Tájékoztatót tartottak az energianádról

Magyarországon jelenleg csak 500 hektáron termelnek energianádat, de a Magyar Agrárkamara szerint az erőművek nagy mennyiségben fogadnák tüzelőanyagként, és más hasznosítása is lehetséges.

Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Agrárkamara rendezvényén tartottak tájékoztatót a falugazdászok és az érdeklődők számára az energianád-termesztésről.

Kun Mihály, a Magyar Agrárkamara ügyvezető elnöke rámutatott: a piaci igényeket és az éghajlati változásokat is figyelembe véve a hagyományos kultúrák mellé újakat is fel kell sorakoztatniuk a gazdáknak.

Alkalmas növény például az energianád, amely a gyengébb talajokon is megél, és más kultúrnövényeknél kevésbé érzékeny az elemi csapásokra, amelyek az idén kiemelkedő mértékben sújtották a vetéseket. Az energianádat kórokozó és kártevő nem támadja meg, a nagyvad sem eszi.

Az energianádat az erőművek nagy mennyiségben fogadnák, mivel a növény jó hatásfokkal égethető, szén-dioxid-kibocsátása kisebb, mint a többi biomassza-féleségé. Az energianád az erőművi és a háztartási fűtőanyagként hasznosítás mellett papíralapanyagnak, almozásra és nádfonatok készítésére is alkalmas.

A BioWatt kutatási konzorcium szakemberei arról számoltak be, hogy a magyar agrárkörnyezetben is alkalmazható termesztéstechnológiát dolgoztak ki.

Percze Attila, a Szent István Egyetem kutatója ismertette, hogy az energianádnak évi 500-600 milliméter a csapadékigénye, de az időszakos vízborítást is elviseli. Az ültetvény vegyszeres növényvédelmére csak az első két évben van szükség. Három évvel a telepítés után pedig hektáronként már 15-25 tonna energianád betakarítása is lehetséges, mintegy húsz éven keresztül.

Az energianád mellett szól az is, hogy aratása december és március közé esik, így más munkák csúcsidejével nem ütközik, ráadásul a gabona-betakarítás gépei alkalmasak a begyűjtésére. Piaci árak a szervezett felvásárlás és a logisztika hiánya, valamint a kicsi, szétszórt termőterületek miatt egyelőre nem határozhatók meg. (MTI)

http://zoldtech.hu/cikkek/20100901-energianad/

Az ősszel dönthet az unió a magyar földmoratórium meghosszabbításáról

Elfogadta a kormány ma azt a részletes indoklást, amelynek alapján Magyarország kéri az Európai Uniótól, hogy a külföldiek földvásárlását tiltó, 2011. április 30-án lejáró földmoratóriumot további három évvel hosszabbítsák meg - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Legfontosabb érveként említette, hogy Magyarországon a földárak nem érik el a nyugat-európai szintet, azoknak felér-harmadát teszik ki. Az unió még ez év őszén dönthet a moratórium ügyében – vélte a miniszter.

Fazekas Sándor utalt arra is, hogy a kérés megfogalmazását megelőzően számos tárgyalást folytatott az ügyben kompetens külföldi szakpolitikusokkal, köztük az unió illetékes főbiztosával is. Megemlítette: a magyar törekvéseket támogatja Franciaország, Lengyelország, Románia, Bulgária, valamint a V4-országok is.
A miniszter aláhúzta: a magyar termőföld tulajdonának kérdésköre mindenkit érint, függetlenül attól, hogy kapcsolatban van-e a mezőgazdasággal vagy sem, ezért az nemzeti ügy. Nem volna jó, ha a magyar termőföld tulajdona körül spekulatív ügyletek is felbukkannának, és a földmoratórium meghosszabbítása ezt a lehetőséget is ki kívánja zárni. Ezért Magyarország szeretné, ha a külföldiek földvásárlási tilalmát meghosszabbítanák 2014. április 30-áig.

