től a vagyonkatasztert, illetve ha a megkapott adatokat összeveti a Földügyi Hatóság adataival.
Az NFA vezetője azt ígéri, hogy a korábban kötött haszonbérleti szerződéseket felülvizsgálják, és a jövőben csak nyilvános pályáztatással lehet terülthez jutni. A használhatatlan nyilvántartások miatt jelenleg azt sem lehet pontosan tudni, hogy ki, mennyi ideig és mennyi pénzért bérel területet az államtól.
Brüsszelnél pattog
A kormány szerdai ülésén elfogadta azt a részletes indoklást [2] , amelynek alapján Magyarország kéri az Európai Uniótól, hogy a 2011. április 30-án lejáró földmoratóriumot további három évvel hosszabbítsák meg - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón.
A vidékfejlesztési tárca irányítója Magyarország legfontosabb érveként említette a külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítására, hogy Magyarországon a földárak nem érik el a nyugat-európai szintet, azoknak fele-harmada a belföldi földár.
Index/
http://www.agroline.hu/hir/olcso-mert-nem-adjuk-el-nem-adjuk-el-mert-olcso
Belépjek? Kinn maradjak?
A magyar agrárgazdaság egyik rákfenéjének a szövetkezés és az összefogás hiányát tartják. Hiába, a parasztemberek nehezen felejtik az erőszakos szövetkezetesítést. Pedig az alkuerő együttesen sokkal jobb, mint külön-külön. Lassanként azért alakulnak a különféle együttműködések, a Mátravidéki Termelői Csoport éves forgalma például megközelíti a 4 milliárd forintot.
Hogy mi ösztönzi a tagokat arra, hogy belépjenek ebbe a termelői csoportba? Erről elsőkén az egyik legilletékesebbet, a jászapáti Mátravidéki Termelői Csoport ügyvezető igazgatóját, Tajthy Józsefet kérdeztük.
- A belépés motivációja mindenképpen a „hogyan járok jobban?” kérdésre való válasz, hiszen a termelői csoport létrehozásának a mozgatórugója az összefogáson alapszik. A gazdálkodók mára megtanulták a Mátravidéki Gabona és a Mátravidéki Olajosmag Termelői Csoport nevét. Tudnak a létezésünkről, mert megkönnyítjük tagjaink értékesítését. A gabonapiaci körkép nagyon beszédes, hiszen induláskor az előszerződésben lekötött 25-26-28 ezer forintos árakhoz képest jelenleg dupláján vannak a gabonaárak. A legjobb minőségű gabonákért már 50 ezer forint feletti vevők is jelentkeznek.
- A termelői csoport nonprofit szervezet, valamiből azonban élni kell?
- Köztudott, hogy az európai uniós normák alapján a termelői csoportokat vegyes finanszírozásban, tehát a nemzeti kiegészítő támogatással együtt a brüsszeli büdzsé támogatja. Részben ebből élünk, részben pedig a tagok működési költséghez történő hozzájárulásából, amely a termelői csoportjaink esetében az input beszerzésnél nulla, értékesítésnél pedig a rajtunk keresztül folyó forgalom 1 százaléka. A piacon így együtt az érdekérvényesítő képesség mindig könnyebb, mint külön-külön.
- A mezőgazdaságban minden esztendő más, és ez benne a szép. Milyen volt az idei?
- Ismét egy belvizes évünk van, mégpedig sokkal nagyobb belvizekkel, mint eddig bármikor. Sajnos, ez a terméseredményeken, és helyenként a minőségen is meglátszik – mondja Kiss János, a jászberényi Agro-Lehel Kft. ügyvezető igazgatója. - Tagjai vagyunk a Mátra Mag Szövetkezetnek, és rajtuk keresztül történik a terményeink értékesítése, vagy legalábbis egy részének az értékesítése. Ez mindenképpen segítséget jelent, mert nagyobb rátekintésük van a piacokra, másrészt tagjai között bizonyos mértékben teríteni tudják a terményeket, például a mi esetünkben a megtermelt búzavetőmagot.
- Repcét is termeltek az idén és fedezeti vásárlásra kényszerültek, tehát a szerződés szerint meg nem termett magot a piacról kellett megvásárolniuk.
- Sajnos ez a helyzet. Az utóbbi években a felvásárló, illetve a feldolgozó cégek már nem termeltetési szerződést kötnek, hanem felvásárlási szerződést. Ez azt jelenti, ha nem terem meg az a mennyiség, akkor a piacról kell megvásárolnia a termelőnek, hogy eleget tehessen a szerződésnek. A terméskiesés miatt ebben az évben velünk is ez történt.
http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/belepjek_kinn_maradjak
Újabb génmódosított burgonya engedélyezését kérelmezte a BASF
Egy újabb génmódosított burgonyafajtára kért engedélyt a BASF az Európai Uniótól, hat hónappal azt követően, hogy Amflora burgonyafajtája megkapta a forgalmazási engedélyt.
"Hétfőn nyújtottuk be a kérelmet Brüsszelnek új keményítő nyersanyag burgonyafajtánk, az Amadea engedélyezésére" - írta közleményében Juergen Hambrecht, a BASF elnöke.
A szükséges engedélyek megszerzését követően a BASF 2013-ra, vagy 2014-re tervezi megkezdeni "magas hozamú keményítő burgonyaként" az Amadea kereskedelmi értékesítését.
Az EU-Bizottság az idén márciusban engedélyezte az Amflora burgonyafajta forgalmazását.
A BASF dolgozik egy olyan burgonyafajta kifejlesztésén is, amelyik képes ellenállni a 19 század közepén az írországi burgonyatermést megsemmisítő burgonyavésznek.
A Fortuna nevet viselő fajta lesz a BASF első emberi fogyasztásra alkalmas génmódosított burgonyafajtája. Az új fajtára 2011 közepén készül benyújtani az engedélyezési kérelmet a BASF. Mti
http://www.agrarhirek.hu/elelmiszer-biztonsag/7649.html