Kamarai kapcsolatok
A Magyar Agrárkamara megalakulása után, 1995-től alakította ki partnerkapcsolatait, elsősorban az európai mezőgazdasági kamarákkal. Kezdetben a kapcsolatok kölcsönös tájékozódásra irányultak, a MA feladatkörének és szolgáltatásainak kialakítása érdekében igyekezett átvenni az évszázados múlttal rendelkező német, osztrák és francia agrárkamarák tapasztalatait. Ugyanakkor, az uniós csatlakozásra való felkészülés elősegítése érdekében konkrét segítségnyújtásra is sor került. Mindhárom kamarával aláírt együttműködési megállapodásunk van, vezetőink rendszeresen találkoznak. Az uniós csatlakozás óta ezek a partnerségi kapcsolatok tovább mélyültek: az osztrák féllel a mezőgazdasági termékek (elsősorban gabona) energia célú felhasználása, a francia féllel a kamara ügyfélszolgálati szolgáltatásának kiépítése, a német féllel pedig a Farm Tanácsadási Rendszer bevezetése tárgyában folytatunk tárgyalásokat, illetve tanulmányutakat.
Az európai agrárkamarák közül a Magyar Agrárkamara elsőként a Német Mezőgazdasági Kamarák Szövetségével (VLK) vette fel a kapcsolatot. A két kamara közötti együttműködési megállapodás aláírására 1995 novemberében került sor.
A Német Agrárkamarák Szövetsége részt vett a MA információs rendszerének kialakításában, szektor-orientált tanulmányutakat szervezett megyei agrárkamarai szakemberek számára.
Mai kapcsolatainkat – a korábbi általános tapasztalatszerzés után – inkább a konkrét témákban való együttműködés jellemzi. Így, igen jelentős lépés a MA életében a Gazdálkodói Információs Szolgálat működtetése és az erre való felkészülés. Ennek érdekében a MA elnöke már 2006. februárjában tárgyalást folytatott Berlinben, kérve a német kamara elnökét az erre vonatkozó tapasztalatok és munkamódszer átadására. Ugyancsak ebben a témában folyt megbeszélés 2007. februárjában is, amikor a MA elnöke a német agrárkamara elnökével (Scholten úrral) és főtitkárával (Bajorat asszonnyal) az agrárkamarai tanácsadóknak nyújtandó fölkészítés menetrendjéről és a farmtanácsadásban (FAS) való német szakértői részvételről tárgyalt.
Scholten német agrárkamarai elnök 2008. augusztus 12-15. közötti magyarországi látogatása során már tájékozódott a beindult farm tanácsadási rendszerről, amelyben az együttműködés folytatását - most már más európai országokra is kiterjesztve – Leonardo mobilitási program keretében tervezik 2009 évtől.
A francia és magyar agrárkamarák közötti kapcsolatfelvétel már több mint 10 éves múltra tekint vissza. Az 1997-ben aláírt együttműködési megállapodás alapján kiszélesedtek a megyei szintű partnerkapcsolatok is. Több megyei agrárkamara kötött kétoldalú megállapodást francia partnerével önállóan, vagy a testvérmegyei kapcsolatok keretében. Folyamatosak a megyei szintű kölcsönös tanulmányutak és találkozók. A Francia Agrárkamara 2003-2004-ben minden megyére kiterjedő szeminárium sorozatot tartott a Közös Agrárpolitikáról, annak gyakorlati tapasztalatairól és az EU támogatásokról.
2005 januárjában Magyarországon járt Luc GUYAU, a Francia Agrárkamara (APCA) elnöke, látogatása során a két kamara egy Partnerségi Megállapodás keretében megújította korábbi együttműködését.
A meghatározatlan időre szóló megállapodás értelmében, a felek információ- és tapasztalatcserét folytatnak az agrárkamarai szolgáltatások alakulásáról, különös tekintettel a gazdálkodók folyamatos képzésére. Összehangolják álláspontjukat a mezőgazdaságot érintő európai (Közös Agrárpolitika) és nemzetközi (WTO) kérdésekben. Az elkövetkező időszakban konkrét partnerségi kapcsolatot a magyar Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) prioritásai közül a versenyképes mezőgazdaság létrehozása, és a vidéki térségek fejlesztése témákban építenek ki. Ennek keretében, a francia partnerek átadják tapasztalataikat a magyar gazdálkodóknak a vidékfejlesztési célok megvalósítása érdekében. A programot a magyar és a francia területi agrárkamarák hajtják végre.
2008-ban a Francia Agrárkamara által megvalósított RECA projektben is részt vett a Magyar Agrárkamara. A projekt a mezőgazdasági, gazdálkodói és vidékfejlesztési tanácsadó szervezetek górcső alá vételével azt próbálta megvizsgálni, hogy azok hogyan veszik figyelembe a mezőgazdasági területek és gazdálkodók sokszínűségét és a „vidékfejlesztési rendelet” és a mezőgazdasági termelőknek nyújtható támogatási rendszerek felállításáról szóló rendelet végrehajtását.
Együttműködésünk 2002 óta tart az Osztrák Agrárkamarával. Ennek keretében ugyancsak számos magyar szakembert fogadtak főleg a szakképzés, mesterképzés és szaktanácsadás tanulmányozására, de nagy segítséget nyújtott a kifizető ügynökséghez (AMA) kapcsolódó kamarai feladatok helyszíni tanulmányozásához is.
A fentieken kívül kapcsolatot építettünk a Dán Mezőgazdasági Tanáccsal, amely más agrárszervezetek mellett a Magyar Agrárkamarát is bevonta a dán szaktanácsadási és információs rendszer megismertetését szolgáló projektbe. Hasonló kapcsolatunk alakult ki a Svéd Mezőgazdasági Tanáccsal is.