Annak érdekében, hogy a magyar termőföld hosszú távon a magyar gazdálkodók érdekeit szolgálhassa, új birtokpolitikai koncepciót kíván létrehozni a kormányzat, amely a húsz évre tervezett agrárprogram részét képezi. Ez határozott irányt jelöl ki a magyar mezőgazdaság számára. E koncepció részeként módosították a földtörvényt a közelmúltban úgy, hogy az államot minden földügylet során elővásárlási jog illesse meg. A nemzeti földalapkezelő szervezet, amely szerdán kezdte meg működését, szintén az új birtokpolitikai célok megvalósítását szolgálja. Magyarországon most 1,7-1,8 millió hektár van állami tulajdonban, és az a cél, hogy az állami földeknek is legyen gazdája. Ennek figyelembevételével kívánja a továbbiakban haszonbérbe adni a nemzeti földalap az állami tulajdonban lévő földeket, valamint azt is szem előtt tartja, hogy mindazok a fiatal gazdálkodók, akik a mezőgazdaságból szeretnének megélni, szintén megművelhető földterülethez jussanak. Fazekas Sándor emlékeztetett arra: az állami földek bérbe adásából származó jövedelem - ez évente 8-10 milliárd forint - azt szolgálja, hogy az állam vásárolni tudjon a földpiacon, és annak dinamikus szereplőjévé váljon.
Az MTI kérdésére válaszolva a miniszter közölte, hogy szerinte a magyar földmoratórium kérésének ügyében az unió még ez év őszén dönthet. Kérdésre reagálva a miniszter arról is beszélt, hogy Magyarországon a földforgalom mértéke éves szinten eléri a 150-200 ezer hektárt. A földárak között ugyanakkor jelentős, néha 50, de akár 100 százalékos eltérések is lehetnek, attól függően, hogy az ország mely területén található az adott termőföld.

http://agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/1264-az-sszel-doenthet-az-unio-a-magyar-foeldmoratorium-meghosszabbitasarol?showall=1

Kedvező változások segítik a kkv-k hitel és lízingügyleteit

Szeptember 1-jétől az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) átlagosan kedvezőbb piaci díjakon nyújtja készfizető kezességét a hazai agrárium és vidékfejlesztés területén működő mikro-, kis - és középvállalkozások hitel és lízing ügyleteihez - közölte az alapítvány.

A közlemény szerint a módosítás eredményeként az alapítvány tevékenységének fókuszában lévő, portfóliójának domináns részét kitevő, egymillió és százmillió forint közötti, 0-7 éves futamidejű agrárügyletek piaci díja csökkent legnagyobb mértékben. Forgóeszköz hitel, ötven százalékos kezesség esetén a csökkenés negyvennyolc százalékos, beruházási hiteleknél pedig negyvennégy százalékos.
A díjváltozás főként a nagy összegű, hosszú futamidejű, beruházási célú nem agrár ügyletek esetében okozott kisebb díjnövekedést, ám ezen ügyletek száma elenyésző az AVHGA portfóliójában.
A piaci díjak struktúrájának és mértékének változása nem érinti a bankgarancia és a faktoring ügyletek piaci díját, valamint az általános díjakat. A díjváltozás annak köszönhető, hogy az alapítvány a piaci díj módszertanának módosítására vonatkozó bejelentéssel élt az Európai Bizottságnál, amelyet a testület 2010. július 7-én jóváhagyott. Így a mostanáig érvényes piaci díj átlagban mérséklődött, a díjszámítási metodika egyszerűbbé vált, valamint a támogatástartalom számítás viszonyítási alapja is kedvezőbben alakul, mivel az a piaci díjra épül.
"Azon vállalkozások számára jelent a piaci díj csökkenése komoly segítséget, akik a támogatástartalommal bíró, kedvezményes díj igénybevételére már nem jogosultak. Ők azok a finanszírozási források felkutatásában aktív, egy millió forintnál nagyobb hitelösszegeket felvevő ügyfelek, akik már kimerítették az unió által meghatározott támogatási keretüket különböző állami vagy uniós támogatások igénybevételével" - idézi a közlemény Ulrich Anikót, az alapítvány ügyvezető igazgatóját.

http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100901/kedvezoen-valtoznak-az-agrar-vallalkozasi-hitelgarancia-alapitvany-piac i-dijai

MVH-kirendeltségek: nyolc plusz két változás a helyi vezetésben

Összesen nyolc megyei kirendeltségnél nevezett ki eddig új vezetőt a leváltottak helyére a vidékfejlesztési tárca felügyelete alá tartozó, kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – értesült az agromonitor.hu. Új irányítója van a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Fejér, a Pest, a Hajdú-Bihar, a Heves, a Somogy és a Veszprém megyei szervezetnek. Ugyanakkor Vasban a kiszemelt új vezető egyelőre helyettesként felügyeli a helyi kirendeltséget, Nógrádban pedig átmenetileg megbízott személy irányítja az intézményt. Az MVH eredetileg tizenegy helyen tervezett cserét, de Bács-Kiskun megyében végül nem váltotta le a vezetőt.

