Megőrizni a sokszínűséget
Tanulnunk kell(ene) a szomszédos EU tagországok tapasztalataiból
A XXV. nagybecskereki Sörnapok turisztikai rendezvény nem múlhatott el az ide látogató gazdasági szakemberek és az önkormányzati vezetők találkozói és véleménycseréje nélkül. Az üzleti tárgyalások elsősorban az Inocoop 2010 vállalkozói és innovációs kiállításon folytak, de a házigazda, Vass Tibor nak a nagybecskereki városi tanács tagjának a jóvoltából a városházán a helybeli magyar újságírók találkozhattak Békéscsaba és Arad önkormányzati vezetőivel, valamint a Csongrád megyei Agrárkamara képviselőivel.
Bár a gazdasági szakemberek és az önkormányzati vezetők találkozója protokoll jellegű volt, a vendégek a saját tapasztalataikból fakadó értékes és hasznos információkat osztottak meg vendéglátóikkal. Azt már mi is tudjuk, hogy az EU-ban sem minden fenékig tejföl, a gazdasági válság pedig senkit sem került meg. Éppen ezért érdemes odafigyelni szomszédainkra, és nem utolsó sorban levonni a következtetéseket a nemrég óta EU-tagországok tapasztalataira.
Nagybecskereknek az elmúlt évtizedekben a legszerteágazóbb kapcsolata testvértelepülésével, Békéscsabával van. A hatvanezer lakosú várost és az egész régiót érzékenyen érintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar válsága. Hanó Miklós, a város alpolgármestere elmondta, hogy becsukták hűtőházukat is, sokan maradtak munka nélkül, a privatizáció pedig sok esetben piacszerzés, nem pedig munkahelyteremtő beruházások megvalósítása céljából történt. A helyzet most kezd jobbra fordulni, próbálják újjáéleszteni a termelést és az élelmiszer-feldolgozást. Közben sokat várnak a város közelében épülő autóúttól.
A 170 ezer lakosú Aradon 22 ezer magyar él, a megyében pedig közel ötvenezren vannak. Nagybecskerekkel a 60-as években alakult ki kapcsolatuk. Bognár Levente aradi alpolgármester 2001-ben kezdeményezte, hogy erősítsék meg az együttműködési szerződést, együtt az aradi szerbek képviselőivel. Örömét fejezte ki, hogy immár magyar vonatkozásban is kialakulni látszik a kapcsolat Nagybecskerekkel. Ez alkalomból meghívta a muzslyai Petőfi Sándor MME táncosait az aradi Csiky Gergely iskolaközpont mazsorett fesztiváljára.
Tonkó Tibor, a Csongrád megyei Agrárkamara tanácsosa, és Kormányos Sándor, a Csongrád megyei Agrárkamara menedzsere az élelmiszer-biztonsági védjegyek összegyűjtésére és regisztrálására biztatta az itteni termelőket, mert EU-tagként jóval nehezebb lesz. Tapasztalatuk szerint csak a kiváló minőségű árut lehet értékesíteni, közben az EU-ból nem mindig jó minőségű áru érkezik a tagországok piacára. Ezért hasznos földrajzi árujelzőkkel megkülönböztetni a magyar termékeket. Nem szabad teljesen átengedni a piacot a multinacionális cégeknek, hiszen a sokszínűség megőrzésével lehet a hazai termelők érdekeit védeni.
http://magyarszo.com/fex.page:2010-08-31_Megorizni_a_sokszinuseget.xhtml
Sebestyén Róbert lesz a Nemzeti Földalapkezelő elnöke
A 2002-ben, az előző Orbán-kormány idején a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-t vezető Sebestyén Róbertet nevezik ki az új Nemzeti Földalapkezelő (nfa) elnökévé – értesült az agromonitor.hu. A működését szeptember 1-jétől megkezdő földalap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től kerül vissza az agráriumért felelős vidékfejlesztési tárcához. Sebestyén első vezetői időszakában nem sok időt töltött az nfa élén, de nevéhez fűződnek a szintén az Orbán-kabinet által privatizált 12 volt állami agrárgazdaság földbérleti szerződései, amelyekkel – addig példátlan módon – az új tulajdonosok 50 évre szóló bérleti jogviszonyt szereztek az agrárcégek által használt állami földekre.
Az új nfa-nak a kormány azt a szerepet szánja, hogy szűrje ki a spekulatív ügyleteket – nyilatkozott korábban a földalappal kapcsolatos elképzeléseiről Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki kedden mutatja be a sajtónak a régi-új nfa-elnököt. A földtörvény módosításával az nfa a földpiacon minden adásvételnél elővásárlási jogot kap ugyan, de nem célja minden meghirdetett földterület állami tulajdonba vétele, Fazekas évente csupán néhány ezer hektáros mozgásra számít a hazai földpiacon. A megvásárolt területeket ugyanakkor a fiatal gazdálkodóknak és a meglévő gazdaságoknak kívánják juttatni. Az elképzelések szerint a fiatal házasok és a gyereket vállaló családok tartós bérletre 50 hektáros állami területeket kaphatnának.
A miniszter korábban úgy kalkulált, hogy a haszonbérbe adott állami földek bérleti díjaiból befolyó évi 10 milliárd forintból lehet az nfa-nak megfelelő forrása a földvételek finanszírozásához. Földpiaci szakértők szerint ugyanakkor a bérleti díjak nem jelenthetnek érdemi mozgásteret az nfa-nak, ugyanis azok nagy részét a „földért életjáradék” programok viszik el. A bevételek növeléséhez a mintegy 200 ezer hektár állami tulajdonú, rendezetlen hasznosítású földek státusának tisztázása jelenthet alapot – véli a miniszter.
A korábban a Sebestyén vezette földalap 2002 áprilisában a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Állami Privatizációs Rt. kezelésében álló mintegy félmillió hektár terület nyilvántartásait vette át, de érdemi lépéseket már nem tudott tenni a földpiacon. Az agromonitor.hu információi szerint a kormányváltásig csupán a 12 privatizált ex-állami gazdaság földjeire és további mintegy 39 ezer hektár állami területre volt érdemi ráhatása. Sebestyén a kormányváltás után – már nem vezetőként – még egy ideig az átszervezett nfa-nál dolgozott, majd távozott a szervezettől.
http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/1234-sebestyen-robert-lesz-a-nemzeti-foeldalapkezel-elnoeke
Simon Péter az Agrármarketing Centrum új igazgatója
Simon Péter lett az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatója - erősítette meg az MTI információját a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóosztálya hétfőn.