2007-ben az Ukrán Nemzeti Agrárkamarával írtunk alá együttműködési megállapodást. Ők megfigyelői státuszban a Visegrádi Négyek Agrárkamaráinak találkozóin is rendszeresen részt vesznek.
2009-ben pedig a törökországi Yeşilhisar Agrárkamarával működtünk együtt az Európai Unió és Törökország civil szervezetei közötti párbeszéd erősítése projektben.
http://mezogazdasag.net/blog/2010/08/31/kamarai-kapcsolatok/
Földalap: türelmet kérnek
A következő hónapokban felülvizsgálják a szerződéseket, a földért életjáradékot programot is
Egyfajta bankként képzeli el a mai nappal felálló Nemzeti Földalapot (NFA) Sebestyén Róbert, a testület frissen kinevezett elnöke. A szakember, akit a földalapot kezelő Vidékfejlesztési Minisztérium első embere, Fazekas Sándor tegnap mutatott be, hangsúlyozta: egy pénzintézet gazdálkodásához hasonlatosan meg kell találni az egészséges egyensúlyt a tulajdonszerzés és a meglévő vagyon bérbeadása között.
A termőföldről szóló törvény nemrég elfogadott módosítása kiemelt szerepet szán az államnak, többek között azzal, hogy a föld elővásárlási sorrendjében kedvezményezettként prioritást élvez. Ezzel a kormány a spekulánsokat igyekszik kiszűrni, ugyanakkor az eddigi gyakorlattal szemben az állam is aktív piaci szereplővé válik – emelte ki Fazekas Sándor. Minderre a kormány 8-10 milliárd forintot szán, amelynek forrása a meglévő haszonbérleti szerződésekből származik majd reményeik szerint.
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/foldalap-turelmet-kernek-326085
Magyar húst vesz Vietnám?
Magyarország lehet a harmadik uniós tagország, melynek húsiparosai Vietnámban és Laoszban értékesíthetik termékeiket. Erről Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárügyekért felelős államtitkára beszélt a távol-keleti országban tett látogatása és tárgyalása közben.
Vietnam csak kétoldalú szerződések alapján hajlandó engedélyezni, hogy országa területére húst és húskészítményeket vigyenek be. A múlt heti megbeszélések kapcsán várhatóan néhány héten belül megkezdődhet a távol-keleti országba a magyar hús kivitele – fogalmazott az államtitkár. Ez jelentős agrárdiplomáciai siker, azt jelenti, hogy Magyarország az unió harmadik tagországaként gyakorlatilag korlátlan mennyiségben exportálhat a húsimportra szoruló távol-keleti országba.
Czerván György jelenlétében avatták fel Laoszban azt a magyar kivitelezésben készült, évi 4000 tonna takarmány előállítására alkalmas üzemet, amely első a maga nemében ebben az államban. A feldolgozót annak a segély-hitelkeretnek a felhasználásával készítették el, amelyet - uniós kötelezettségként - Magyarország nyújt Laosznak. A 8,6 millió dollár segély-hitelkeretből az üzem építésére 2,2 millió dollárt fordítottak.
Laoszban a GDP több mint 50 százalékát a mezőgazdaság adja, és eddig ilyen üzem nem működött az indokínai országban, Laosz ugyanis eddig csak alapanyag-termeléssel foglalkozott - mondta Czerván György a beruházás jelentőségét érzékeltetve.
A kapcsolatépítést segíti, hogy Laoszban és Vietnamban is sok vezető tisztségviselő van a mezőgazdaság területén, aki még a múlt században Magyarországon tanult, ők érzelmileg kötődnek Magyarországhoz, s ezt a gazdasági kapcsolatok területén is kamatoztatni lehet - mondta az államtitkár.
http://www.szabadfold.hu/gazdanet/magyar_hust_vesz_vietnam
Felére csökkenne az agrártermelés növényvédő szerek nélkül
Akár az ötven százalékot is meghaladná a mezőgazdasági termésveszteség, ha a gazdálkodók nem használnának növényvédő szereket – állítja az agromonitor.hu számára készített elemzésében Kádár András, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület titkára. Bár a vegyszermentes biotermelés megvalósítható, szerinte az egyre növekvő emberiség biztonságos élelmiszerellátása nem garantálható a kártevők elleni növényvédő szerek használata nélkül. A szigorú szabályozás miatt a határték alatti szermaradványokat tartalmazó termények - húzza alá a Levegő Munkacsoport közelmúltban kirobbantott vegyszervitája kapcsán a titkár - biztonságosan fogyaszthatók. Ugyanakkor az Európai Unió a növényvédő szerek alkalmazását folyamatosan korlátozza, amelynek nyomán az engedélyezett termékek száma mára a korábbi felére csökkent. Ennek hátrányos következménye, hogy – elsősorban a gyümölcs- és a zöldségtermelésben - a szántóföldön és a kisgazdaságokban hatékonyan felhasználható növényvédő szerek száma kritikus mennyiségűre csökkent. A teljes elemzést Fórum című rovatunkban olvashatják.
Szakmai és nem hivatásosan növényvédelemmel foglalkozó körökben általános kérdés, mennyire valós a növényvédő szerekkel (peszticidekkel) kapcsolatos veszély – állapítja meg Kádár András. A szak- és az általános sajtó egyik kedvelt témája a növényvédőszer-használatból eredő veszélyek tárgyalása. Természetes módon gyakran felmerül, hogy a széles körben alkalmazott peszticidek milyen hatással vannak az élelmiszer-fogyasztókra, a környezetre és nem utolsó sorban a kijuttatókra. Az aggodalmakat a különböző fogyasztóvédő szervezetek által kiadott nyilatkozatok még fokozzák is.