A tizenkilenc kirendeltség közül eddig nyolc megyében fejezte be a közelmúltban megkezdett vezetőváltást az MVH – tudta meg az agromonitor.hu. Baranyában Szieberth Mihály, Borsod-Abaúj-Zemplénben Koleszár Gábor, Fejérben Bögyös Zsolt, Pestben Halmi Tibor, Hajdú-Biharban Klepács Györgyi, Hevesben Simon Attila, Somogyban Gombos Sándor, Veszprémben pedig Czappány Rita került a kirendeltség élére.
Az MVH Vasban és Nógrádban is leváltotta a vezetőket, így összesen tíz helyi szervezet élén hajt(ott) végre cserét. Két utóbbi megyében ugyanakkor még nem zárta le a váltást: a kirendeltséget Vasban a kiszemelt új vezető, Horváth Tibor egyelőre helyettesként felügyeli, míg Nógrádban átmenetileg megbízott személy irányítja az intézményt. Mint ismert, az MVH vezetése eredetileg tizenegy megyében helyezett kilátásba leváltásokat, de a Bács-Kiskun megyei vezető, Hajdú Sándor végül a helyén maradhatott.

http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/1250-mvh-kirendeltsegek-nyolc-plusz-ket-valtozas-a-helyi-vezetesben

Nincs több pénze állattenyésztésre az államnak

A tenyésztésszervezési feladatok támogatása forrását képező „Állattenyésztési feladatok támogatása" fejezeti kezelésű előirányzat kerete a 2010. július 15-én benyújtott igény jóváhagyásával kimerült - derül ki a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (VM) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján közzétett közleményéből.

A tenyésztésszervezési feladatok támogatásához biztosított 2010. évi forrás kimerülése következtében az MVH-hoz 2010. július 15-ét követően benyújtott kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítják. Az érdemi vizsgálat nélkül elutasított támogatási kérelmek további sorsáról az állattenyésztési feladatok támogatása igénybevételének feltételeit meghatározó szabályok fognak rendelkezni.

Állattenyésztési feladatok támogatására 2010-ben 750 millió forint volt előirányozva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) költségvetésének nemzeti támogatási részében, 30 millió forinttal kevesebb, mint 2009-ben.

Az állattenyésztési feladatok támogatása jogcím alapvető célja a magyarországi tenyésztésszervezési, tenyésztői, genetikai fejlesztő munka elősegítése. Az európai uniós elveknek megfelelő támogatások a bel- és külpiaci versenyképesség megőrzéséhez, a tenyészállat-állomány genetikai minőségének fenntartásához és javításához járulnak hozzá, valamint a tenyésztésszervezési feladatok ellátását, a törzskönyvezést, a teljesítményvizsgálatot és tenyészérték megállapítást segítik elő. mti

http://www.privatbankar.hu/frisshir/hircentrum/nincs_tobb_penze_allattenyesztesre_az_allamnak_90744

Befejezték a fiatal gazdák támogatási felülvizsgálatát

Befejezte az induló fiatal gazdák számára hozott támogatási döntések felülvizsgálatát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) - mondta Palkovics Péter, az MVH elnöke szerdán.