Pál József, az AMC korábbi igazgatójának vezetői megbízását július végi hatállyal visszavonta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Simon Péter az MTI-nek elmondta: a legfontosabb kérdés, hogy mekkora nagyságrendű költségvetéssel gazdálkodhat a marketingszervezet a jövő évben. "Miután ez eldől, lehet elgondolkodni azon, hogy milyen instrumentumokat alkalmazunk és milyen összetételben" - fogalmazott.
Simon Péter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) érkezett az AMC-hez, támogatási területen szerzett komolyabb tapasztalatokat. 2003-2004-ben dolgozott már az agrártárcánál is, a jogi főosztályon.
Magyarország, nyugat-európai mintákat alapul véve a kelet-európai országok közül elsőként, 1996-ban hozta létre saját közösségi agrármarketing szervezetét, az FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaságot (AMC).
Az AMC feladata többek között a közösségi marketing elemeinek alkalmazásával a magyar agrártermékek bel- és külpiaci értékesítésének támogatása. Továbbá, hogy a magyar élelmiszergazdaságban a korszerű kereskedelmi módszereket elterjessze, erősítse a marketingszemléletet, és növelje a magyar áruk exportképességét.
MTI
http://www.echotv.hu/gazdasag/simon_peter_az_agrarmarketing_centrum_uj_igazgatoja.html
A búzaár 28 havi csúcsra szökött Németországban
Németországban 28 havi csúcsra nőtt a búza tőzsdei határidős jegyzése hétfőn azokra a felerősödött aggodalmakra, hogy a gyakorlatilag hetek óta folyamatos tartó esőzések miatt komolyan romolhat a búzatermés minősége.
A malmi búza tonnánkénti ára szeptemberi lejáratra 3 euróval 240 euróra, 2008 áprilisa óta legmagasabb szintre emelkedett a hamburgi árutőzsdén. Eközben a komoly szárazság miatt az orosz mezőgazdasági minisztérium 62-63 millió tonnára változtatta az idei búzatermésre vonatkozó becslését a korábbi 60-67 millió tonnáról hétfőn. Oroszországban tavaly 97 millió tonna búzát takarítottak be.
http://hvg.hu/gazdasag/20100830_buzaar_csucs_nemetorszag#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2010_8_30
Csökkent a búza jegyzése Chicagóban az orosz gabonaimport nemre
Az amerikai búza határidős jegyzése 0,33 százalékkal csökkent pénteken a chicagói terménytőzsdén (CBOT), és több mint 3 százalékkal esett a héten arra az orosz bejelentésre, hogy Oroszország az idén nem importál gabonát, továbbá az idei kanadai búzatermésre vonatkozó, eddig vártnál kedvezőbb előrejelzésre.
A chicagói terménytőzsdén a szeptemberi búza ára 2-1/4 centtel 6,79 dollárra gyengült vékánként (=36,35 liter) pénteken. A búza határidős jegyzése ezzel már a második egymást követő héten csökkent, miután augusztus 6-án még 8,41 dolláron állt.
A szakértők meglepetéssel fogadták azt a pénteki orosz bejelentést, hogy Oroszország nem tervez gabonaimportot az idén, és egyetlen gabonatermelő országgal sem folytat tárgyalásokat esetleges vásárlásról.
Oleg Akszjonov, az orosz mezőgazdasági minisztérium szóvivője pénteken azt mondta, hogy a minisztérium továbbra is 60-65 millió tonna idei gabonaterméssel számol. Amennyiben ennél kisebb lenne a termés, akkor sem szorulna importra Oroszország, mivel 9,5 millió tonna állami gabonakészlet áll rendelkezésre, és további 21-24 millió tonna gabona van egyéb tárolókban.
Oroszország hazai kereslete évi mintegy 78 millió tonna.
Csütörtökön a Vedomoszty című üzleti lap azt írta, hogy Oroszország legalább ötmillió tonna gabona importját fontolgatja a súlyos aszály miatt. A mezőgazdasági minisztérium már akkor is cáfolta, hogy felmerült volna az import lehetősége.
Az idei orosz termésre vonatkozó legkedvezőbb előrejelzés szerint 70-75 millió tonna gabonát takarítanak be, a borúlátó becslések 59,5-63,5 millió tonnával számolnak. Tavaly a termés 97 millió tonna volt.
Pénteken gyengítette a búza tőzsdei jegyzését a kanadai statisztikai hivatalnak az a közlése, hogy az idei kanadai búzatermés 22,659 millió tonna lesz. Ez meghaladja a szakértők által várt 21,2 millió tonnát, és felülmúlja a hivatal július eleji 20,9 millió tonna becslését. Kanada a világ hatodik legnagyobb búzatermelője. Forrás: MTI
http://www.agrotrend.hu/cgi-bin/agrotrend/index.cgi?view=ck&tID=415&nID=148845
Gyengébb lesz az idei termés
A sok csapadék miatt a kukoricatermés is gyengébb lesz. A gazdák 30 %-kal kisebb termésátlagra számítanak. Emiatt megduplázódtak a felvásárlási árak. A tavalyi kétezerhez képest idén négyezer forintot is ígérnek a termés mázsájáért. A betakarítás októberben indul Hajdú-Biharban.
- Ez az egyik legjobb: kettő cső sehol nincs rajta, az egy cső aránylag ki van fejlődve és hibátlan - takarmánykukoricáját mutatja Mike Sándor mikepércsi termelő. Azt mondja, idén a rossz időjárás miatt a tavalyi mennyiségnek csak 60-70%-ára számít.
- Nehezen tudtuk vetni, nehezen kelt ki, a gyomirtót sem kapta meg sok helyen. Most már kifejlődött, amennyire lehet látni, de ezen a táblán még 30 mázsa sem lesz hektáronként – panaszolta Mike Sándor termelő.
A termékenyebb területeken 2-2 és fél méteres a kukorica. A növény azonban itt sem fejlődött jól. Kevesebb a kukoricacső.