A titkár szerint kétségtelen tény, hogy a növényvédő szerek biológiailag nagyon hatékony kémiai anyagok, és általában már igen kis mennyiségben is alkalmasak a gyomok, a gombák vagy a rovarkártevők elpusztítására. Joggal merül fel tehát a félelem, hogy a visszamaradó szermaradékok az emberi szervezetbe jutva hátrányos hatásúak lehetnek, akár maradandó egészségkárosodást okozva – állapítja meg.
http://www.agromonitor.hu/index.php/novegyved/43-noveny/1239-felere-csoekkenne-az-agrartermeles-noevenyvedszerek-nelkuel
Kétéves csúcson az élelmiszerek ára
Emelkedett világszerte az élelmiszerek ára augusztusban, már a harmadik egymást követő hónapban: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO globális árindexe kétéves csúcsra szökött fel.
A FAO élelmiszerár-indexe - amely a havi globális árváltozásokat rögzíti egy meghatározott élelmiszercsoportból álló kosár alapján - 175,9 pont volt, 2008 szeptembere óta a legmagasabb.
A FAO egyidejűleg úgy vélte, hogy az idei globális búzatermés 646 millió tonna lesz. Ez 5 százalékkal kisebb a tavalyinál, elsősorban amiatt, hogy az aszály miatt szerényebb búzatermés várható Oroszországban. A FAO búzatermés-előrejelzésére emelkedett, 8-1/2 centtel 6,79-3/4 dollárra nőtt a búza szeptemberi jegyzése a chicagói terménytőzsdén (CBOT). mti
http://www.hirszerzo.hu/cikk.keteves_csucson_az_elelmiszerek_ara.164643.html
Vetik a repcét, takarítják be a silókukoricát
Megkezdődött az őszi mezőgazdasági kampány Somogyban. A silókukorica betakarították, ezenkívül a repcét is vetik.
Jó esetben november végéig több mint 95 ezer hektáron kell elvégezni a repce és a kalászos gabonák talaj-előkészítését és vetését, valamint 130 ezer hektáron az őszi érésű növények betakarítását. Kiemelt feladat lesz a takarmánykukorica veszteségmentes aratása, de jól szervezett munkát igényel a cukorrépa szedése is - tudtuk meg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól.
http://kapos.hu/hirek/gazdasag/2010-08-31/vetik_a_repcet_takaritjak_be_a_silokukoricat.html
Megaberuházás Makón - az évtized élelmiszeripari fejlesztése
Az utóbbi évtized legnagyobb élelmiszer-ipari beruházását nyerte el Makó: a svájci Givaudan épít üzemet a világ vezető aromaanyag- és parfümgyártója. E célra 170 millió svájci frankot, azaz nagyjából 37 milliárd forintot szán a cég.
Makón tervezi megépíteni a legmodernebb technológiát alkalmazó, ízesítőanyagokat gyártó üzemét a világ vezető ízesítő- és illatanyag gyártója, a svájci székhelyű Givaudan – jelentette be a cég és a dél-alföldi város vezetése kedden, jelentette az MTI.
A 170 millió svájci frankos – mintegy 37 milliárd forint – beruházással a Givaudan két meglévő, az Egyesült Királyságban és Svájcban működő üzemének termelését váltja ki, miközben növeli a vállalatcsoport összkapacitását. A Givaudan tervei szerint az angliai Bromborough gyárból a teljes ízesítőanyag-gyártást, a svájci Kemptthalból pedig a keverőüzemet telepíti át Makóra. A tervek megvalósítása az angol és svájci munkavállalói érdekképviseletekkel folytatandó egyeztetésektől függ.
A Givaudan azért Makót választotta a befektetés helyszínéül, mert a városból könnyen elérhető a cég egyre bővülő kelet-európai vevőköre és jól képzett munkaerő áll rendelkezésre, továbbá a régiónak gazdag hagyományai vannak az élelmiszergyártásban, és kiváló logisztikai összeköttetései a nyugat-európai piacokkal.
A tervek szerint az építkezés és próbaüzem három évig tart, és a makói üzem a teljes gyártás beindításakor közel 300 alkalmazottat foglalkoztathat 2013 végére. A makói létesítmény a cég korábbi kelet- és közép-európai, elsősorban értékesítési, termékfejlesztési és -tesztelési célú beruházásainak sorába illeszkedik. A makói gyár lesz a Givaudan első termelő beruházása a közép-európai régióban.
A makói telephely kiválasztásához és a létesítmény megvalósításához jelentős segítséget nyújtott a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) és Makó város önkormányzata – mondta el a város polgármestere, Buzás Péter (MSZP) MTI-nek.
Elmondta: a kormány 1,2 milliárd forintos támogatást nyújtott a beruházáshoz. A céggel három éve kezdődtek a tárgyalások, akkor, amikor az autópálya elérhető közelségbe ért. Emellett kiemelt szempont volt a svájci partner részéről, hogy a magasan képzett munkaerő is közel legyen, gondoltak itt a szegedi egyetem végzett élelmiszer-mérnökeire – tette hozzá a városvezető. A svájci cég szándéka végleges, bár még folynak az egyeztetések a szakszervezetekkel, de már megvásárolták a szükséges földterületet, és érvényes építési engedélyeik vannak.
A svájci tőzsdén jegyzett Givaudan S.A. a világ egyik vezető aromaanyag- és parfümgyártója, termékeit az élelmiszer-és kozmetikai iparban egyaránt felhasználják. A társaság az ízfokozó szerek negyedét gyártja a világon. A cég a tőzsdén Zürichben, kedden reggel jelentette be a döntést. Részvényeinek árfolyama 953 svájci frank volt hétfőn záráskor.
http://www.szabadfold.hu/gazdanet/megaberuhazas_makon__az_evtized_elelmiszeripari_fejlesztese
Áfamentes élelmiszereket akar a Jobbik
A Jobbik a magyar termelőktől származó alapvető élelmiszerek áfájának eltörlését kéri számon a kormányon, továbbá javasolja a benzinárak hatósági szabályozását.
Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fidesz az országgyűlési választások kampányában vette át a Jobbik azon programpontját, amely eltörölné a legszükségesebb élelmiszerek fogalmi adóját.
A politikus szerint a kormány annak ellenére sem tett eddig semmilyen lépést ebben a kérdésben, hogy jelenleg bizonyos zöldségek kilójáért ezer forintot kell fizetni, míg más termékek ára szintén a tavalyi többszörösére drágult.
A jobbikos képviselő úgy látja, hogy az ország nemzetközi kiszolgáltatottságának másik fokmérője a "benzinárral való machináció, amivel Magyarországról százmilliárdok szivattyúzhatók ki". Z. Kárpát Dániel szerint ezt a hatósági árszabályozás kibővítésével lehetne megakadályozni, "ami nem az ördögtől való, sőt fogyasztóvédelmi szempontból is hasznos".
Kiemelte: a Jobbik szakemberei az olajkorszak végére gondolva egy úgynevezett "zöldáfa-modellen" is dolgoznak, amely 10-20 év múlva egy kedvezményes áfakulcsot határozna meg minden élelmiszerre a termelés és előállítás helyétől számított 50 kilométeren belül. Ezzel a "lokálpatrióta" modellel egyszerre lehetne kifejezni a fenntarthatóságot és elérni "Magyarország globális futószalagról való lekapcsolását" - fűzte hozzá. mti
http://www.privatbankar.hu/frisshir/hircentrum/afamentes_elelmiszereket_akar_a_jobbik_90684
Csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma
Magyarországgal együtt tíz fejlett európai országban kevesebb élelmiszert adott el a kiskereskedelem a második negyedévben, mint tavaly április-júniusban. Értéket tekintve szintén tíz országban, köztük hazánkban regisztrált mínuszt a Nielsen piackutató vállalat Growthreporter nevű elemzése 21 ország trendjeiről.
Magyarországon 3 százalékkal kevesebb élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot (FMCG) adtak el a kiskereskedelemben a második negyedév során, mint egy évvel korábban, mennyiséget tekintve. Ez a csökkenés ütemének lassulását jelenti az idei első, és a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva.
Csökkenő mennyiségi forgalomról hazánk mellett Görögországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Dániában, Olaszországban, Norvégiában, Csehországban és Lengyelországban tudósít a Nielsen negyedévenkénti jelentése.
Néhány országban az élelmiszer és háztartási vegyiáru, kozmetikum - mennyiségben mért - kiskereskedelmi forgalmának alakulása. Százalékban, mindig az előző év hasonló időszakához képest.
A legnagyobb arányú mennyiségi növekedést a török és szlovák (4-4 százalék), spanyol, svájci, portugál és ír piac (3-3) érte el a második negyedévben, a múlt évi negyedik-hatodik hónaphoz viszonyítva.
Magyarországon 3 százalékkal kisebb bevételt értek el az élelmiszer-üzletek idén április-júniusban, mint a tavalyi hasonló periódusban. Az első negyedévhez képest alig változott a mutató. Ugyanakkor az élelmiszer-kereskedelem átlagára csekély mértékben csökkent nálunk.
Hazánkkal együtt Finnországban és Görögországban (5-5 százalékkal), Németországban és Olaszországban (2-2), Hollandiában, Norvégiában, Csehországban, Lengyelországban és Svédországban (1-1) csökkent a bolti forgalom. Pontosítja a képet, hogy Finnországban az átlagár 7 százalékkal csökkent, egyik évről a másikra.
A felmérés kimutatja, hogy a 21 vizsgált országból tizenötben csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem mennyiségi eladásának növekedési üteme. Ellenkező, ebből a szempontból pozitív trenddel a kivételek közé tartozik Magyarország mellett Csehország és Svájc is.
Az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum bolti forgalma értékben, nominálisan mindössze átlag 0,9 százalékkal nőtt a második negyedév során, a tavalyi negyedik-hatodik hónaphoz képest. Ez a mutató most először került plusz 1 százalék alá négy év alatt, amióta a Nielsen elkezdte az élelmiszer-kiskereskedelmet európai összehasonlításban elemezni.
Néhány országban az élelmiszer és háztartási vegyiáru - értékben mért - kiskereskedelmi forgalmának növekedése, nominálisan. Százalékban, mindig az előző év hasonló időszakához képest.
A 21 vizsgált ország átlagos inflációja a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi, egyformán 1,3 százalékos átlag után az idei első negyedévi ráta 0,5-re csökkent, majd a másodikban 0,8-at ért el. A már említett Finnországot kivéve plusz és mínusz 3 százalék között mozognak az egyes országok átlagárainak változásai.
Magyarországon az élelmiszer-kereskedelem átlagára 0,6 százalékkal csökkent a második negyedévben, a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
Az összképen belül akadnak üdítő kivételek. Például Franciaországban az FMCG-kereskedelem forgalma értékben 2, mennyiségben 1 százalékkal nőtt a második negyedévben, tavaly április-júniushoz hasonlítva. Nagy-Britanniában értékben, nominálisan 3,2 százalékkal emelkedett a bolti eladás. Az ottani, 2,7 százaléknyi átlagos drágulás azt jelzi, mutatja, hogy az élelmiszer szektorba kezd visszatérni egy mérsékelt infláció. Közben az eladott mennyiség is növekedett.
http://www.marketinginfo.hu/tanulmanyok/essay.php?id=2792
Kevesebbet és olcsóbbat vásárolunk
A fogyasztás visszaesett, és rövid időn belül nem is lesz komolyabb növekedés. A legtöbbet, keresetünk 26 százalékát élelmiszerre költjük.