Palkovics Péter kifejtette: a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009-ben biztosított támogatás keretében 2009. szeptember 15. és október 31. között benyújtott 6.164 támogatási kérelemből "első körben" 906-ot hagytak jóvá.
A hivatalhoz érkezett panaszokat minden esetben kivizsgálták. A forráshiány miatt elutasított kérelmezők jelentős része a pontozással kapcsolatban tett észrevételt, hiszen a legtöbb esetben ezen múlt a támogatás megítélése. E folyamat során, illetve állampolgári bejelentések nyomán vizsgálták felül a jóváhagyó határozatokat is.
A hivatal összesen 80 visszavonó határozatot adott ki a felülvizsgálat során, ennyi esetben okozott az újrapontozás olyan változást, hogy az érintett fiatal gazdálkodók kiestek a támogatható körből. Ugyanakkor összesen 42 "első körben kiesett" ügyfél a felülvizsgálat nyomán bekerült a támogatott körbe - hívta fel a figyelmet az MVH elnöke.
A támogatási összeg 90 százalékának igénylésére a támogatásra jogosult ügyfelek 2010. szeptember 6. és november 2. között nyújthatnak be kifizetési kérelmet az MVH megyei kirendeltségeire.
Palkovics Péter kitért arra is, hogy jelenleg további 80 olyan támogatási kérelem van "pozitív" felülvizsgálat alatt - tehát a támogatotti körből történő további kikerüléstől nem kell tartani -, ezek közül bekerülhetnek még a támogatotti körbe fiatal gazdálkodók, a már bejutott 42 után.
A támogatotti körből kiesett gazdálkodók támogatási visszavonása által felszabadult forrás újra felhasználható, amivel további ügyfelek lehetnek jogosultak a támogatásra. Amennyiben tehát nem növekedne a jelenleg 42 pozitív, azaz támogatotti irányba átsorolt fiatal gazdálkodók száma - mivel gazdálkodónként 10 millió forint támogatásról van szó -, elméletileg körülbelül 400 millió forint támogatási maradvány szabadulhat fel.
Ezen a jogcímen azonban az idén támogatási lehetőség már nem nyílik. Két erdészeti jogcím kivételével 2010-ben támogatási lehetőség nem lesz - mondta az elnök.
Kifejtette: a folyamatban lévő támogatási jogcímek feldolgozása után derül majd ki, hogy támogatási tengelyenként és jogcímenként mennyi rendelkezésre álló forrás van, és ezekre mennyi a determináció. Ezekre figyelemmel születhet döntés arról, lesz-e szabad forrás, és az esetleg rendelkezésre álló szabad forrásokat milyen támogatási jogcímen nyitja meg a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Amennyiben jut rá forrás, olyan jogcímek megnyitása várható 2011-ben, amelyek nagy igénnyel rendelkező jogcímek voltak, a fiatal gazdák pedig ebben benne vannak. Azt azonban, hogy összesen mennyi pénz lesz majd, és azt mire lehet illetve kell felhasználni, októberben, de még inkább novemberben lehet majd tisztán látni - hívta fel a figyelmet az MVH elnöke.

MTI

http://www.echotv.hu/gazdasag/befejeztek_a_fiatal_gazdak_tamogatasi_felulvizsgalatat.html

Több mint hét milliárd forint támogatást kapnak az erdészek

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) öt erdészeti jogcím esetében még az idén megkezdi a támogatások folyósítását.

Összesen mintegy 6400 darab kérelemre csaknem 7,4 milliárd forint kerülhet kifizetésre, melynek forrása nemzeti és uniós keretből is biztosított. A jogcímekre a kifizetési kérelmeket az idei területalapú támogatási kérelem részeként kellett benyújtani.
Az érintett jogcímek közül 2009-ben az MVH a „Mezőgazdasági területek erdősítéséhez” és az „Erdészeti potenciál helyreállításához” nyújtandó támogatásokra 8,37 milliárd forintot fizetett ki. A másik három erdészeti támogatás esetében idén nyílt először lehetőség kifizetési kérelem benyújtására.
Két további jogcím, a lágy-és fás szárú energiaültetvények telepítése valamint a gyümölcsültetvények korszerűsítése kapcsán is meghatározásra kerültek a kifizethető támogatási összegek. Ezek alapján energiaültetvények telepítésére 54 millió forintot, míg gyümölcsültetvények korszerűsítésére több mint 417 millió forintot fizet a hivatal. A kifizetés forrásai ezen jogcímek esetében is biztosítottak.

http://www.agrarhirek.hu/erdogazdalkodas/7655.html

Csökken a világ búzatermelése

A világ búzatermelése és összesített gabonatermelése is az előrejelzésekhez képest rosszabbul alakul az oroszországi szárazság és tűzvész miatt - közölte az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A búzatermelés 5,1 százalékkal, 646 millió tonnára csökkenhet idén a tavalyi 681 millió tonnáról - írja a Bloomberg. A borús kilátások fő oka az oroszországi termeléscsökkenés: a termőföldek 27 százalékát semmisítette meg a szokatlan kánikula és a belföldi árak letörése érdekében az ország az év végéig moratóriumot rendelt el a gabonaexportra.
Ennek ellenére a készletek elegendőnek bizonyulnak - véli a FAO. Az összesített gabonatermelés a tavalyi 2,257 milliárd tonnáról idén feltehetően 2,238 milliárd tonnára esik. Ez egyszázaléknál alacsonyabb csökkenést jelent, azaz túlnyomó részt a kevesebb búzának tudható be a gabona termeléscsökkenése. A FAO szerint a rizstermelés is csökken idén, aminek fő okai a pakisztáni áradások, valamint a fülöp-szigeteki szárazság.
Árpából és kukoricából ugyanakkor több teremhet idén, a tavalyi 1,121 milliárd tonna termelés 1,125 milliárd tonnára nőhet.
A világ búzakereskedelmére vonatkozó előrejelzéseken is vágott a FAO, főként a magasabb árak miatt, ami visszavetheti az importkeresletet, főként a takarmányok terén.