- Bizonyos területeken a minőséggel is lehet probléma - Kiss Zoltán földművelésügyi igazgató azt mondja: a búzához hasonlóan a kukorica termésátlagán is rontott a sok eső.
- 6 tonna körüli a legutóbbi termésbecslés. Természetesen még lesz kettő a betakarításig, de ehhez képest lényeges eltolódás már nem várható. Ez a mennyiség Hajdú-Bihar megye tekintetében egy közepes termésmennyiséget jelent – magyarázta Kiss Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatója.
A kisebb termés hírére a felvásárlási árak megduplázódtak. A kukorica mázsájáért most 4000 forintot ígérnek, ez a tavalyi ár duplája. Hajdú-Bihar megyében 110 ezer hektáron terem a takarmánynövény. A betakarítás októberben indul.
http://www.dehir.hu/hajdu-bihar/2010/08/30/141529/gyengebb-lesz-az-idei-termes/
Vitás ügyek közt formálódik az új földalap (Napi Gazdaság)
Noha a Nemzeti Földalap (NFA) már szeptember elsejétől megkezdi működését új, önálló szervezetként, egy sor kérdés még tisztázatlan. Az egyik ilyen az agrár-környezetgazdálkodási (akg) pályázatokon nyertes, állami földeken gazdálkodók földhasználatát biztosítandó tavaszi haszonbérleti pályázatok leállítása. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. még májusban jelentette meg az első, 43 ezer hektár bérletére szóló pályázatot, ezt pedig további négy ütem követte volna. A vagyonkezelő a szervezeti átalakulásokkal, illetve a földalap önálló intézménnyé válásával indokolta a pályázatok visszavonását.
A döntés több ezer termelő, illetve számos agrárnagyvállalat érdekeit is sérti, mivel így nem tudják igazolni az akg-támogatás igénybevételéhez a jogszerű földhasználatot. Az ügy mielőbbi rendezése vagy legalább a megoldás ütemezésével kapcsolatos konkrétumok már csak azért is fontosak lennének, mivel szeptemberrel az új gazdálkodási év is elkezdődik.
A Napi értesülései szerint nem ez az egyetlen, még megoldásra váró vitás ügy. A vagyonkezelő és a szaktárca vezetése a héten is egyeztet arról, mikori zárás mellett kellene az NFA működéséről szóló évközi mérleget elkészíteni. A probléma az, hogy az NFA létrehozásáról szóló törvény júliusi zárással várja a mérleget, az MNV azonban azt szeretné elérni, hogy ennél későbbi dátumozással készíthesse el az átadáshoz szükséges iratot.
Értesülésünk szerint az ok egyszerű: mivel várhatóan a tárca nem minden, korábban az NFA-nál dolgozó munkatársat venne át, ezért a vagyonkezelő szeretné a mérlegben szerepeltetni a leépítés költségeit is, ezt a törekvést azonban a tárca nem fogadja el. Úgy tudjuk, az még ezen a héten eldől, hogy az új szervezet mely munkatársakra tart majd igényt. Mindazonáltal nem lesz egyszerű ez a folyamat sem, mivel az MNV-nél eddig a Munka Törvénykönyve szerint dolgoztak a földalap munkatársai, míg az új szervezet már a közszférához tartozik majd. KISS MELINDA
KEDDEN MINDEN KIDERÜL
Információink szerint már aláírta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az NFA új elnökének kinevezését, azonban a tárca kedd előtt még nem szeretné felfedni kilétét. Egyébként a földalap tervezett működésével kapcsolatban is keddre ígért bővebb tájékoztatást a szaktárca. Szintén kedden tárgyal az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a földalap ügyeiről, emellett napirenden lesz az NFA ellenőrző bizottsága tagjainak megválasztása is.
http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=18903&Itemid=1
Agrárcégbe vásárolt be a Forrás
A Forrás bejelentette, hogy részvény adásvétel révén megszerezte Agrobaracs Mezőgazdasági Zrt. 44.07%-os tulajdoni részesedését.
A tulajdonszerzés tényét a társaság igazgatósága a részvénykönyvbe bejegyezte.
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?hn=1&k=2&i=137787&is=1
800 millió forintnyi gazdaságfejlesztés Mórahalmon
Mintegy 800 millió forintnyi gazdaságfejlesztési beruházás valósult meg Mórahalmon; a homokháti kisvárosban uniós támogatással kezdő vállalkozásoknak otthont adó inkubátorközpont épült, s fejlesztették az agrár-ipari parkot is.
Az M5-ös autópályáról két útvonalról is megközelíthető ipari parkban 484 millió forintból, 50 százalékos uniós támogatással olyan műszaki fejlesztések történtek, melyek elősegítik új vállalkozások betelepülését – mondta Pataki Sándor György, az önkormányzat pályázati munkatársa a beruházásokról hétfőn tartott tájékoztatón.
A 2008 szeptemberében indult projektben kiépült a terület víz- és csatornahálózata, elkészült 2 kilométernyi szilárdburkolatú út, az itt működő cégeknek szolgáltató központ, s kialakították a parkban működő gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemekben keletkezett szennyvíz biológiai előkezelését végző létesítményt is – tudatta a szakember.
A csaknem 80 hektáros területű ipari parkba főként mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek települtek be, jelenleg 39 vállalkozás működik, több mint négyszáz alkalmazottal – közölte Pataki Sándor György.
Az önkormányzati tulajdonú Móraép Kft. a Bajára vezető út mellett, az M5-ös autópályáról is jól megközelíthető helyszínen építette föl 300 millió forintból – 147 millió forintos pályázati támogatással – nyolc üzemcsarnokos új inkubátor központját – mondta Bori András, a cég ügyvezető igazgatója.
A négy épületből álló központ nettó alapterülete meghaladja a 2000 négyzetmétert. A létesítményben már két cég be is költözött, s hamarosan itt működik majd egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozás is – közölte az igazgató.
http://szegedma.hu/hir/szeged/2010/08/800-millio-forintnyi-gazdasagfejlesztes-morahalmon.html
Lesz-e újra ötmillió sertés az országban?