Radikális adócsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy az optimista várakozások szerinti 2-2,5 százalékkal bővüljön a fogyasztás, hogy ennyivel többet vásároljunk jövőre. A Gfk Hungária piackutató szerint már annak is örülhetünk, ha nulla és egy százalék között lesz a fogyasztás növekedése. Spórolni ugyanis megtanította a válság a magyar háztartásokat, annyira, hogy szinte mindenből kevesebbet veszünk, és az olcsóbbat keressük.
Kozák Ákos, a Gfk igazgatója azt mondja, 2009-ben a háztartások fogyasztása a rendszerváltás óta nem látott mértékben zuhant, és ehhez képest még 2010 első félévében is tovább csökkent nulla-egy százalékkal. „Ha nulla százalék fölé kerülünk 2011-ben, akkor azt hiszem, szerencsések leszünk.”
A legtöbbet, keresetünk 26 százalékát, élelmiszerre költjük, és ezen belül is főleg olyanból veszünk többet, amit otthoni főzéshez használhatunk fel, így többet vásárolunk fagyasztott élelmiszerből vagy friss zöldségből, ecetből, amit egyébként takarításhoz is gyakrabban használunk. Újabban a kisboltokat is gyakrabban látogatják a háziasszonyok, a korábban jellemző egyszeri, nagy bevásárlások helyett inkább napi szinten szerzik be a szükséges élelmiszert.
Ruhára tíz százalékkal kevesebbet költöttünk mint tavaly, és jobban keresik a vevők az olcsó ázsiai vagy éppen a használt ruhákat árusító boltokat. Az otthon főzés mellett az otthon ivás is jellemzőbb lett, és az alkohol mellett nőtt az állateledelek iránti kereslet is. A piackutatók ezt azzal a hozzáállással magyarázzák, hogy ha már magunkat nem kényeztethetjük, kényeztessük a kedvenceinket, noha ezen a területen egyébként válságban mindenki inkább visszaesést várna a válságban.
A lakosság optimista a felmérések szerint, ezt azonban a vásárlói szokások nem tükrözik. A tartós fogyasztási cikkekre továbbra is jóval kevesebbet költünk, mint a válság előtt.
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/gazdasag/kevesebbet-es-olcsobbat-vasarolunk.html
Korlátozhatja az orosz kormány az élelmiszerárakat
Oroszországban egyes élelmiszerek olyan mértékben drágulnak, hogy ez lehetővé teszi a kormánynak az árak korlátozását. Az intézkedés ellen azonban számos érv szól, ezért a kormány várakozó álláspontra helyezkedett - jelentette a Vedomosztyi című lap hétfőn.
Egyebek mellett a hajdinakása, a liszt, a búza és a só árának emelkedése érte el, illetve lépte túl 30 nap alatt a 30 százalékot és az idén elfogadott kereskedelmi törvény értelmében ez lehetővé teszi a kormánynak, hogy maximálja az árakat. A gazdasági és fejlesztési minisztérium Vedomosztyihoz eljutott jelentése szerint a drágulás bizonyos cikkeknél szinte minden régióban eléri a beavatkozáshoz megszabott határt, de a főhatóság szerint meg kell várni a Roszsztat statisztikai hivatal augusztusi inflációs jelentését.
A legnagyobb mértékben az Oroszországban népszerű köretnek fogyasztott hajdinakása ára ment fel szinte mindenütt, a Volgográdi területen egyenesen 84,1 százalékkal, év eleje óta 204,3 százalékkal. Másutt a liszt, egyes területeken a káposzta és Csecsenföldön a só ára emelkedett 30 nap alatt több mint 30 százalékkal.
Egyelőre nem javasolják a korlátozást
A minisztérium egyelőre nem javasolta az árak maximálását, amit azzal indokol, hogy alaposan elemezni kell az okokat. A Vologdai területen például azért drágult a liszt, a Volgográdin pedig a hajdinakása, mert eredetileg nagyon alacsony volt az áruk, és még most is kevesebbe kerülnek, mint másutt. Amennyiben pedig az áremelkedést objektív okok idézik elő, akkor az esetleges korlátozás nem az árakat veri le, hanem eltünteti a polcokról az adott terméket.
Szakértők szerint az áremelkedés mögött főleg a felvásárló kereskedők állnak, és az illetékesek igyekeznek meggyőzni őket, hogy ha túl magas áron adják termékeiket, csökken majd a forgalom. Általános az egyetértés abban, hogy a hajdinakása drágulását spekuláció okozza, mert kevés van belőle, de az idei termést csak szeptember elején takarítják be.
A lap tudósítójának a Spar áruházlánc oroszországi vezetője elmondta: hogy a kiskereskedelmi cégek árrése minimális és ha a maximált ár elmarad a beszerzési ártól, elraktározzák a cikket, vagyis nem lesz a boltokban kapható. A hiány azonban a szürke piacot virágoztatja csak fel. A kereskedőknek az is megoldás, ha a maximált árú terméken elszenvedett veszteséget más cikkek árának emelésével kompenzálják - tették hozzá.
A vonatkozó törvény 24 olyan, szociális szempontból jelentős terméket sorol fel, amelynek a kormány maximált árat szabhat, amennyiben az adott termék 30 nap alatt több mint 30 százalékkal emelkedett. Szerepel a listán, egyebek között, a hús, a hal, a baromfi, a vaj és a növényi olaj, a cukor, a kenyér, a tojás és a só, valamint a kenyér.