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=hirkereso_cimoldal%20&nID=456902

Jelentős gabonaimportra szorul Németország

Az elmúlt évtizedben először szorulhat jelentős búzaimportra jövőre Németország, mert az esőzések súlyosan károsították a termést.

A német malmok szakmai szövetsége, a VDM szerint malmi búzából a behozatal elérheti az egymillió tonnát, elsősorban Franciaországtól és az Egyesült Államoktól terveznek vásárolni.

Németország az elmúlt években az Európai Unió második legnagyobb búzaexportőre volt. A betakarítás júliusban kezdődött, a búza 90 százalékát már learatták, a még betakarítatlan termést az elmúlt hetekben tovább tizedelte az esőzés, emiatt az árak két és féléves csúcsra szöktek fel. A VDM szerint már most látszik, hogy Németország nem lesz képes saját termelésből kielégíteni a szükségleteket, és hosszú idő óta először importra szorul.

http://hvg.hu/gazdasag/20100901_nemet_gabonaimport#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2010_9_1

El a kezekkel a magyar földtől!

A kormány szerdai ülésén elfogadta azt a részletes indoklást, amelynek alapján Magyarország kéri az Európai Uniótól, hogy a 2011. április 30-án lejáró földmoratóriumot további három évvel hosszabbítsák meg - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón

A vidékfejlesztési tárca irányítója Magyarország legfontosabb érveként említette a külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítására, hogy Magyarországon a földárak nem érik el a nyugat-európai szintet, azoknak fele-harmada a belföldi földár.
Fazekas Sándor utalt arra is, hogy a kérés megfogalmazását megelőzően számos tárgyalást folytatott az ügyben kompetens külföldi szakpolitikusokkal, köztük az unió illetékes főbiztosával is. Megemlítette: a magyar törekvéseket támogatja Franciaország, Lengyelország, Románia, Bulgária, valamint a V4-országok is.

A miniszter aláhúzta: a magyar termőföld tulajdonának kérdésköre mindenkit érint, függetlenül attól, hogy kapcsolatban van-e a mezőgazdasággal vagy sem, ezért az nemzeti ügy. Nem volna jó, ha a magyar termőföld tulajdona körül spekulatív ügyletek is felbukkannának, és a földmoratórium meghosszabbítása ezt a lehetőséget is ki kívánja zárni. Ezért Magyarország szeretné, ha a külföldiek földvásárlási tilalmát meghosszabbítanák 2014. április 30-áig.
Annak érdekében, hogy a magyar termőföld hosszú távon a magyar gazdálkodók érdekeit szolgálhassa, új birtokpolitikai koncepciót kíván létrehozni a kormányzat, amely a húsz évre tervezett agrárprogram részét képezi. Ez határozott irányt jelöl ki a magyar mezőgazdaság számára.
E koncepció részeként módosították a földtörvényt a közelmúltban úgy, hogy az államot minden földügylet során elővásárlási jog illesse meg. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, amely szerdán kezdte meg működését, szintén az új birtokpolitikai célok megvalósítását szolgálja. Magyarországon most 1,7-1,8 millió hektár van állami tulajdonban, és az a cél, hogy az állami földeknek is legyen gazdája. Ennek figyelembevételével kívánja a továbbiakban haszonbérbe adni a Nemzeti Földalap az állami tulajdonban lévő földeket, valamint azt is szem előtt tartja, hogy mindazok a fiatal gazdálkodók, akik a mezőgazdaságból szeretnének megélni, szintén megművelhető földterülethez jussanak.
Fazekas Sándor emlékeztetett arra: az állami földek bérbe adásából származó jövedelem - ez évente 8-10 milliárd forint - azt szolgálja, hogy az állam vásárolni tudjon a földpiacon, és annak dinamikus szereplőjévé váljon.
Az MTI kérdésére válaszolva a miniszter közölte, hogy szerinte a magyar földmoratórium kérésének ügyében az unió még ez év őszén dönthet. Kérdésre reagálva a miniszter arról is beszélt, hogy Magyarországon a földforgalom mértéke éves szinten eléri a 150-200 ezer hektárt. A földárak között ugyanakkor jelentős, néha 50, de akár 100 százalékos eltérések is lehetnek, attól függően, hogy az ország mely területén található az adott termőföld.
Ugyancsak kérdésre felelve Fazekas Sándor közölte: a birtokrendezés ügye napirenden van, de az a hosszú távú agrárprogram része.mti

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=341786