Volt olyan időszak az országban, amikor a maga 9 millió körüli számával majd minden magyar lakosra jutott egy sertés. Csakhogy, sorsukat a disznók sem kerülhették el, ők is a hazai állattartás lejtőjére kerültek. Magyarországon az utóbbi két évtizedben a korábbi egyharmadára esett vissza a sertések száma. A csökkenő támogatások, a sertéshús feketepiaca, az olcsó import mind-mind hozzájárultak a leépüléshez, mégis akadnak, akik szívügyüknek tekintik a minőségi magyar sertés fennmaradását.
A Goldfood Kft. 1994-ben alakult, de szarvasi telepén már 1970 óta folyik sertéstenyésztés, tudtuk meg a társaság termelési igazgatójától, Mester Károlytól.
- Ezen a 800 kocás sertéstelepen nagyfehér kocaállomány van, illetve most indítunk el egy magyar lapály törzstenyészetet is. A telepen először a minden követelménynek megfelelő állategészségügyi feltételeket teremtettük meg. Körülbelül hét évvel ezelőtt indítottuk el a komoly tenyésztési munkát, Finnországból, illetve Ausztriából hoztunk tenyészállatokat. A telep magas állategészségügyi státuszú, tehát a négy jól ismert sertésbetegségen kívül még további 8-10 betegségtől mentesek vagyunk. Tenyészállatot szeretnénk eladni, szűz kocasüldőket, illetve kanokat. Ilyen állatokat már exportáltunk Oroszországba, Szerbiába, Ukrajnába. Amit nem tudunk eladni, az vágóhídra kerül, részben a sajátunkéra.
- Magyarországon, ahol a ’90-es évek óta harmadára esett vissza a sertéslétszám, ellentétben Lengyelországgal, ahol 15 százalékkal emelkedett, milyen a tenyészállat előállítók helyzete?
- Biológiai alapok nélkül nincsen állattenyésztés. Több száz éve védik őseink a magyar állattenyésztést, sajnos az utóbbi 10 évben jelentősen romlottak a tenyésztők esélyei. A PRRS miatti piacvesztés következményeként több telep is tönkrement, ezért csak reménykedünk, hogy egyszer ebben az országban újra lesz 5-6 millió sertés. Ezt törzstenyészetek nélkül nem lehet megvalósítani.
- Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a holland, dán és német sertéstenyésztők célja, hogy a nagyobb szakmai felkészültséget igénylő tenyésztés és szaporítás maradjon Nyugat-Európában, míg a nagyobb környezetterheléssel járó hizlalás történjen itt Magyarországon, a saját tulajdonukban lévő telepeken.
- Hizlalni mindenki tud – mondja a termelési igazgató. - A tenyésztés, illetve a szaporítás az, ami ennek a szakmának a nehézsége. Ebben Magyarországnak vezető szerepe lehetne Közép-Európában. A magyar sertéstenyésztésben olyan nevek voltak a régmúltban is, meg a közelmúltban is, mint Anker Alfonz, vagy Csire Lajos. Országunknak még mindig jó híre van a sertéstenyésztésben, egészen Oroszországig.
Nekünk lehetőségünk ma is lenne itt Közép-Európában, mert kihasználhatnánk a jó genetikát, a kontinentális klímát, a magas szintű tenyésztői munkát. Ehhez azonban támogatni kellene a tenyésztést. Az állam mindig kivette a szerepét a tenyésztés-támogatásból. Jelenleg azonban nincsen támogatás, sőt, akár az állatjóléti támogatást nézem, akár a 148-as rendeletet vagy a gyógyszertámogatást, gyakorlatilag sújtva van a tenyésztés. Például egy tenyészkanra nem tudunk igénybe venni állatjóléti támogatást, de a kocasüldő előállításnál sem a gyógyszertámogatást. A jelenlegi agrárszabályozás szinte bünteti a magyar sertéstenyésztőket.
http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/lesz-e_ujra_otmillio_sertes_az_orszagban
Kilónként 330-335 forintos árakon stabilizálódott a hazai sertéspiac
Kilogrammonként 330-335 forintos sertésárak jellemzik a hazai piacot, az árak nem változtak az utóbbi időszakban – derül ki a Pick Szeged Zrt. elemzéséből. E hétre is ugyanilyen árszintek várhatók. Elmozdulás legalább 5 centes német kilogrammonkénti jegyzésváltozás esetén lehetne, de annak az esélye kicsi. A kánikulai melegek ugyanakkor a héten véget érnek, és ez növelheti majd a kínálatot a sertések súlygyarapodásának javulásával. A teljes összefoglalót Heti piaci elemzések című rovatunkban közöljük.
Az európai sertéspiacokon az elmúlt hétre vonatkozó élősertés árak a legtöbb országban szintén változatlanok maradtak – áll a Pick elemzésében. Az aktuális héten (34. hét) alig volt mozgás a tőzsdén: augusztusra 1,498 euro/kg, szeptemberre 1,43 euro/kg áron voltak kötések. Az európai piacokon és főképp Németországban elegendő kínálat van élősertésből, a vágóhidak teljes kapacitással vágnak.
http://www.agromonitor.hu/index.php/agrarpiacok/36-agrarpiac/1236-kilonkent-330-335-forintos-arakon-stabilizalodott-a-sertespiac
Árollóban az állattartók
Nemcsak a liszt árát emelik idén a magas gabona árak, a sertés- és baromfitartóknak is dráguló termelésre kell felkészülniük, mivel a takarmányokhoz szükséges termény hamarosan felhajtja az árakat.
Mint érdeklődésünkre Radics Sándor, az évente 25 ezer hízót értékesítő ormándlaki Göcsej Pig Kft. vezetője elmondta, a sertések hizlalásához szükséges tápot maguk állítják elő a keverőjükben, de az ehhez szükséges szemes terményt vásárolják, mivel a megtermeléséhez nem rendelkeznek földdel.
- A sertéstápok 30-40 százalékát teszi ki a gabona, 30-35 százalékát pedig a kukorica, tehát mintegy 70 százalékot jelent a szemes termény, ami árban a takarmány körülbelül felét jelenti. Búzát alig tudtunk venni, mert szinte mindet kenyérgabonának adták el a termelők, árpával, tritikáléval tudjuk helyettesíteni, de ahhoz is drágábban lehet hozzájutni, mint tavaly. Ami a kukoricával történik, az pedig teljesen érthetetlen és indokolatlan. Még lábon áll, de az árutőzsdén már most, előre lekötve 50 ezer forint körüli a kukorica tonnája, ami körülbelül duplája a tavalyi árnak. Mivel kalászosból kevesebb volt, több kukoricát kell a takarmányba tennem. Így, ha ez az ár megmarad a kukorica betakarításakor is, olyan takarmányár alakul ki, ami agyonvágja az állattenyésztést - mondja Radics Sándor.