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100831-oroszorszagban-a-kormany-korlatozhatja-az-elelmiszerarakat.html
Szeged: tovább gyűrűzik a gabonabotrány
Eltűnt százmilliók, tehetetlen beszállítók története a Hajnal – Tájban. Off shore cégnél landolt a szegedi Gabona – Komplex Kft-nek szállító gazdák pénze. Legalábbis ezt állítják a károsultak.
Off-shore cég, sikkasztás, csalás, lopás, hűtlen kezelés. Ötven termelő, több mint hétszáz millió forintjával maradt adós jó két évvel ezelőtt a szeged-röszkei Gabona – Komplex Kft.
A gazdák a múlt héten már tüntettek is a korábbi ügyvezető háza előtt, de hiába. A termény felvásárlással foglalkozó cég már csak papíron létezik, a vagyona messze nem fedezi az adósságot, ráadásul a hitelező bank most is mindent visz.
A termelők arra gyanakszanak, hogy a pénzük valahol egy monacói bankszámlán landolt, de az is dühíti őket, hogy a cég tulajdonosa úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Illetve egy különbség mégis van, az ügyvezető korábbi telefonszámain előfizető nem kapcsolható.
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio-100723/szeged-tovabb-gyuruzik-a-gabonabotrany.html
Hungarikummá válik a libamáj és a libatoll
Hungarikummá nyilvánítja a libamájat és a magas pehelytartalmú libatollat a már készülő új törvényi szabályozás – derült ki a Baromfi Termék Tanács (BTT) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közötti egyeztetéseken. A parlament várhatóan december elején tárgyalja meg a hungarikumokról szóló törvényt, amelynek első termékcsoportjában a terméktanács honlapján közölt információk szerint a „magyar libamáj” és a „magas pehelytartalmú magyar libatoll” is helyet kap majd. A változtatással e két termék megfelelő rangra emelkedik és az eddigieknél jóval komolyabb hazai védettséget élvezhet - állítják a BTT szakértői.
A parlament még 2008. novemberében - ötpárti egyetértéssel – elfogadott egy országgyűlési határozatot arról, hogy az akkori nyújtson be törvényjavaslatot a hízott kacsa- és libamáj hungarikummá nyilvánításáról, de a jogszabályi előkészítő munka megakadt. A két évvel ezelőttii politikai összefogás hátterében az állt, hogy a Négy Mancs (NM) elnevezésű osztrák állatvédő szervezet támadást intézett a magyar libamáj- és tolltermelés ellen. Mivel az NM negatív kampánya a nyugat-európai piacokon az eladások visszaesésével fenyegetett, a politikai pártok a hazai kacsa- és libatermékeknek a 2008-as parlamenti határozattal kívántak alapbiztonságot nyújtani. Szakértői szerint azonban a komolyabb védelem érdekében a most tervezett törvényi szintű szabályozásra van szükség.
http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/1245-hungarikumma-valik-a-limabaj-es-a-libatoll
Megvan a nemzeti földalap új vezetője
Sebestyén Róbert lesz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke szeptember elsejétől - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
A miniszter hozzátette: az 55 éves szakember korábban, 2002-ben már dolgozott a szervezet jogelődjénél.
A Nemzeti Földalapba jelenleg mintegy 1,7-1,8 millió hektár földterület tartozik, amely az ország területének 18-19 százaléka - közölte a tárcavezető.
A birtokpolitikai célokról szólva Fazekas Sándor aláhúzta: azok a korábban meghirdetett elveken nyugszanak, azaz szeretnék segíteni a családi gazdálkodást, továbbá a fiatal gazdálkodókat, valamint azt, hogy a magyar állam aktív résztvevője lehessen a belföldi földpiacnak. A Nemzeti Földalap pedig e birtokpolitikai elvek érvényesülését hivatott szolgálni, azaz hogy a földön az gazdálkodhasson, aki ebből meg kíván élni.
A miniszter kitért arra, hogy törvényi felhatalmazás alapján a magyar államot mindenkor elővásárlási jog illeti meg a földügyletek kapcsán. Ez Fazekas Sándor szerint ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az állam minden földet meg kíván vásárolni, ám szeretné megakadályozni, hogy a magyar föld spekulációs ügyletek tárgyává váljon.
Állami földvásárlásra évente mintegy 8-10 milliárd forint áll rendelkezésre, ennyi folyik be most az állam számára a haszonbérleti díjakból.
Fazekas Sándor szólt arról is, hogy kidolgozás alatt van egy úgynevezett demográfiai földprogram, amelynek alapján azok a fiatalok kaphatnak majd hosszabb időre - akár 50 évre is - megművelhető földterületet, akik vállalják, hogy vidéken ebből szeretnének megélni.
Újságírói kérdésre a miniszter közölte: az állami földekhez minden esetben nyilvános pályázat útján lehet majd hozzájutni.
Sebestyén Róbert beszélt arról, hogy pályafutása során 2002-ben már dolgozott a Nemzeti Földalapkezelő Kht.-nál, de később is tevékenykedett ezen a területen 2007-ig. Időközben pénzintézeteknél is megfordult; most is az egyik banktól hívták az NFA elnöki székébe.
Jelezte: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek 60 napja van, hogy átadja az állami földek kezelői jogát az NFA-nak, vagyis legkésőbb november 1-jétől a teljes állami földvagyont a Nemzeti Földalap kezeli majd.
A szakember ugyanakkor türelmet kért az átmeneti időre, mivel fel kell majd mérniük, hogy valójában mekkora is az állami földterület nagysága, a nyilvántartásokat rendbe kell tenniük, továbbá át kell tekinteniük a korábbi haszonbérleti szerződéseket is.
Újságírói kérdésre válaszolva ugyanakkor megnyugtatta mindazokat, akik a Földet Életjáradékért Program keretében járadékot kapnak az államtól, hogy amíg a szerződésük fennáll, addig a járadékukat is megkapják. Nem adott ugyanakkor határozott választ arra, hogy a továbbiakban meghirdetnek-e hasonló programot.
Az MTI kérdésére válaszolva Fazekas Sándor közölte: az állami földtulajdon jelenlegi értéke mintegy 600 milliárd forintra tehető.
A miniszter beszélt arról is, hogy az uniónak eljuttatandó magyar földmoratóriummal kapcsolatos kérelmet a kormány várhatóan szerdai ülésén tárgyalja. Fontosnak nevezte, hogy több uniós ország is támogatásáról biztosította a moratórium fenntartását. Kiemelte, hogy Románia is ezek között az országok között van - ez azért lehet fontos, mivel az unió mezőgazdasági biztosa is román illetőségű. mti
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=731342
Fejlesztettek, menekülnek Medgyesegyházán
Nagyszabású fejlesztést hajtott végre állattartó telepén a medgyesegyházi Haladás Plusz Kft. A vállalkozás csaknem 400 millió forintból korszerűsített, a pénz több mint felét pályázaton nyerték. Céljuk a versenyképesség növelése volt, ezért a cégvezetés egyfajta előremenekülésként tekinti a beruházást.
A kft. az Új Magyarország Fejlesztési Terv Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapjához pályázott, eredetileg 450 millió forintos beruházási tervvel. A gazdasági válság azonban közbeszólt, és elmaradt a hizlalda építése, a többi korszerűsítés azonban megvalósult.
- A sertés- és a szarvasmarha-telepen szervestrágya-tárolókat építettünk. A sertéstelepen technológiacsere is történt, például a fiaztatókban, a vemhesítőben, a süldőnevelőben, illetve a hizlaldákban lagúnás rendszert alakítottunk ki, hogy minél kevesebb hígtrágya keletkezzen – sorolja a fejlesztés eredményeit Mahnicz Endre, a Haladás Plusz Kft. ügyvezetője.
Kívülről nem látványos a változás, a haszna viszont több szempontból is kézzelfogható. A lagúnás rendszerrel és a korszerű szellőzéssel például jelentősen csökkent az ammónia szag az épületekben, illetve a telepen.
Szenteczki Gábor telepvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a fűtési rendszer korszerűsítésének a hatására gyakorlatilag negyedére csökkent az energiafelhasználásuk, ami csökkentette a költségeket.
- A vemhesítő és a fiaztató átalakítása a szaporulatra gyakorolt kedvező hatást. A kocák almonként, átlagosan egy malaccal többet nevelnek fel. Az ólakban felszerelt új etető és itató berendezésekkel pedig hatékonyabbá vált a takarmány-felhasználás, ami gyorsabb növekedést eredményez.
A cég vezetője azt mondja, a fejlesztésekre mindenképpen szükség volt a munkaerő megtartása érdekében. Hosszú távon abban bízik, hogy javul az ágazat helyzete, és akkor versenyképesebbek lesznek a piacon.
- A telepeink törzstelepek, tehát ez a beruházás egyfajta előremenekülés a jövő érdekében.
A kft.-nek a tejre és a sertésre is biztos vevője van, tagja egy szövetkezetnek, oda szállítja mindkettőt. A hús árával elégedettek, a tejet viszont nagyon olcsón kénytelenek odaadni, szemben azzal, amikor két éve, a beruházás elindítása mellett döntöttek.
- A beruházás mértékét akkor 90-95 forintos tejárral határoztuk meg, sajnos ez 5 hónap múlva már 60 forint alatt volt.
De már nem volt visszaút, így most egy korszerű, a környezetvédelmi és állatjóléti rendeleteknek minden szempontból megfelelő telepen tartják az állatokat. Ez nélkülözhetetlen a további működéshez, a megközelítőleg 170 milliós önrészt fedező banki kölcsönt azonban ilyen felvásárlási árak mellett nehéz lesz törleszteni.
- Sajnos, amíg ezt a hitelt vissza nem fizetjük, addig kevés esélyünk van újabb beruházás indítására. Mindenesetre reméljük, hogy javul az ágazatok helyzete.
Egyelőre viszont nem sok jóval kecsegtet a tejpiac. Mahnicz Endre attól tart, ha 2013 után megszűnik az Unióban a tejkvóta, akkor a jobb kondíciókkal rendelkező külföldi tejfeldolgozók az alacsony árú tejjel ellehetetlenítik a hazai termelést.
http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/fejlesztettek_menekulnek_medgyesegyhazan
Amflora után jöhet az Amadea?
Egy újabb génmódosított burgonyafajtára kért engedélyt a BASF az Európai Uniótól, hat hónappal azt követően, hogy Amflora burgonyafajtája megkapta a forgalmazási engedélyt.
"Hétfőn nyújtottuk be a kérelmet Brüsszelnek új keményítő nyersanyag burgonyafajtánk, az Amadea engedélyezésére" - írta közleményében Juergen Hambrecht, a BASF elnöke.
A szükséges engedélyek megszerzését követően a BASF 2013-ra, vagy 2014-re tervezi megkezdeni "magas hozamú keményítő burgonyaként" az Amadea kereskedelmi értékesítését.
Az EU-Bizottság az idén márciusban engedélyezte az Amflora burgonyafajta forgalmazását.