A sertéstenyésztő vállalkozás vezetője szerint 15-20 százalékos takarmányár-emelkedésnek néznek hamarosan elébe. Hogy mikor? Ez a készletektől is függ, mint Radics Sándor elmondta, a Göcsej Pignél a takarmányhoz szükséges szemes szeptemberben még kitart, a kukorica talán október végéig, aztán év végén, de főleg a jövő év elején már jóval drágábban etethetik a sertést.
Arra a kérdésre, hogy mindezek nyomán kell-e a vásárlóknak sertéshúsdrágulásra számítaniuk, így válaszolt: - A magyarországi sertéstenyésztők a körülbelül 3 millió állattal nem tudják az árakat alakítani. Ez elsősorban az európai termelésen és árakon múlik. Ha az áruházláncok Dániából vagy Lengyelországból olcsóbban be tudják hozni a sertéshúst, nekünk is ahhoz kell alkalmazkodni, de ez ellehetetlenítheti a szükséges fejlesztéseket.
- Még most, jóval az aratás után sem állapodott meg a búza ára, jelenleg a tőzsedi ár tonnánként 48 ezer forint a tavalyi 28 ezerrel szemben, de a piacon 50 ezerért sem nagyon lehet venni - mondja a takarmány alapvető összetevőjének piaci helyzetéről Molnár Géza, az Első Zalai Takarmányipari Kft. ügyvezetője. A cég elsősorban baromfitápot állít elő.
Mint mondja, a búza magas ára húzza felfelé a kukoricáét is, és ez a gyártó számára is katasztrofális áremelkedést jelent. Megemlítette a takarmányárpa árát is, ami a felvásárláskor 25 ezer forint körül indult, de jelenleg már 43 ezer forint tonnánként. A szakember szerint gabonafronton 70-80 százalékos az áremelkedés.
- Mivel a gabona 60 százalék körüli alkotója a tápoknak, 8-10 forintos áremelkedésre lehet számítani. Ez nagyon jelentős áremelésnek számít. Pontosan még nem lehet tudni, de 15-20 százalékos áremelkedés is elképzelhető takarmányfronton. Az a probléma, hogy a termelők a hús felvásárlási árában nem tudják majd érvényesíteni ezt. Ha az árolló nagyon szétnyílik, a termelők egy része kénytelen lesz abbahagyni a munkát - mondta az ügyvezető.
Már drágább a baromfitáp
● A takarmánykeverők többsége máris kénytelen volt emelni az árait.
● Az egerszegi Első Zalai Takarmányipari Kft. is, mint vezetője elmondta, az új baromfiturnusok számára 4-5 forinttal, 10 százalékkal drágábban adja a tápot.
● A búzán kívül a tápok többi összetevője is drágult, a sajtolt repcepogácsa például a tavalyi 30 helyett idén már 60 forintba kerül.
● A vágók és a kereskedelem egyelőre tartani próbálják a húsárakat.
Hajdu Péter
forrás: zalaihirlap.hu
http://sertestenyesztes.blogspot.com/2010/08/arolloba-kerultek-az-allattartok.html
Dollárban érkezett a segítség a vihar sújtotta Mezőhegyesre
Mezőhegyes önkormányzata tizenötezer dolláros csekket kapott az amerikai tulajdonú vetőmag-előállító cégtől, a Monsanto Hungária Kft.-től a jégvihar okozta károk enyhítésére. A városnak jól jött az adomány. Egyelőre csak a biztosító fizetett, a vis maiorra még várnak.
A június 18-ai mezőhegyesi jégvihar az önkormányzat mind a huszonkét intézményében okozott valamilyen nagyságrendű kárt.
— Az önkormányzatunkat ért kár 26,6 millió forint, amiből a biztosító 7,5 millió forintot fizetett. A fennmaradó összegre pályáztunk a vis maior keretre — mondta Csanádi István.
— Csak most, több, mint két hónappal a jégvihar után tudta a megye a Belügyminisztérium felé továbbítani a kérelmünket. A rengeteg ellenőrzési fázis után még visszaküldték az anyagunkat hiánypótlásra. Például az Országos Meteorológiai Szolgálattól kellett igazolást kérnünk, hogy valóban tombolt a jégvihar június 18-án Mezőhegyesen. Ez 30 ezer forintunkba került és csúszott a vis maiorunk beadása is.
Az önkormányzat az intézményeket sorra állítja helyre. A város költségvetéséből csoportosították át a forrás jelentős hányadát, amelyek más területekről most hiányoznak. Ezért is örültek a Monsanto felajánlásának, a tizenötezer dollárnak. A jelképes csekket augusztus 25-én adta át az amerikai cég magyarországi termeltetési vezetője, Gino De Witte a helyi zeneiskolában.
— Kollégáink közül többen a jégvihar idején is Mezőhegyesen voltak — tudtuk meg Gino de Witte-től. A Monsanto a Ménesbirtokkal 650 hektáron termeltet hibridkukorica-vetőmagot, aminek kétharmada megsemmisült.
A 420 hektáros vetőmagborsó teljesen odaveszett. A károk felmérése közben a cég munkatársai a városban keletkezett pusztítást is feltérképezték. Az információkat eljuttatták az amerikai vezetőkhöz, akik egyetértettek a segítséggel. A 15 ezer dollárt a város a zeneiskola tetőszerkezetének és a beázások javítására fordítja.
A nyár folyamán a belügyminiszter több alkalommal ítélt meg vis maior összegeket. Békés megyéből a legtöbb támogatást Kétegyháza kapta.
— Tavasszal kétszer is elöntött bennünket a belvíz, ami legnagyobb mértékben a sorompón túli mély fekvésű részt érintette — tudtuk meg Kalcsó Istvánné polgármestertől. A település 12 millió forintot kért, 7,4 millió forintot kaptak, de ennek az összegnek is örülnek.
Békéscsabának 2 millió 245 ezer forint vis maior támogatást ítélt meg a belügyminiszter. A januári belvíz védekezési munkálatai az önkormányzatnak 6,15 millió forint kiadást jelentettek. A kormánynak benyújtott támogatási kérelem a költségek 70 százalékára vonatkozott. A megítélt támogatást a fenntartásba be nem vont árkok takarítására, út alatti átereszek tisztítására, javítására fordítják. Beol.hu
http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/dollarban_erkezett_a_segitseg_a_vihar_sujtotta_mezohegyesre
Hamarosan kinevezik a "zöldhatóságok" új vezetőit
A három vezető nélkül maradt nemzeti park egyikét már új igazgatója irányítja, s a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek vezetőinek cseréje is folyamatban van - mondta Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek.
Rácz András kifejtette: az országban tíz nemzeti park és tíz környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség működik. A tíz nemzeti parki igazgató közül hármat váltottak le, az Aggteleki, a Hortobágyi és az Őrségi Nemzeti Park igazgatóját.
Az Őrségi Nemzeti Park élére a napokban kinevezték az egyetemi oktató Markovics Tibort, aki a nemzeti park 2002-es alakulásakor a parkot már irányította. Később megszüntették az Őrségi Nemzeti Park önállóságát, összevonták a Fertő-Hanságival, az újjáalakult Őrségi Nemzeti Parknak pedig már nem a régi igazgató került az élére. A másik két vezető nélküli nemzeti park élére kerülő igazgató személye még egyeztetés alatt van, de a helyettes államtitkár szerint a kiválasztás a napokban el fog dőlni, egy-két héten belül pedig kinevezésük is megtörténik.
Ami a tíz környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség másodfokú szervét, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget illeti, ennek új vezetőjét már jóváhagyták. Az új vezető, Csepregi István kinevezését szeptember 2-án kapja kézhez. Csepregi István korábban a Környezetvédelmi Minisztériumnál dolgozott, természetvédelemmel foglalkozó, kodifikációs szakjogász, egyetemi oktató.
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek esetében a kormányváltás idején egy vezetői poszt üres volt, ezt az új kormány még júniusban betöltötte. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatójának Zay Andreát nevezték ki.
Hat felügyelőség éléről mentették fel a vezetőket. Az új vezetők kinevezése várhatóan néhány napon belül megtörténik - mondta a helyettes államtitkár.
A vezetői kinevezések kapcsán azért van egy kis csúszás, mert augusztus 23-ig többen szabadságon voltak, és a kinevezéseket pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának, Gál András Leventének is jóvá kell hagynia - tette hozzá a VM helyettes államtitkára.
http://www.muszakiforum.hu/?cid=77515&wa=hk10
"A magyar föld nem eladó!" - hogyan lobbizzuk ezt ki Brüsszelben?
Jövő májustól bárki szabadon adhat-vehet termőföldet Magyarországon, ha az Európai Bizottság nem járul hozzá az ezt tiltó magyar derogációs kérelemhez. Az ügy egyelőre kétesélyes, bár a Hírszerző által megkérdezett uniós források többnyire optimisták. Nem mindegy azonban, hogyan lobbizik a magyar kormány.
Elérhető cél a külföldiek kitiltása még legalább három évre a magyar földpiacról, de hatásos lobbitevékenységre van szükség az egyébként a kereskedelmi korlátoktól irtózó uniós döntéshozók meggyőzéséhez – ez a Hírszerző által megkérdezett, "tűzközeli" források véleménye.
Magyarországon – és többnyire egész Közép-Kelet Európában – a csatlakozás óta eddig eltelt hat évben nem közeledtek a földárak a nyugat-európai átlaghoz, így máig fennáll a veszélye annak, hogy egy piacnyitás gyorsan a külföldi földtulajdonosok tömeges megjelenésével járna, amit a magyar bal- és jobboldal ugyanúgy elutasít.
Más kérdés, hogy vannak közgazdászok, akik szerint éppen ez, a fizetőképes kereslet hiánya gátolja meg a föld felértékelődését. Raskó György agrárközgazdász a nyáron egyenesen arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy a földvásárlási moratórium fenntartása valójában az agrár-munkanélküliséget teszi tartóssá, ugyanis azok a magyar tulajdonú nagygazdaságok, amelyek ma moratórium elsőszámú kedvezményezettjei, kevés embert foglalkoztatnak, ráadásul jobbára jóval alacsonyabb a termelékenységük is versenytársaiknál.
Kevés a támogatás is
Mindez azonban a támogatások asszimetriája miatt is van Glattfelder Béla szerint. A Fidesz mezőgazdasági ügyekben jártas EP-képviselője azt mondta a Hírszerzőnek: a derogáció meghosszabbításáról szóló vitába bele kellene foglalni ennek az egyenlőtlenségnek a megszüntetését is. A csatlakozási tárgyalások idején ugyanis a nyugati gazdák az olcsón termelő keletiektől féltek, ezért alakult ki a mostani rendszer, amely szerint a régi tagállamok termelői az újaknak jutó támogatások többszörösét vehetik fel. A tárgyalások finisében, 2004-ben az EU döntéshozói sikerrel játszották ki egymás ellen különböző egyéb kedvezmények ígéretével a közép-európai államokat, így simán lenyomták a torkunkon az egyenlőtlen gyakorlatot.
Glattfelder szerint elsősorban a kormány dolga a lobbizás a Bizottságnál, de a képviselő biztos benne, hogy már zajlanak a háttértárgyalások, és az esélyeink sem rosszak a sikerre, főleg, hogy nem vagyunk egyedül a derogáció fenntartása iránti igényünkkel. "Be kell mutatnunk a földárak közti különbséget, és ezzel hatásosan lehet majd érvelni a belső piacért felelős biztos előtt" – mondta a képviselő. A földkérdés ugyanis jogilag nem a mezőgazdasági biztoshoz tartozik. Bár a belső piac tekintetében az EU rigorózusan korlát-lebontó szokott lenni, Glattfelder szerint bíztató, hogy Michel Barnier uniós biztos korábban mezőgazdasági miniszter is volt hazájában, így talán van affinitása a magyar érvekre.