A BASF dolgozik egy olyan burgonyafajta kifejlesztésén is, amelyik képes ellenállni a 19. század közepén az írországi burgonyatermést megsemmisítő burgonyavésznek. A Fortuna nevet viselő fajta lesz a BASF első emberi fogyasztásra alkalmas génmódosított burgonyafajtája. Az új fajtára 2011 közepén készül benyújtani az engedélyezési kérelmet a BASF.
http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/amflora_utan_johet_az_amadea
Több sertés, több munkahely
Az Európai Unióhoz legutóbb csatlakozott tíz országban annyival csökkent a sertésállomány az elmúlt másfél évtizedben, mint amennyivel növekedett a régi 15 tagállamban. Gyakorlatilag piacot adtunk, de a termelést folyamatosan átengedtük nekik. Pedig nálunk is lehetne sikeres az ágazat, amely komoly bevételt is hozhatna a nemzetgazdaság számára.
Mester Károly, a szarvasi Goldfood Kft. termelési igazgatója szerint Magyarországon sajátos helyzet van.
- Gyakorlatilag az állattenyésztők földdel nem nagyon rendelkeznek. Tehát például Dániában vagy Hollandiában a földalapú támogatással, ami két és félszerese a magyarországinak, jelentősen megtámogatják az állattenyésztést is. Így ők a saját takarmányellátásnak köszönhetően lényegesen olcsóbb takarmányárakkal tudnak számolni, mint mi. További probléma, hogy az Európai Unió Magyarországot gabonapuffernek tekinti. Gondolok itt arra, hogy amikor Nyugat-Európában jó a termés, akkor gyakorlatilag nem kell senkinek, s ilyenkor a növénytermesztők – úgymond – „sírnak”. Amikor viszont Nyugat-Európában nem terem, akkor elviszik előlünk a szemestakarmányt, és ezzel olyan állapotot hoznak létre, ami 2007-2008-ban volt. Mindenki tudja, hogy a sertéstartás összes költségéből körülbelül 70 százalék a takarmány részhányada. Volt olyan év, amikor a sertéstartók gyakorlatilag csak a takarmányköltséget realizálták.
- Magyarországon a sertéshús és a sertéstermékek ára 25 százalék áfát tartalmaz, ez Lengyelországban nem így van.
- Lengyelországban 3 százalék a nyershúsnak az áfája. Látszik, hogy a lengyel vezetés számára fontos a vidék, fontos a vidék megtartó-képessége, és az, hogy a lengyel emberek dolgozzanak. Nálunk az import sertés felülírja a piacot, felülírja a minőséget, a szállítási precizitást és egyebeket is, hiszen bérben levágva, papíron másik országba exportálva, gond nélkül adják el a piacon. Ez a legnagyobb problémája a magyar sertéstartóknak, mert ezzel egyszerűen nem tudunk versenyezni.
- Magyarország ma még alkalmas volna arra, hogy tízmillió sertés röfögjön az ólakban, istállókban. Mit kéne ahhoz tenni, hogyha nem is tíz-, de mondjuk hétmillió legyen ez a létszám?
- Egyszer kiszámoltam, hogy ha Magyarországon újra 6-7 millió sertés lenne, akkor ez 70 milliárd forinttal növelné meg a költségvetési befizetést. Nem mindegy ugyanis, hogy egy ember betesz az államkasszába, vagy kivesz onnan, tehát munkanélküliként eltartott lesz, vagy dolgozóként adófizető. Tehát újra meg kéne teremteni a munkának a becsületét, és újra lehetőséget kéne adni a vidéknek arra, hogy el tudja tartani önmagát. Vissza kéne adni azt, hogy ezek az emberek, akik az állattenyésztésben dolgoznak az év 365 napján, szombaton, vasárnap, ünnepnapon, hogy ezek az emberek tisztességes bért kereshessenek. Sajnos, a jelenlegi árakkal, amikor kereskedelmi érdekek miatt megy tönkre az országnak az állattenyésztése, ezt nem tudjuk megtenni. Alig tudunk tisztességes bért fizetni, hogy megtartsuk az embereinket. A sertésistállóink rendelkezésre állnak, úgy gondolom, a takarmánybázisunk is. Jelenleg 120 mázsás kukoricák vannak itt, az Alföldön, tehát nem tudom, mi lesz a kukorica ára. Ha nem áll helyre a növénytermesztés és az állattenyésztés 50-50 százalékos aránya, itt tragédia lesz, mert nem tudunk mit kezdeni a kukoricával.
Mindehhez politikai szándék és akarat is szükségeltetik. Ha munkahelyteremtés címén nem csak az ide települő külföldi cégek, gyárak kapnak majd több tízmilliárd forintos támogatást, hanem mondjuk a magyar agrárvállalkozók is, akkor a hazai sertéságazat is révbe érhet.
http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/tobb_sertes_tobb_munkahely
Életbe lép az EU-ausztrál borkereskedelmi szerződés
Életbe lép szerdán az Európai Unió és Ausztrália közötti új borkereskedelmi szerződés, amely egyebek között szigorú védelmet biztosít az uniós borféleségekre vonatkozó földrajzi elnevezéseknek az ausztrál forgalmazóknál - közölte az Európai Bizottság Brüsszelben.
A megállapodás szerint a legtöbb hagyományosan európai földrajzi eredetmegjelölést az életbe lépés napjától Ausztráliában csak az európai importborokon használhatják. Ez néhány elnevezésre (például a Burgundy, Chablis, Champagne, Manzanilla, Sherry) egyéves átmeneti idővel érvényes, míg a Tokay névre tízéves átmeneti időszak vonatkozik.
A megállapodást már közel két évvel ezelőtt aláírták, de a ratifikálási folyamat csak most fejeződött be. Az EU tavaly 68 millió euró értében exportált bort Ausztráliába, míg onnan 643 millió eurónyi import érkezett Európába - derül ki a közleményből. MTI/
http://www.agroline.hu/hir/eletbe-lep-az-eu-ausztral-borkereskedelmi-szerzodes