Ebben bízik Tabajdi Csaba is, az MSZP euro-honatyája azonban úgy látja, a kormány késlekedik a lobbizással. "Az egész ügyben egyelőre annyi történt Magyarország részéről, hogy még Gráf József írt egy levelet az Európai Bizottságnak, amiben a derogáció fenntartását kérte. Tudomásom szerint ezen kívül eddig semmilyen jelzést nem küldtünk Brüsszelbe, pedig már régen lobbiznunk kellene. Azt sem értem, a kormány miért nem tájékoztatja a magyar EP-képviselőket az álláspontjáról, azt hiszem, talán mi is tudnánk segíteni az ügyben" – mondta.
A minimum az lenne...
Szerinte a minimum az lenne, hogy a kormány egy részletes összefoglaló tanulmányt készít a földárak közti különbségről, és a piacnyitás hatásairól ennek fényében, de emellett szintén hatásosan lehetne érvelni azzal is, hogy a 2008 óta tartó gazdasági válság milyen negatív hatással volt a hazai agrárszektorra. "Ehhez képest tudomásom szerint ilyen tanulmány még sehol nem létezik, még csak földár-összehasonlító táblázatot sem láttam, én magam csináltam egy ilyet a saját munkatársaimmal" – mondta.
Nincsenek rossz esélyeink a derogáció meghosszabbítására – vélekedett egy a Bizottság működését közelről ismerő, de neve elhallgatását kérő brüsszeli forrásunk. Ő szintén a földárak közti különbséget látja a leghatásosabb érvnek, de úgy vélte, közösen kellene fellépni az érintett tagállamoknak, már csak azért is, mert könnyen elképzelhető, hogy a piacnyitásban érdekelt országok (Ausztria, Hollandia, Dánia, és Franciaország is, ami legalábbis kétségessé teszi, hogy Michel Barnier szerepét a döntéshozatalban a mi szempontunkból) is koordinálják majd lépéseiket.
Glattfelder Béla ugyanakkor azt mondta erre, "semmi jelét nem látja" egy formálódó "piacnyitó-lobbinak" az ügyben. Tabajdi Csaba viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába próbál Budapest mondjuk Pozsonnyal és Varsóval szövetkezni, jogilag úgyis minden ország esetében külön vizsgálják majd a hosszabbítás feltételeit.
A már idézett VG-cikkben egyébként Raskó György esélytelennek látta a derogáció meghosszabbítását, mert szerinte közgazdasági érveket nem tudunk felhozni mellette, legfeljebb politikaiakat. Glattfelder Béla szerint ebben az esetben "kénytelenek lennénk egyéb adminisztratív eszközökkel" kívül tartani a külföldi vevőket (értsd: nemzeti szintű jogszabályokkal ellehetetleníteni a földvásárlást, erre szoktak több éves igazolt helyben lakást, magyar nyelvvizsgát, és hasonlókat emlegetni), mert a magyar parlament pártjai között konszenzus van a derogáció szükségességéről. Persze lehet, hogy ezt ebben a ciklusban így sem ússza meg a parlament: az újabb derogáció ugyanis már csak három évre szól majd, és egyelőre nyoma sincs annak, hogy 2014-ig jelentős árdrágulás következne be a földpiacon. Vagyis akkor kezdődhet minden elölről.
Kósa András
http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_magyar_fold_nem_elado_-_hogyan_lobbizzuk_ezt_ki_brusszelben.164494.html
Szívességből ingyen is
Adminisztráció nélkül szinte már szüretelni sem lehet. A gazdák attól tartanak, hogy a munkaügyi ellenőrök a fejükre koppintanak a szőlőben, ha a rokonok szedik a szőlőt, és nem fizetnek ennek fejében járulékot. A szívesség nem járulékköteles, de a viszonzásért már fizetni kell a szomszéd után.
Aki minden szabályt betartva szeretne idény jelleggel mezőgazdasági munkásokat alkalmazni, annak az augusztus elsejétől hatályos, egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó kormányrendeletet kell betartania. Egyik eleme, hogy a munkaadók telefonon és online jelenthetik be alkalmi munkavállalóikat. Utóbbit az adóhatóság elektronikus űrlapján teheti az, aki rendelkezik ügyfélkapuval.
– A kiskőrösi szőlősgazdák mindössze 5-10 százalékának van ügyfélkapuja, így legtöbbjük kizárólag telefonon tud bejelentést tenni – mutat rá a gyakorlat szülte gondokra egy neve elhallgatását kérő falugazda. - Sok helyen van számítógép, de leginkább a gyerekek használják játékra, internetezésre. A termelő napja nagy részét földjein tölti, se ideje, se energiája, hogy megtanulja kezelni a elektronikus bejelentőt. Telefonon hosszadalmas bediktálni 8-10 idénymunkás adóazonosítóját, TAJ-számát. Könnyebb tévedni is adatokkal.
– Nálunk már járt szüreten munkaügyi ellenőr. Bár az élő fába is belekötött, büntetést nem kaptunk, utólag pótolhattuk a hiányzó jelenléti íveket, szerződéseket – mondja Éva, akinek családja évtizedek óta foglalkozik szőlőtermesztéssel Kiskőrösön.
– Idén már júliusban elkezdtünk érdeklődni, hogy miként tehetünk eleget a szabályoknak. Ahány ügyintéző, annyi magyarázatot kaptunk. Végül az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentő vonalán, a központi ügyfélszolgálaton, a 185-ös telefonszámon kaptunk információt.
Kipróbáltuk, az 1-es menüpontban jelentkező ügyintéző valóban minden gyakorlati kérdésre szabados, tárgyszerű választ ad. Egyedül abban volt bizonytalan, hogy a fizetség nélkül szüretelő rokont, ismerőst is be kell-e jelenteni, illetve meg kell-e fizetni utána a napi ötszáz forint közterhet.
Az APEH Kecskeméti kirendeltségén tartottak ismertető tegnap az egyszerűsített munkavállalás kérdéseiről adóhivatali és munkaügyi szakemberek. A fórum előtt egy olvasónk, Németh László kérdését tettük fel Geredy Emilnek, a Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelőség igazgató-helyettesének. Előfizetőnk a fél hektár szőlőjét szüreteli majd. Vajon a rokonok, illetve a gyermeke élettársát be kell-e jelentenie az adóhatósághoz, ha ingyen szüretelnek?
Amennyiben szívességi munkavégzésről van szó, az nem feltételez munkaviszonyt, így nincs bejelentési kötelezettsége a szüreteltőnek, tudtuk meg az igazgató-helyettestől. Nem egyenes ági rokont, élettársat sem kell bejelenteni, sőt a kertszomszéd is végezhet szívességi munkát. Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha szüretelőket jól tartják pörkölttel, nagyfröccsel.
Más a helyzet, ha a gazda a szomszédnak azért megy el szüretelni, hogy visszasegítsen egy korábbi munka fejében. A bejelentési kötelezetség ilyenkor fennáll, mert természetbeni ellenérték keletkezik, ami jövedelemnek számít.
Geredy Emil hangsúlyozta, hogy ha a szomszédok egymáshoz mennek szüretelni, az mezőgazdasági idénymunkának számít, amit napi 500 forintos járulékkal be kell jelenteni az ügyfélkapun vagy telefonon. A bejelentési kötelezettség elmulasztásáért harmincezertől kezdődik a bírság. „Nem érdemes 500 forintért kockáztatni”, sommázta véleményét az igazgató-helyettes. baon.hu
http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/szivessegbol_ingyen_is
Annyi a baracknak
Néhány éven belül eltűnhet a legnagyobb egybefüggő somogyi barackos; a lengyeltóti, ordacsehi és szőlősgyöröki - összesen 150 hektáros - ültetvény elöregedőben van, s a gazdák zömének meg sem fordul a fejében, hogy újat telepítsen - írta hétfői számában a Somogyi Hírlap.
Az idei volt a legrosszabb év az őszibarack ültetvény több mint húsz évvel ezelőtti telepítése óta. Ez év tavaszáig tizenkét hektárt felszámoltak, s most nagyobb arányú kivágás várható - olvasható a megyei napilapban.
Az idén a tavalyi mennyiségnek harminc-hetven százaléka termett az ismert időjárási viszontagságok miatt, az árak mégsem kúsztak felfelé: a lébarackot kilónként negyven, míg a friss, piacra szánt gyümölcsöt 100, legjobb esetben 140 forintért vették át a termelőktől. A teljes mennyiség felét csupán lébaracknak lehetett értékesíteni, a magyar őszi ugyanis nehezen kel versenyre a déli országokból érkező importtal.
Boskovics József, az ordacsehi gazdakör elnöke szerint az elaprózott birtokszerkezet miatt sem tudnak eleget tenni a magyar termelők a beszállítói igényeknek.
MTI|
A jászsági hagyma lehet a megmentő
Annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett a jászladányi hagymának, biztató, hogy nagyon egészséges és jó minőségű. A fűszernövény szedését a napokban kezdték el.
Jászladányon mintegy huszonkét hektáron termelnek vörös- és lilahagymát. Az országosan is elismert, jó hírű növény termésmennyisége bár változó, de összességében elmondható róla, hogy jó minőségű termés várható. A fűszernövény szedését már megkezdték, és van, ahol már pucolják is a hagymát — tudtuk meg helyi termesztőktől. Igaz, az idén sújtotta a hagymaföldeket belvíz- és jégkár is, ám ennek ellenére a Jászság lehet az, amely megmenti a magyarországi vöröshagyma-termesztést. Ugyanis idén a makói vöröshagymából szinte alig lett valami.
A piacokon ugyan a Békés megyei hagyma konkurenciát jelenthet a jászságinak, ám a békési hagyma minősége a jászladányi termelők szerint gyengébb.
A felvásárlási árak alakulását a nagybani piac befolyásolja. Jelenleg 70-80 forintot adnak kilójáért a felvásárlók a hagymának, ám a termelők szerint lesz még ennél jobb ár is. Mindenesetre a tavalyi árakhoz képest dupla áron megy a vöröshagyma, ami összefügg a kevesebb országos terméssel.
Szoljon.hu
http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/a_jaszsagi_hagyma_lehet_a_megmento
A helyi termelők menthetik meg a menzaárakat
A szélsőséges időjárás miatt várhatóan gyengébb termés várható idén, mely drágíthatja az iskolai, óvodai étkeztetést.
Az önkormányzatok különböző módon ugyan, de igyekeznek gátolni az emelkedést, s reménysugarat jelenthet az is, hogy szeptember 15-étől nem vonatkozik a közbeszerzési kötelezettség a nyers húsra, a zöldségre, a gyümölcsre, a tejre és tejtermékekre, a mézre, a tojásra és a gabonára.
Fekete Ferenc, Murony polgármestere elöljáróban elmondta, kiemelt céljának tekinti, hogy az amúgy is nehéz helyzetben lévő családok terhei ne emelkedjenek a településen. Az önkormányzat ezért is igyekszik mindent megtenni a menza, illetve tágabb értelemben a közétkeztetés árainak növekedése ellen.
— A beharangozott szeptember 15-ei változás egyértelmű segítséget nyújthat — hangsúlyozta a polgármester, utalva arra, hogy az újítás szerint közétkeztetést végző intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények) jó néhány terméket közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől vásárolhatnak meg. Így a gazdálkodóktól egyenesen a menzára juthatnak a friss élelmiszerek.
— Muronyban kiváló minőségű alapanyagokat állítanak elő a termelők és a tenyésztők. Az önkormányzat pedig várhatóan olcsóbban juthat a legfontosabb termékekhez.
Békésen eközben szeptember elsejétől mintegy 10 százalékkal csökkennek az óvodai és az általános iskolai napközis ellátás díjai, de szintén kevesebbet kell fizetni az általános iskolai menzás ellátásért is a családoknak.
Izsó Gábor polgármester közelmúltban megtartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az infláció, az áfaváltozás és a nyersanyagárak növekedésének ellenére 2009. január 1-je óta nem emelkedtek Békésen a gyermekétkeztetés díjai. Korábban annak ellenére döntött így Békés önkormányzata, hogy az étkeztetésre járó normatívák nem követték az inflációt, így maradtak a 2009. évi szinten.
Ezen túlmenően a helyi önkormányzat nyílt közbeszerzési eljárást indított azért, hogy a konyhák alapanyagárát lecsökkentse. A lépéssel több millió forintot tud megspórolni Békés, melynek hatása — mint arról korábban már szó volt — szeptembertől érezhető lesz a térítési díjakban is.
Beol
http://www.agroline.hu/hir/a-helyi-termelok-menthetik-meg-a-menzaarakat